Felavatták a Gulácsy Lajos Emlékparkot

Gulácsy Lajos Emlékparkot avattak január 8-án Munkácson. A néhai kárpátaljai református püspök ezen a napon lett volna 92 éves. Az ünnepség istentisztelettel kezdődött, melyen Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke hirdette az igét, majd Taracközi Gerzson, a Munkácsi Református Egyházközség lelkipásztora köszöntötte a meghívott vendégeket, s foglalta össze, hogy mit jelentett személyesen neki és mások számára Gulácsy Lajos. – Olyan sok minden volt. Isten embere. Többek között az iratmisszió hűséges munkása… A szegények és a gazdátlan állatok istápolója… De ő volt az, aki nyugalmazott püspökként is megtanulta Jézus Krisztustól a szelíd lelkületet és az alázatos szívet, amellyel sorsát Isten életében megvalósuló gondviselésnek tekintette. A legnehezebb helyzetekben is Atyjától kért hitet, reménységet és szeretetet. Kért és kapott. Ezért volt miből adnia környezetének is. Isten embere volt, az élete ablak, Isten országának ablaka… – hangzott a visszaemlékezés.

Az emlékpark létrehozásának ötlete a Gulág-emlékév kapcsán merült fel a gyülekezet vezetőiben, tudtuk meg a lelkipásztortól. A templom melletti kis tér adott helyet a parknak, amely, mint mondta, a béke szigetévé válhat a nagyváros forgatagában. Eredetileg az elhurcolt politikai foglyoknak szerettek volna emléket állítani. A Gulág Emlékbizottságnál támogatást is nyert az emlékpark terve, csakhogy a munkálatok közben elhunyt Gulácsy Lajos, a gyülekezet egykori lelkipásztora, aki maga volt a Gulág élő emlékezete. Az isteni vezetés úgy adta, hogy élete üzenetének állíthattunk emléket azzal, hogy a park az ő nevét viseli – fogalmazott a munkácsi lelkész.

A templom falára háromnyelvű (magyar, ukrán, angol) emléktábla került, a park közepére pedig egy fából készült emlékmű, melyet Matl Péter munkácsi szobrászművész készített. Utóbbiról a művész a következőket mondta: „Múltunknak voltak nehéz pillanatai, amit kötelességünk megmutatni a jelennek és a jövőnek. Az emlékműnek fából készült része az a fa, amit a történelem vihara kettéhasított. A fém, ami összefogja, a börtön rácsait szimbolizálja. Az ég felé emelkedő két kéz, a lélekmadár, pedig a kiutat mutatja”.

Az istentisztelet végén a Munkácsi Református Egyházközség kórusa szolgált, valamint a gyülekezet közösen elénekelte a magyar nemzet himnuszát.

A nemzeti színű szalagot Zán Fábián Sándor püspök és Nagy Béla főgondnok vágta át, mellyel jelképesen felavatták az emlékparkot.

A megnyitó után a jelenlévők a gyülekezeti teremben megnézhették Matl Péter Ötösével című kiállítássorozatának legújabb alkotásait, valamint Vass Tamás operatőr ’56-os kisfilmjét. Az ünnepséget szeretetvendégséggel zárták.

Kis Izabella

Kárpátalja.ma