Kezdőlap » Kárpátalja » Közélet » EU–Ukrajna-kerekasztal Lembergben

EU–Ukrajna-kerekasztal Lembergben

Négynapos tájékozódó látogatásra érkezett Nyugat-Ukrajnába az EU–Ukrajna Parlamenti Társulási Bizottság (EU–UA PAC), amely az Európai Parlament és Ukrajna Legfelső Tanácsának képviselőiből áll, és évente kétszer ülésezik Brüsszelben, Strasbourgban, illetve időnként Ukrajnában. A bizottság társelnöke az Európai Parlament részéről Dariusz Rosati lengyel néppárti képviselő, ukrán részről pedig Mikola Knyjazsickij. Dariusz Rosati alelnöke a magyar Szanyi Tibor a szocialisták részéről, illetve tagja még a bizottságnak Bocskor Andrea is, az Európai Néppárt kárpátaljai képviselője.

A nyugat-ukrajnai látogatás első napján (szeptember 17-én) a Lemberg Megyei Tanács üléstermében találkoztak Ukrajna kisebbségeinek képviselőivel, tájékozódva az új oktatási törvény és a nyelvtörvénytervezetek fogadtatásáról. A kerekasztal-megbeszélésen a kárpátaljai magyarság álláspontját Barta József, a Kárpátaljai Megyei Tanács első elnökhelyettese, a KMKSZ alelnöke ismertette. Az ülésen jelen volt még Irina Herascsenko, az ukrán parlament elnökének első helyettese és Pavlo Hobzej, az ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium egyik miniszterhelyettese.

Bocskor Andrea EP-képviselő a megbeszélés után tudósítónknak elmondta: „A kerekasztal-megbeszélés megszervezését a kijevi Verhovna Rada titkárságára bízták, és az utolsó percig nem tudtuk, hogy kik vesznek részt ezen a találkozón. Az én határozott kérésemre meghívták a KMKSZ elnökét, Brenzovics Lászlót is, akit végül Barta József helyettesített. Érdekes, hogy rajta kívül olyan, főleg Lembergben élő kisebbségi vezetőket hívtak meg az ukránok, akik mind teljes mértékben egyetértettek az ukrán kormányzat összes kisebbségi jogokat korlátozó intézkedésével. Ezek a Lembergben élő zsidó és hucul közösség és az ottani roma egyesületnek a képviselői. Az ukrajnai román közösséget egy hivatalnok, a Csernyivci Megyei Közigazgatási Hivatal Oktatási Osztályának helyettes vezetője képviselte, aki arról beszélt, hogy a románok ugyancsak elégedettek az új oktatási törvénnyel, hisz ígéretet kaptak arra, hogy az óvodában és az általános iskolában továbbra is anyanyelven folyhat az oktatás. Ez szerinte a románoknak elegendő, hangsúlyozta, hogy az ő karrierje is bizonyítja, mennyire fontos az ukrán nyelv ismerete. Kijelentette, hogy a románok integrálódni szeretnének az ukrán társadalomba, és tudják, hogy ez csak az ukrán nyelvű iskolai oktatás segítségével valósulhat meg.

A mostani kerekasztal-beszélgetés végén csalódott vagyok és örülök is, hisz sikerült elérnem, hogy legyen a felszólalók között egy hiteles résztvevő is, Barta József. Az általa elmondottakra tényleg nagyon odafigyeltek, a kollégák közül már most, az esti fogadáson többen elmondták, hogy érthetően és őszintén mondta el a gondokat” – emelte ki Bocskor Andrea képviselő asszony.

Barta József hangsúlyozta a fórumon, hogy a magyarok több mint ezer éve Kárpátalján élnek, az ottani nemzetiségekkel együtt évszázadok óta békében, egyetértésben, együttműködésben, és ott akarnak élni ezután is. A kárpátaljai magyarság lojális az ukrán hatalomhoz, integrálódni akarnak az ukrán társadalomba, de ellenzik az asszimilációt, és ragaszkodnak az alkotmány és más törvények, nemzetközi szerződések által garantált kollektív jogaikhoz. Támogatják az ország európai integrációját, hogy Ukrajna demokratikus jogállam legyen, ahol a kisebbségek jogai is tiszteletben vannak tartva. A KMKSZ alelnöke emlékeztetett arra, hogy Ukrajnában viszonylag komfortosan érezhettük magunkat mint kisebbség az elmúlt év szeptemberéig, amikor az ukrán parlamentben elfogadták az új oktatási törvényt, amely jelentősen szűkíti alkotmányos jogainkat, és számos, Ukrajna által ratifikált kétoldalú szerződést is sért, ezért mi ez ellen tiltakoztunk. Örülünk, hogy a Velencei Bizottság ebben a kérdésben állást foglalt, kidolgozta javaslatait. Elvárjuk, hogy a törvényt azoknak, és a mi elvárásainknak megfelelően módosítsák, illetve a hamarosan az ukrán parlament elé kerülő általános és középfokú oktatásról szóló kerettörvény megalkotásánál azt majd figyelembe vegyék.

Barta József aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban is, hogy az Alkotmánybíróság eltörölte a nyelvtörvényt, amely minden kisebbség számára kellő nyelvi jogokat biztosított az élet minden területén. Most a nyelvkérdés szabályozatlan Ukrajnában, a benyújtott törvénytervezetek közül pedig mindegyik jelentősen szűkíteni szeretné a nyelvhasználati jogokat. Ezt nem látják jónak a KMKSZ vezetői, és írásban be is nyújtották észrevételeiket, javaslataikat az illetékes bizottságnak az etno-na­cionális koncepcióval kapcsolatban. Ez a koncepció minket, magyarokat harmadrendű ukrán állampolgároknak minősít, nem tart államalapító népnek.

A KMKSZ alelnöke emlékeztette a jelenlévőket a magyarellenes provokációkra, a szélsőségesek megfélemlítő felvonulásaira, a székház elleni támadásokra és az általános magyarellenes sajtókampányra, amely hamisan szeparatistákként kívánja az ukrán közvélemény előtt beállítani a kárpátaljai magyarokat.

Barta József kifejtette, hogy gyakran ér minket az a vád, hogy a gyerekeink az iskolában nem sajátítják el megfelelően az ukrán nyelvet. Az alelnök elismerte, hogy ez részben igaz, de hangsúlyozta, hogy ez nem annyira az ukrán állam és az ukrán többség problémája, mint a miénk. Hiszen aki itt akar maradni a szülőföldjén, annak érdeke tudni az államnyelvet, mert másként nehezen boldogul a munkaerőpiacon és a felsőoktatás terén. Ezzel minden kárpátaljai magyar tisztában van, akik meg is szeretnének tanulni ukránul. Mi ehhez kérünk már régóta segítséget, hogy a minisztérium dolgozzon ki egy állami programot, a javaslatainkat ezzel kapcsolatban már meg is tettük, hogy miről szóljon ez a program, illetve hogyan lehetne javítani az ukrán nyelv elsajátításának szintjét. Együttműködést kérünk ehhez, és ha nem is lesz konszenzus közöttünk, kompromisszumra kell jutnunk, amely elfogadható az ukrán államnak és a magyar közösségünknek is. Meg kell erősíteni az ukrán nyelv oktatását, ugyanakkor meghagyni a jogot a kisebbség számára, hogy anyanyelvén tanulhasson az oktatás minden szintjén.

Részletes tájékoztatása végén Barta József az általa elmondottakat írásban is átadta Dariusz Rosatinak – az angol nyelvű tájékoztató minden sérelmünket tartalmazza.

Irina Herascsenko, az ukrán parlament első elnökhelyettese reagált a Barta József által felvetettek közül kiragadott kérdésekre. Elmondta, hogy a KMKSZ székháza elleni támadások kapcsán a rendfenntartó erők operatívan reagáltak, és az elkövetők kilétét ki is derítették. Kifejtette, hogy ezeket a provokatív támadásokat az oroszok által felbérelt tettesek hajtották végre. Megtudhattuk, hogy minden magyarellenes provokatív akciót Oroszországból szerveznek, és az utcáinkon vonuló ukrán szélsőségeseket is az oroszok pénzelik azért, hogy úgy tűnjön, Ukrajnában a kisebbségeket megfélemlítik. Irina Herascsenko szerint ez az ukrán hatalomnak nem érdeke, és ilyen akciókat nem szervez. Az alelnök asszony hangsúlyozta továbbá, hogy a kisebbségek, és elsősorban a magyarok nem tudják az ukrán nyelvet, ami nemzetbiztonsági érdekeket is sért. Ezért, és a magyarok érdekében is fogadták el az új oktatási törvényt, hogy egyenlő esélyeket biztosítsanak minden ukrán állampolgár számára a munkaerőpiacon és a felsőoktatásban. Kijelentette, hogy nem a kisebbségi nyelveken zajló oktatást akarják ellehetetleníteni, egyszerűen csak az ukrán nyelven történő oktatás színvonalát akarják javítani. Szerinte azzal, hogy egyes tantárgyakat ukránul fognak tanítani a nemzetiségi iskolákban, nem veszik el a jogot attól, hogy magyarul is tanuljanak a nemzetiségi diákok – győzködte hosszasan Herascsenko az Európai Parlament képviselőit, tudtuk meg Barta Józseftől.

Bocskor Andrea elmondta még: „Akadtak a bizottságban, akik nem értették, hogy miért van az, hogy minden megszólaló mindennel elégedett, csak a magyaroknak nem jó megint semmi. A listában szereplő öt lengyel közül egy sem jött el, a román, a roma, a zsidó közösségek képviselői pedig már-már feltűnően lelkesedtek az új ukrán szabályozásokért.

Elmondták, hogy amilyen kulturális igényeik nekik vannak, azokat meg tudják valósítani. Az ukrán kormányzat részéről láthatóan készültek arra, hogy mi fel fogjuk vetni az oktatási jogok korlátozásának ügyét, ezért volt ott Pavlo Hobzej miniszterhelyettes és Irina Herascsenko, akik aktívan bekapcsolódva a vitába győzködték az EP-képviselőket az ukrán kormányzat általunk már jól ismert érveivel. Herascsenko asszonytól megtudhattuk például, hogy azért nincs egy magyar származású miniszter sem Ukrajnában, mert nem tudunk jól ukránul, de a következő generációnak majd esélye lesz erre. Ügyeltek arra is, hogy a kormányzat érveivel zárják le gyorsan a vitát, időhiányra hivatkozva. Több nyugat-európai képviselőt meg is győztek arról, hogy valóban a magyarok érdekében tesznek mindent, az fel sem tűnt, hogy a magyarok akaratával szemben teszik mindezt.

Kiemelkedő jelentőségű volt, hogy Barta József elmondta az álláspontunkat és tájékoztatta a képviselőket a valós helyzetről. Fontos, hogy minden fórumon ott legyünk, hogy hiteles információkat adjunk az európai és nemzetközi intézményeknek az ukrajnai kisebbségellenes intézkedésekről” – mondta el végezetül Bocskor Andrea.

Badó Zsolt

Forrás: www.karpataljalap.net

Szólj hozzá!

More in EU
Meghosszabbítják az orosz és oroszbarát személyek elleni uniós szankciókat

További hat hónappal meghosszabbítja az Európai Unió azoknak a szankcióknak a hatályát, amelyeket Ukrajna területi épségének megsértése miatt rendeltek el...

Close