Felelősségre vonható az önkormányzat hamis információkért?

„A községháza munkatársai – szerintem merő rosszindulatból – hamis információkat közöltek jogi személyként bejegyzett vállalkozásomról a különböző hatóságokkal, amelyek azután folyton ellenőrzésekkel zaklattak, komoly veszteségeket okozva a cégnek azzal, hogy többször is le kellett állítani miattuk a termelést. Felelősségre vonható ezért az önkormányzat, s ha igen, miként?”
– Ukrajna Polgári törvénykönyve (Ptk.) kimondja a jogi személy üzleti hírnevének sérthetetlenségét, de részletesen foglalkoznak a témával a médiát szabályozó törvények is. A Ptk. 201. cikkelye például a törvény által védett nem vagyoni (személyi) jogok egyikeként határozza meg az üzleti hírnevet.
Az üzleti hírnév sérthetetlenségéhez való jog akkor sérül, ha a jogi személyről hamis információkat terjesztenek, minek következtében azt úgynevezett nem vagyoni (erkölcsi) kár éri.
Az ukrán Legfelsőbb Bíróság Plénumának határozata (Про судову практику в справах про відшкодування моральної [немайнової] шкоди) értelmében a jogi személy nem vagyoni kára alatt olyan nem vagyoni természetű veszteségek értendők, melyek üzleti hírnevének rontása, a márkanév, a védjegy, a terméknév megsértése, üzleti titok nyilvánosságra hozatala, valamint presztízse csökkentése, vagy a tevékenységébe vetett bizalom aláaknázását célzó cselekmények elkövetése miatt érik.
Az üzleti hírnévhez való jog a bíróság előtt, peres eljárásban védhető meg, legyen szó akár a jogi személynek okozott nem vagyoni kár megtérítéséről, akár a jogi személyről terjesztett hamis információ cáfolatáról. A keresetet maga a sértett fél, de annak képviselője is benyújthatja.
A Legfelsőbb Bíróság Plénumának egy másik határozata értelmében (Про судову практику у справах про захист гідності та честі фізичної особи, а також ділової репутації фізичної та юридичної особи) a méltóság, a becsület vagy az üzleti hírnév védelmével kapcsolatos eljárások alperesei azok a fizikai vagy jogi személyek, akik a hamis információt terjesztették, vagy annak a szerzői voltak. Ha például a sajtóban megjelent információ cáfolatáról van szó, akkor a szerző és az adott sajtótermék szerkesztősége, vagy az ezt a feladatot ellátó egyéb intézménye lesznek az alperesek.
A méltóság, a becsület vagy az üzleti hírnév védelmében benyújtandó keresetben le kell írni egyebek mellett – utalva az állításokat alátámasztó bizonyítékokra –, miként terjesztették az információt, amely sértette a felperes (a kereset benyújtója) személyes nem vagyoni jogait (feltüntetve az információ közlésének időpontját, módját és azoknak a személyeknek a körét, akikkel az információt közölték); pontosan milyen információt terjesztett az alperes; valamint fel kell sorolni az egyéb, a jog és az adott eset szempontjából jelentőséggel bíró körülményeket. Jelezni kell azt is, miként kívánja megvédeni a felperes sérült jogait.
A felperes az alábbiakat követelheti az alperestől:
– az általa a felperessel kapcsolatban terjesztett hamis információ cáfolatát;
– válaszadást;
– a nem vagyoni kár megtérítését.
Véleményem szerint nem fér kétség ahhoz, hogy egy önkormányzat által terjesztett hamis információk alkalmasak lehetnek arra, hogy rontsák a jogi személy üzleti hírnevét, valamint anyagi kárt okozzanak. Azt tanácsolom, forduljon ügyvédhez, aki segít összeállítani és benyújtani a keresetet. Ily módon lehetősége nyílik megvédeni a bíróság előtt a jogait, s kártérítést is követelhet az önnek okozott kárért.

hk