Kezdőlap » Kárpátalja » Közélet » Eddig nem sikerült: csak április 9-én folytatják a nyelvtörvény vitáját a parlamentben

Eddig nem sikerült: csak április 9-én folytatják a nyelvtörvény vitáját a parlamentben

Bár már február 28-án elkezdte Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa a Закон України „Про забезпечення функціонування української мови як державної” (Ukrajna törvénye „Az ukrán mint államnyelv funkcionálásának biztosításáról”) című nyelvtörvény vitáját, az előzetes tervek szerint mégsem sikerült az elnökválasztás március 31-re kitűzött első fordulója előtt megszavazni a jogszabályt.

A törvény tervezetét első olvasatban 2018. október 4-én szavazta meg a parlament, ám az akkori szöveghez 2082 módosító indítvány érkezett. Február utolsó napjától egészen március 22-ig a képviselők egyesével szavaztak a módosító indítványok elfogadásáról vagy elvetéséről, és március 22-én úgy zárták le az ülésszakot az elnökválasztás első fordulója miatt elrendelt szünet előtt, hogy eddig 1220 indítványt vitattak meg. A március 22-i ülés lezárása előtt Irina Herascsenko, a házelnök helyettese elmondta, hogy az államnyelvi törvény vitáját április 9-én folytatja a Verhovna Rada, a az 1221. módosító indítvány tárgyalásával.

Amint azt korábban előrevetítettük, hiába nehezedik – jogállamban elfogadhatatlan – politikai és erkölcsi nyomás a parlamentre az államnyelvről szóló mielőbbi elfogadása érdekében, a jogszabály elfogadására nem került sor az elnökválasztás első fordulója előtt. Március 20-án már a parlamenti frakciók is úgy nyilatkoztak, hogy kevés az esély arra, hogy március 31-re lesz új nyelvtörvénye az országnak, és persze az ellenzék a kormányt, a parlamenti többség pedig az ellenzéki pártokat vádolta meg azzal, hogy politikai okokból szándékosan húzzák az időt és akadályozzák a törvény elfogadását.

Egyelőre tehát sikerült megúsznunk, hogy elfogadják a diszkriminatív, a nemzetközi szervezetektől is számos kritikát kapott törvényt. Ha azonban abból indulunk ki, hogy az 1991-ben függetlenné vált Ukrajnában eddig valamennyi választási kampányban fontos szerepe volt a nyelvi kérdésnek, biztosak lehetünk abban, hogy az elnökválasztás második fordulója előtt – függetlenül attól, hogy kik vetélkednek majd egymással az április 22-ére tervezett, az államelnök személyéről döntő körben – ismét fellángol majd a vita a parlamentben az ukrán mint államnyelvről szóló jogszabály kapcsán. Eddig ugyanis csak imitálta a parlament az érdemi vitát, az egész cirkusz valójában csak a választási kampány része volt.

Ezt bizonyítja, hogy az eddig megtárgyalt 1220 módosító indítványról szóló szavazásokon a képviselők döntő többsége kivárt, és alig vettek részt néhányan a voksolásban. Itt látható például a március 22-én tárgyalt néhány módosító indítványról tartott szavazás eredménye.

Az indítvány száma Mellette szavazott

Ellene

szavazott

Tartózkodott Nem szavazott
1212 3 16 22 230
1216 15 2 26 228
1218 8 3 29 268
1219 9 2 28 266
1220 6 4 30 263

 

Látható, hogy a jelen lévő képviselők döntő többsége egész egyszerűen nem vett részt a szavazáson. Ha azonban az államnyelvről szóló törvény valóban olyannyira fontos volna az ország és a nemzetépítés, sőt – Andrij Parubij házelnököt idézve – „Ukrajna biztonsága” szempontjából, akkor a parlamenti képviselők nem engedhették volna meg maguknak azt, hogy távol maradnak sorsdöntő voksolásoktól. A helyzet azonban az, hogy retorikai szinten nagyon fontos a nyelvtörvény, mert Ukrajnában a nyelvi kérdés hagyományosan fontos mozgósító tényező a választások során. Most is annak vagyunk tanúi, hogyan használja fel ürügyként a nyelv és a nyelvtörvény kérdését az ukrán politikai elit saját politikai manipulációihoz, nem törődve a lehetséges következményekkel.

Forrás: hodinkaintezet.uz.ua

Szólj hozzá!

Read previous post:
Felszabadították az Iszlám Állam utolsó bástyáját Szíriában

Győzelmet hirdetett szombaton az Iszlám Állam dzsihadista szervezet felett Kelet-Szíriában az amerikai támogatású kurd-arab fegyveres koalíció, a Szíriai Demokratikus Erők...

Close