Kezdőlap » Kárpátalja » Közélet » Befejeződött a Vérke mederüledék vizsgálata

Befejeződött a Vérke mederüledék vizsgálata

A magyar környezetipai szakemberek ukrán partnerek együttműködésével kutatták a Vérke iszapüledékét és hasznosíthatóságát.

Lezárult az az átfogó mederüledék vizsgálat, amelyet a KEXPORT Nonprofit Kft. indított Kárpátalján, hogy magyar környezetvédelmi szakemberek bevonásával vizsgálják meg a Vérke iszapüledékének állapotát és hasznosíthatóságát. A csatorna átszeli a kárpátaljai Beregszászt és jelentős méretű szántóföldi területeket lát el vízzel, ezért ökológiai és vízgazdálkodási szerepe meghatározó, rehabilitációja hosszú évek óta napirenden lévő feladat a térségben.

A csatorna állapota korábban szakaszosan, többször felmérésre került, azonban részletes vizsgálatok, mint pl. akkreditált környezetanalitikai elemzések és iszapvastagság mérések nem készültek. Utóbbiak miatt hiánypótló a vizsgálat, amelyet a KEXPORT Nonprofit Kft. indított el az ELGOSCAR–2000 Kft. környezetvédelmi kármentesítésre szakosodott szakembereinek bevonásával, a Külgazdasági és Külügyminisztérium – hazai vízipar külpiaci tevékenységét előmozdító – pályázati programjának egyik nyertes pályázójaként.

A projekt keretében a beregszászi járást délkeletről északnyugat felé átszelő Vérke mederüledékének szennyezettségét összesen hét mintavételi ponttal elemezték a szakemberek. A mérés módszertana szempontjából fontos volt, hogy a különböző pontokon más-más emberi tevékenységekből származó hatás és környezetterhelés éri a csatornát. A felszíni vízből és üledékből vett mintákat kémiai, biológiai és fizikai laboratóriumi vizsgálatoknak vetették alá annak érdekében, hogy meghatározhatóvá váljon a mederüledék minősége és főbb jellemzői. Az mintákat négy akkreditált laboratórium vizsgálta, számos komponensre vonatkozóan, a vizsgálati eredmények viszonyítási alapjául pedig az ukrán területileg hatályos és a hazai rendeletek szolgáltak.

A részletekbe menő vizsgálatok azt állapították meg, hogy a Vérke mederüledéke kezelés nélkül, közegészségügyi szempontból nem helyezhető ki mezőgazdasági területre. A laboratóriumi vizsgálati eredmények alapján a benzo(a)pirén, réz, cink és nikkel összetevők esetében fordult elő, hogy a koncentráció meghaladta a mezőgazdasági hasznosítású földterületek, agrokémiai kategorizálásának módszertanában előírt határértékeket. A szakemberek a szervesanyag vizsgálatok keretében pedig megállapították, hogy az iszapüledék humusztartalma a mélységgel jelentősen csökken, amely jól mutatja a lakóssági környezetterhelés jeleit.

„Napjainkban egyre több olyan hagyományos és innovatív eljárás létezik, amelyekkel a jó minőségű vagy akár a szennyezett mederüledék megfelelő kezeléssel a körforgásos gazdaság részévé válhat. A módszertan alkalmazásához azonban körültekintően kell ismernünk az üledék állapotát. E tekintetben hiánypótló a Vérke-csatornára vonatkozó, most lezárt kutatás.” – hangsúlyozta Toronyi Zoltán, a KEXPORT Környezetipari Nonprofit Kft. vezetője Németországban az iszapgazdálkodási stratégia részeként elsősorban foszfor, nitrogén és kálium forrásként, illetve klímabarát energiaforrásként tekintenek az iszapra. A Vérke-csatornára vonatkozó tanulmány – a szerves anyagok felhasználásának lehetőségei között -, jó példaként mutatja be a hazai Séd-Nádor-csatorna kotrását, amely során 30%-ot meghaladó mértékben került hasznosításra a kitermelt üledék. A tanulmány jó példaként említi a Vértesi Erőmű bokodi zagyterének rekultivációs munkáit is.

Utóbbi esetben a kiporzás megakadályozására és a növények megtelepedésének elősegítésére került lefedésre a meddőhányó, magas szervesanyagot tartalmazó pernye keverékkel.

A projekt a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával a Vízipari Pályázati Program keretében valósul meg.

KEXPORT Klaszter Nonprofit Kft. sajtóközleménye

Szólj hozzá!

Read previous post:
Könyvajánló: Katonakönyv

Gazda Albert - Horváth Viktor - Hunčík Péter - Makai József - Tóth Tibor: Katonakönyv. Cser, Budapest, 2019.

Close