Kezdőlap » Kárpátalja » Közélet » Akár teljesen eltörölhetik a kisebbségi nyelvhasználatot Ukrajnában

Akár teljesen eltörölhetik a kisebbségi nyelvhasználatot Ukrajnában

Amennyiben véglegesítik az új nyelvhasználati törvényt, nem használhatják a közéletben nyelvüket a kárpátaljai magyarok. Az ukrán-magyar konfliktus egyre jobban fokozódik, konzuli kutasítások történtek mindkét ország részéről.Az ukrán kormány egyre több kisebbségellenes kezdeményezéssel áll elő. A két ország közötti diplomáciai vitához a nemrég első körben elfogadott ukrán nyelvtörvény is hozzájárult.

Magyarország és Ukrajna vonatkozásban 72 db kétoldalú megállapodás létezik, amelynek egyik legfontosabb nemzetközi dokumentuma a kisebbségvédelemről szól – jelentette ki a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában ifjabb Balsai István, nemzetközi jogász. Hozzátette: külön kell kezelni azt, hogy a jelenlegi Ukrajna területén lévő állampolgárokat milyen jogok illetnek, illetve hogy az ország miként szabályozza a kettős állampolgárság kérdését.
A nemzetközi jogász kifejtette: a kisebbségvédelmet illetően fontos tudni, hogy az új nyelvtörvény értelmében Ukrajnában az egyetlen állami és hivatalos nyelv az ukrán. Ezzel együtt az első olvasatban megszavazott törvény az állami és közintézményekben kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát azokon a településeken, ahol a kisebbségek aránya nem éri el a 33 százalékot. Korábban ez csak tíz százalék volt – hangsúlyozta a szakértő.
Hozzátette: ezzel teljesen megsemmisítenék az Ukrajnában élők kisebbségi nyelvhasználati jogait, bár az új törvény legnagyobb kárvallottjai a kelet-ukrajnai orosz nemzetiségű ukrán állampolgárok lennének, azonban a magyar lakosokra nézve sem kedvező a helyzet.
Egységes az állampolgárság
Az ukrán alkotmány úgy fogalmaz, hogy az ukrán állampolgárság egységes. Az ukrán állampolgárságról szóló törvény több eltérő értelmezést lehetővé tevő rendelkezéseket tartalmaz a kettős állampolgársággal kapcsolatban – tájékoztatott a nemzetközi jogász.
Kimondta: ha egy ukrán állampolgár más állampolgársággal is rendelkezik, akkor út Ukrajnában ukrán állampolgárként veszik figyelembe.
Ugyanakkor a törvény egy másik rendelkezése azt is kimondja, hogy elveszíti ukrán állampolgárságát az, aki felveszi más ország állampolgárságát.
Annak azonban semmiféle szankciója nincs, senkit nem érhet hátrányos megkülönböztetés, ha más ország állampolgárságát is felveszi. Az egyetlen szankció amit ilyen esetben alkalmazni lehet, hogy a közalkalmazotti törvény alapján meg lehet szüntetni közalkalmazotti jogviszonyát – fejtette ki a szakértő.
Nincs konkrét határozat a kisebbségi nyelvekről
Tóth Mihály, kárpátaljai egyetemi tanár a műsorban kiemelte,hogy a csütörtökön elfogadott nyelvtörvény konkrétan nem határoz a kisebbségi nyelvekkel kapcsolatban, csupán 2-3 helyen említi a nemzeti kisebbségek nyelvét.
Hozzátette: az elfogadott szöveg semmiféle teret nem hagy a kisebbségi nyelvhasználat számára a közéletben. Amennyiben ezt végelegesen is megerősítik és elfogadják, akkor kijelenthető lesz, hogy egyrészt megszűnik a kisebbségi nyelvi jog létezni, illetve gyakorlatilag a kisebbségi nyelvhasználat teljesen visszaszorul a magánéleti szférába, esetleg az egyházi körökben lesz még rá lehetőség használni – mondta Tóth Mihály.
Megjegyezte: a törvénykezésnek az orosz ajkú lakosság lenne egyik legnagyobb kárvallottja, azonban ez számukra – az ukrán és orosz nyelv hasonlósága miatt – csupán egyfajta nyelvi átállás lenne.
Kiutasításra kiutasítás a válasz
A műsorban felidézték egyébként többek között Menczer Tamás a magyar tárca tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkárának megszólalását is, aki emlékeztetett arra, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter múlt szerdán az ENSZ-közgyűlés ülésszakának helyszínén, New Yorkban tárgyalt az ukrán külügyminiszterrel.
A megbeszélésük azonban eredménytelen volt, az ukrán külügyminiszter, Pavlo Klimkin a megbeszélés után közölte, hogy Ukrajna rövid időn belül kiutasítja a beregszászi magyar konzult, amennyiben Magyarország nem hívja vissza. Ez később meg is történt, majd a magyar válaszlépés szintén az volt, hogy felszólították az egyik magyarországi ukrán konzult arra, hogy 72 órán belül hagyja el az országot.
A diplomáciai konfliktust az a titokban felvett videó robbantotta ki, amelyen kárpátaljai magyarok tesznek magyar állampolgársági esküt Magyarország beregszászi konzulátusán. A konzul a közösség több tagjának magyar útlevelet ad át.
A képsorok nyilvánosságra kerülése után Szijjártó Péter azt mondta: a felvétel egy titkosszolgálati akció keretében készült, amellyel az ukránok minden írott és íratlan diplomáciai szabályt megszegtek.

Forrás: www.hirado.hu

Szólj hozzá!

More in kisebbségi jogok
Elérhetőbbé válik a kisebbségi jogsegélyszolgálat a Felvidéken

A budapesti székhelyű Kisebbségi Jogvédő Alapítvány és annak operatív intézménye, a Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) együttműködési megállapodást kötött ma a...

Close