Kezdőlap » Kárpátalja » Közélet » Az ukrán parlament megszavazta a listás választási rendszerre való áttérést

Az ukrán parlament megszavazta a listás választási rendszerre való áttérést

Az ukrán parlament csütörtökön megszavazta a választási törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, amelynek alapján 2023 decemberétől a jelenlegi vegyes rendszerről áttérnek a nyílt listásra a parlamenti képviselők megválasztásában.

Az előterjesztés második, végleges olvasatban történő elfogadását Andrij Parubij házelnök 17-szer tette fel szavazásra, mire megkapta a szükséges, legalább 226 támogató szavazatot, végül 230 képviselő hagyta jóvá.

A házelnök, valamint két képviselő által benyújtott előterjesztést első olvasatban még 2017. november 7-én fogadta el a parlament. A törvényjavaslathoz 4568 módosítót terjesztettek be a képviselők, amelyek tárgyalását júniusban kezdte el a törvényhozás – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Előzőleg a parlament a május 22-i rendkívüli ülésén még csak napirendre sem tűzte Volodimir Zelenszkij két nappal korábban beiktatott államfő választási törvényt módosító javaslatát, amelyben az elnök szintén a vegyes rendszerről a tisztán pártlistásra való áttérést kezdeményezte, valamint az ötszázalékos parlamenti bejutási küszöb leszállítását három százalékra. A parlament azért utasította el Zelenszkij javaslatát, mert abban nem nyílt-, hanem zártlistás választás szerepelt, és az elnök már a mostani, július 21-re kiírt előrehozott választást az új rendszer szerint szerette volna megtartatni.

A jelenleg érvényben lévő vegyes rendszer szerint a 450 tagú ukrán törvényhozás tagjainak fele pártlistáról, a másik fele egyéni választói körzetekből kerül be a parlamentbe. Az ukrán társadalomban jelenleg egyetértés van a tekintetben, hogy az egyéni körzeteket meg kell szüntetni, mert a tisztán pártlistás választási rendszer tisztább, átláthatóbb és demokratikusabb. Ukrajnában ugyanis elterjedt, hogy egyéni jelöltek szavazatvásárlással jutnak mandátumhoz, másrészt ezek a törvényhozók a kampányukat pénzelő oligarchák érdekeit szolgálják a parlamentben.

A zártlistás választás viszont szintén nem lett volna elég jó megoldás. Ellenzői szerint ez esetben is előfordulhat, hogy a jelöltek megvásárolják a befutó helyeket a listán, továbbá ismeretlen vagy éppen nem kívánatos személyeket juttathat mandátumhoz egy párt, és erre semmilyen befolyásuk sincs a választóknak. Zelenszkij annak idején azzal érvelt, hogy a nyílt lista jobb lenne, de túl bonyolult, ezért a július 21-i választáson csak a zártlistás megoldás lett volna kivitelezhető, és az lenne a fő cél, hogy “megszabaduljon” végre a parlament az egyéni képviselőktől. Ezzel viszont a jelenlegi parlament nem értett egyet, így egyelőre maradt a vegyes rendszer. Zelenszkij viszont akkor arra szólította a parlamentet, hogy legalább a következő választásokra tekintettel tegyék meg, amit vállaltak, és módosítsák a választási törvényt, amit most a törvényhozás megtett.

A nyíltlistás választásnál – amit a jelenleg elfogadott törvény tartalmaz – a választók nemcsak pártra, hanem annak egy konkrét jelöltjére is szavazhatnak, így befolyásolhatják a jelöltek sorrendjét a pártlistán. Az elfogadott törvény végleges szövege ugyan még nem elérhető a parlament honlapján, az UNIAN hírügynökség szerint marad az ötszázalékos bejutási küszöb. Az országban 27 választási régiót hoznak létre, a pártok az egységes országos listájuk mellett régiónként is összeállítanak listát. Az országos listájukon szereplő minden jelöltjük szerepelni fog egy-egy régiós listán.

Forrás: mti.hu

Szólj hozzá!

Read previous post:
Van jövője a kárpátaljai magyarságnak – meghirdették az Egán Ede-program újabb pályázatait

Újabb pályázatokat hirdettek meg az Egán Ede-program keretében július 11-én a Rákóczi-főiskola átriumában.

Close