A kijevi parlament határozatban emelt kifogást a Lengyelországban elfogadott, ukránellenesnek tartott törvény miatt
A kijevi parlament határozatban szólította fel kedden a lengyel elnököt, valamint a varsói parlament két házát, hogy legyenek újra nyitottak a konstruktív kétoldalú párbeszédre Ukrajnával.
A határozat azután született, hogy a lengyel parlament alsóháza január 26-án, a felsőháza pedig február 1-jén megszavazta a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetéről (IPN) szóló törvényt módosító jogszabályt, amely egyebek mellett büntetőjogi felelősség alá vonja a második világháborúban ukrán nacionalisták által elkövetett „bűntettek” tagadását.
Az előterjesztést a 450 fős kijevi parlament 242 képviselője szavazta meg, az oroszbarát Ellenzéki Blokk frakciójának viszont egy tagja sem támogatta. A határozat még azelőtt született, hogy Andrzej Duda lengyel elnök kedden Varsóban bejelentette, aláírja a jogszabályt, de egyúttal normakontrollra küldi az alkotmánybírósághoz.
A dokumentumban az ukrán parlament kifejezte „csalódottságát és aggodalmát” a törvény elfogadása miatt. A határozat szövege szerint az, hogy a jogszabály büntetőjogi felelősség alá vonja „az ukrán nacionalisták állítólagos bűntetteinek tagadását, előítéletes és történelmietlen megfogalmazás, amely utat enged a manipulációknak és az ukránellenes érzelmek erősödésének a lengyel társadalomban”.
A kijevi képviselők szerint a törvény veszélybe sodorja az őszinte párbeszéd, a nyílt viták lehetőségét és a tudományos szabadságot a történelmi kérdések megítélése tekintetében.
A parlament leszögezte: elfogadhatatlannak tartja és elutasítja a kettős mérce alkalmazását a politikában, az ukrán nép kollektív felelősségének elvét, amellyel a lengyel fél egyenlőségjelet tesz az Ukrajna függetlenségéért harcolók cselekedetei és a huszadik század két totalitárius rezsimje, azaz a náci, illetve a kommunista rendszer bűntettei közé.
A kijevi törvényhozás felhívta a varsói vezetés figyelmét arra, hogy a módosított törvény ellentétes a lengyel-ukrán stratégiai partnerség szellemével. Kifejezte továbbá meggyőződését, hogy az ukránellenes érzelmek erősítése, a nyomásgyakorlás és félelemkeltés közvetlenül veszélyeztetheti a szabadságjogait annak a Lengyelországban dolgozó csaknem egymillió ukránnak, aki munkájával hozzájárul a lengyel gazdaság növekedéséhez.
Lengyelország és Ukrajna kapcsolatait a második világháborús időszakot tekintve elsősorban a volinyi (volhíniai) mészárlás eltérő megítélése árnyékolja be. Ez a terület a 2. világháborúig Lengyelországhoz tartozott, utána viszont a Szovjetunió, azon belül az Ukrán SZSZK, majd 1991-től a független Ukrajna részévé vált. A régióban 1943-ban az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) – lengyelországi történészek szerint – több mint százezer lengyelt mészárolt le. Ukrán kutatók szerint viszont a tragédiát az váltotta ki, hogy a megszálló hitleristák ellen küzdő lengyel földalatti Honi Hadsereg az UPA ellen is harcolt, és ebbe a lengyel civil lakosság is bekapcsolódott. A mészárlás az ő értelmezésükben megtorlás volt UPA-partizánok és vétlen ukrán nemzetiségű civilek haláláért.