Hogyan pereljünk az elmaradt bérért?

„A vállalatnál, ahol dolgozom, nincs panasz a munkámra, a fizetést – kollégáimhoz hasonlóan – mégis rendszertelenül kapom, néha 2-3 hónapig nem látunk egy fillért se. Többen azt fontolgatjuk, hogy a bírósághoz fordulunk. Attól tartok azonban, hogy ha helytelenül látunk hozzá a pereskedéshez, a vállalat jogásza könnyen túljár az eszünkön, s utóbb még el is bocsátanak bennünket anélkül, hogy megkapnánk a pénzünket. Mi a helyes eljárás ebben az esetben?”

– Ha meggyőződött róla, hogy önnek valóban felszámították a szóban forgó bért, s csupán a kifizetéssel késlekednek, az a legcélravezetőbb, ha bírói végzés kiadását kezdeményezi. Ukrajna Polgári Eljárási Törvénykönyvének (PET) 96. paragrafusa 1. részének 2. pontja értelmében ugyanis lehetőség van bírói végzés (судовий наказ) kiadására, ha a dolgozó kérvényben kezdeményezi a bíróságon a számára felszámított, de ki nem fizetett bér behajtását a munkaadójától.

Ilyenkor a bíróság a végzési eljárásnak megfelelően vizsgálja az ügyet a PET által meghatározott rend szerint. Más szóval, egy olyan egyszerűsített eljárásról van szó, amelynek eredményeként – ha a bíró helyt ad keresetének – a szóban forgó végzést három napon belül ki kell adnia a bíróságnak. Ráadásul az eljárás során sem önt, sem a munkáltatóját nem idézik be bírósági meghallgatásra. Amennyiben tehát nincs vita ön és a munkaadója között a kifizetendő bér összegét illetően, meglehetősen gyorsan érvényt szerezhet a jogainak, s hozzájuthat a pénzéhez.

Ahhoz, hogy a bíró az említett végzést kiadja, önnek keresetet kell benyújtania a bírósághoz, s a kérvénynek a következőket kell tartalmaznia:

1. annak a bíróságnak a megnevezése és a címe, ahová a kérvényt benyújtja;

2. a kereseti kérvény benyújtójának teljes neve és lak- vagy tartózkodási helyének címe (ebben az eljárásban ön lesz az „igénylő”);

3. annak a vállalatnak a neve és hivatalos címe („jogi címe”), amely felszámította, de nem folyósította önnek a bért (a vállalat az „adós”);

4. a bértartozás összege (Például: „A kereset tárgya: 6500 hrivnya 00 kopijka”.);

5. a benyújtandó dokumentum megnevezése (Adott esetben: „Заява про видачу судового наказу”. A kérvényben részletesen és összefüggően le kell írnia, hogy milyen minőségben dolgozik a szóban forgó vállalatnál, s milyen időszakért, mekkora bértartozás halmozódott fel. Tanácsos részletesen kifejteni, hogy milyen tételekből, milyen számítás alapján állt elő a tartozás. Ez a kimutatás akár mellékletként, külön lapon is csatolható a kérvényhez. Ugyancsak célszerű leírni a kérvényben minden egyéb fontos körülményt is, amennyiben vannak ilyenek. Ennek során mindvégig a rendelkezésére álló bizonyítékokra kell hivatkoznia, melyeket csatolni szükséges a kérvényhez. Bizonyítékoknak számítanak adott esetben azok a dokumentumok, amelyek igazolják az ön alkalmazását és tevékenységét a szóban forgó vállalatnál, illetve amelyek alátámasztják, hogy önnek valóban felszámították, de nem fizették ki a bérét, illetve bizonyítják a felgyülemlett tartozás mértékét. A vállalatnál való alkalmazás ténye alátámasztható például a munkahelyén erről kiadott igazolással, az alkalmazására vonatkozó vállalati rendelkezés másolatával, de akár egy hitelesített munkakönyvi kivonattal is. A munkabér felszámításának és ki nem fizetésének, illetve a felhalmozott tartozás pontos összegének bizonyítékai lehetnek például a fizetési bizonylatok vagy kimutatások hitelesített kivonatai, a vállalat könyvelőségének igazolása stb.);

6. a kérvényező követelései (Például: „Kérem bírósági végzés kiadását a nekem felszámított, de ki nem fizetett (a tartozás pontos összege) munkabér behajtására az adóstól (munkahelye megnevezése), az én (az ön teljes neve) javamra”.);

7. a kereseti kérvényhez mellékelt dokumentumok listája (a kérvényhez csatolni szükséges annak másolatát az adós részére, valamint minden mellékelt dokumentum egy-egy másolatát is. Vagyis a bíróságnak benyújtott keresetet úgy kell összeállítani, hogy az egyik teljes dokumentumcsomagot a bíró kaphassa meg, a másikat pedig az adós).

Ne felejtse el aláírni a kérvényt, illetve annak másolatát, s tüntesse fel rajtuk a bírósághoz való benyújtásuk dátumát!

Hasonló kereset benyújtásakor önnek nem kell semmiféle bírósági illetéket vagy egyéb díjat, költségtérítést megfizetni. Az a legcélszerűbb, ha kérvényét és az ahhoz csatolt dokumentumokat személyesen nyújtja be közvetlenül a bíróság hivatalánál. Elküldhetők azonban a dokumentumok tértivevényes ajánlott levélben is úgy, hogy előzőleg a postán jegyzék készül a borítékba kerülő dokumentumokról.

Keresetével egyaránt fordulhat az ön lakóhelye szerint, illetve a vállalata jogi címe szerint illetékes bírósághoz, vagyis van választási lehetősége. Például, ha a gyáregység, amelyben dolgozik, a Nagyszőlősi járásban található, a vállalat székhelye, vagyis jogi címe pedig Ungvár, a keresetet az ungvári és a nagyszőlősi járási bíróságon is benyújthatja. Ne feledje azonban, hogy csak a két bíróság egyikéhez fordulhat, s nem mindkettőhöz.

Amennyiben a kereset nem megfelelően lett összeállítva, a bíróság időt adhat önnek a hiányosságok kiküszöbölésére. Ugyanakkor a bíró dönthet úgy is, hogy nem fogadja be a keresetét, ha a kérvény és a mellékelt dokumentumok alapján úgy ítéli meg, hogy adott esetben jogi vita lehetősége áll fenn a két érintett fél között. Ilyenkor szükség lehet arra, hogy egy ön által benyújtott újabb kereset alapján, polgári peres eljárásban szülessék határozat az ügyben.

A legjobb tehát, ha problémájával mindjárt ügyvédhez fordul, aki segít megválasztani a helyes bírósági „taktikát”, s a kereset előkészítésében, a szükséges dokumentumok összegyűjtésében is segítséget nyújthat. Leveléből úgy értettem, hogy a vállalatnál többen járnak hasonló cipőben. Ha közösen fogadnak ügyvédet érdekeik képviseletére, azzal valószínűleg csökkenthetik az ezzel járó anyagi terheket.

hk
Kárpátalja hetilap