Kezdőlap » Kárpátalja » Közélet » A köztünk élő csodák

A köztünk élő csodák

Az elmúlt héten az Autism Transcarpathia Jótékonysági Alapítvány és az Állj Mellénk Jótékonysági Alapítvány közös szervezésében táboroztattunk autista gyerekeket és szüleiket a Szelíd Lovasközpontban.
Ez a tábor most más volt, mint a többi.

A csoport tagjai hétfőn érkeztek hozzánk. Az első nap a bizonytalanság és a kihívások jegyében telt. Hogyan fognak a gyerekek reagálni az új környezetre? Be tudnak-e illeszkedni a szokatlan körülmények közé? Milyenek lesznek a reakcióik? A tábor mégiscsak tábor, a jurta nem szálloda, ahol kényelemben elhelyezkedhettek volna, a szülők mégis bevállalták ezt a környezetet. Az első két nap a gyerekek bizonytalanul jártak-keltek a területen, keresték a biztonságot nyújtó pontokat.

Mi is ismerkedtünk az új helyzettel, a szülőkkel, akikkel először találkoztunk, és gyerekeikkel, akik mások, mint velük egykorú társaik. Kik ők? Mire hogyan reagálnak? Valamint kerestük a miérteket, melyeket a Jóisten nem fed fel előttünk…

Nehéz volt elfogadni egy-egy gyereket olyannak amilyen az első pillanatokban, órákban. Aztán lassan-lassan jobban megismertük őket és rácsodálkoztunk arra, amit láttunk. Az egyik fiú gyönyörűen gyurmázott. Olyan gladiátorsisakokat és páncélokat készített, amilyeneket én sosem tudnék, bármennyit gyakorolnám ezt a tevékenységet. A másik kitartóan öntözte virágainkat, aminek őszintén örültem.

Megsimerhettük egy-egy szülő nem mindennapi élettörténetét, amely felkavart és mégis hitet adott. Olyan erős nőket, édesanyákat ismerhettem meg, akik nem adják fel, akik küzdenek, kitartanak, keresnek és minden nap megharcolják harcaikat a hétköznapi életben: otthon, az iskolában, az orvosnál, a hivatalokban és egyszerűen az utcán, amikor végigmennek gyerekükkel az ismeretlen arcok előtt.

Nem, ők nem futamodnak meg, hanem teszik a dolgukat, csendben, néha könnyeiket nyelve…

Apró dolgoknak is nagyon tudnak örülni, például, mikor gyerekük visszagurítja nekik a labdát vagy amikor egy kis időre felszusszanhatnak, kikapcsolódhatnak.

Velük töltöttük az elmúlt hetet.

A programban volt lovaglás, különböző játékok, előadások a szülők számára, de a lényeg nem a változatos és sokszínű időtöltés volt, hanem az, hogy a résztvevők együtt voltak és igazi közösséggé formálódtak. Az utolsó este tábortűzzel kedveskedtünk az édesanyáknak. Ez az ő idejük volt, ahol kiértékelhették az elmúlt napok eseményeit, együtt lehettek, élvezhették a csendet és a lobogó tüzet. Igazán értékes pillanatok voltak ezek!

Hálásan köszönjük Vörös Kinga gyógypedagógusnak, Roszoha Andrea óvodapedagógusnak és Szemák Tatjána pszichológusnak az érdekes fejlesztő programokat! Külön köszönettel tartozunk előadónknak, Szántáj Okszánának, aki ABA-terapeuta, szenzoros intergrációs szakember. Mivel ő is autista gyermeket nevel, hitelesen tudott válaszolni a szülők kérdéseire. A tábor lakóin kívül a Nagyszőlősi járás különböző településéről is érkeztek szülők az előadásokra, akik hasonló problémákkal küzdenek. Rengeteg hasznos információt kaphattak azok, akik eljöttek. Fontos volt a tapasztalatcsere a szülők között és az együtt töltött idő.

Köszönjük a Bethlen Gábor Alapnak és a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének, hogy támogatták ezt a különleges tábort!

 

Kárpátalja.ma

Szólj hozzá!