A magyar kormány támogatni kívánja Kárpátalja felzárkóztatását – Interjú Kovács Ádám Zoltán helyettes államtitkárral

Kovács Ádám Zoltán, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának nemzetközi együttműködésért felelős helyettes államtitkára kétnapos hivatalos látogatást tett Kárpátalján, melynek során a munkácsi városházán tárgyalt Kárpátalja kormányzójával, Vaszil Huballal, valamint Ivan Balogával, a Kárpátalajai Megyei Tanács elnökével és dr. Brenzovics Lászlóval, a KMKSZ elnökével. Az helyettes államtitkár átadta a Keleti Partnerség programja keretében legutóbb felújított épületeket, látogatást tett a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán és a Beregszászi Állami Levéltárban, majd a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány munkácsi székházában folytatott megbeszélést a KMKSZ vezetőivel. Programja végén interjút adott a Kárpátaljának.

– Miért tartotta fontosnak, hogy első hivatalos látogatásai között Kárpátaljára utazzon?

– A Külgazdasági és Külügyminisztériumban a nemzetközi együttműködésért felelek, ezen belül a nemzetközi fejlesztési politikáért is. Örülök, hogy azok a fejlesztési pénzek, amelyek Kárpátaljára érkeztek, azok jó helyre kerültek. Sok itteni oktatási intézményben sikerült nyílászárókat, tetőt cserélni, a fűtésrendszert korszerűsíteni. Ez a fejlesztés a magyar kormány számára fontos, megfelelő körülményeket tudtunk ezáltal teremteni az oktatáshoz, az óvodai neveléshez. Az eddigi jó tapasztalatok fényében folytatni kívánjuk a Keleti Partnerség programja keretében elkezdett épületkorszerűsítéseket. Erről is tárgyaltam Brenzovics László elnök úrral, s nagy öröm a számomra, hogy minden bizonnyal az ukrán parlament képviselője lesz.

– Tárgyalt Kárpátalja megye vezetőivel is, milyen kérdések kerültek terítékre?

– Egy kimondottan szívélyes találkozó keretében felvetettük azokat a későbbi közös projekteket, amelyeket egyéb fejlesztési pénzekből, illetve a Keleti Partnerségi program keretén belül szeretnénk megvalósítani azért, hogy Kárpátalja gazdasági és társadalmi felzárkózása minél előbb megtörténjen, ezzel is segítve Ukrajna EU-integrációját. A KMKSZ és a megye vezetésével folytatott tárgyalásokon beszéltünk olyan fontos projektekről is, mint a határátkelők korszerűsítése, bővítése, újak nyitása és a közlekedési infrastruktúra fejlesztése a két ország relációjában. Konkrétan a Beregszászt elkerülő út megépítéséről, illetve a közúthálózat fejlesztéséről. Továbbá tájékoztattam tárgyalópartnereimet arról, hogy a magyar kormányzat hogyan szeretné támogatni Kárpátalja gazdasági és társadalmi felzárkóztatását az Európai Unió színvonalához. Szeretném azt kiemelni, hogy az ukrán partnerek részéről nyitottságot tapasztaltam, örömöt abból a szempontból, hogy ezek a fejlesztések jelen vannak a megyében, illetve, hogy a jövőben folytatódnak. Mert gazdasági fejlődés nélkül nem lehet társadalmi fejlődést elérni.

– Elárulna konkrétumokat a tervezett kárpátaljai gazdaságfejlesztési elképzelésekről?

– Mindenképpen szeretnénk, hogy a közlekedési infrastruktúrafejlesztésen keresztül minél több magyar vállalkozó és befektető jelenjen meg Kárpátalján. Ezt elősegítené, ha a Porosenko elnök úr által említett módon, Ukrajnában egy olyan decentralizáció menne végbe, ami a helyi önkormányzatoknak lehetőséget adna arra, hogy saját források felett is rendelkezzenek.

– Milyenek a vidékünkön szerzett benyomásai?

– Jó volt látni, hogy a magyar kultúrát ápolva, megtartva, az óvodától az iskolán keresztül a felsőoktatás szintjéig milyen példa értékű munka folyik Kárpátalján. Ezt én nemzetpolitikai szempontból is példaértékűnek és támogatandónak tartom. Tegnap a mezővári középiskolában az igazgató elmondta, hogy télen 12 fok volt az osztálytermekben az elavult ablakok miatt, ezeknek a cseréje sürgős feladat volt. Jártam a Beregszászi Állami Levéltárban, amely épületének a felújítási munkálatai is elkezdődtek. Ott találkoztunk a Budapesti Levéltár munkatársaival, akik már meg is kezdték az ott őrzött értékes dokumentumoknak a konzerválására irányuló munkálatokat. Ez is egy nagyon fontos feladat, amely remélhetőleg megoldódik a Külgazdasági és Külügyminisztérium által finanszírozott Keleti Partnerség program keretében. Egyébként ez a felújítás szerintem a huszonnegyedik órában történik meg. Itt olyan, többnyire magyar nyelvű dokumentumokról van szó, amelyek felbecsülhetetlen történelmi és kulturális értékkel bírnak, és ezek veszélyben voltak.

– Az eredmények fényében folytatják a Kárpátalja megyével közös Keleti Partnerség programját is?

– Természetesen folytatjuk, terveim szerint kibővített pénzügyi eszközökkel, ahogy a kárpátaljai igények is indokolják.

Badó Zsolt