Kezdőlap » Kárpátalja » Közélet » Interjú Tóth István beregszászi főkonzullal

Interjú Tóth István beregszászi főkonzullal

„Magyarország Beregszászi Konzulátusa a konzuli szolgálat keretében folyamatos segítséget nyújt és tanácsot ad az itt tartózkodó magyar állampolgároknak a külföldi körülményekről, a belső jogszabályokról, ezenkívül segítséget nyújt a bajba jutott magyar állampolgároknak, konzuli okiratokat állít ki. Ennek érdekében a konzulátus munkaidőn kívül is, tehát 24 órás ügyeletben áll a magyar állampolgárságú ügyfelek szolgálatában.
Természetesen a sikeres munkához folyamatos, hatékony együttműködés szükséges az itteni hatóságokkal. Fontosnak tartom, hogy a konzuli szolgálat teljesítésével párhuzamosan, az itteni nagyszámú magyar közösségre tekintettel, kulturális missziót is teljesítsünk Kárpátalján, mintha egyben kulturális központ is lennénk” – mondja Tóth István főkonzul, akit az általa vezetett külképviselet elmúlt egy esztendejéről kérdeztünk.

– A leggyakrabban a kárpátaljaiak a vízumügyintézés során találkoznak a beregszászi konzulátussal. A hivatal a vízumkiadás révén igen fontos szerepet játszik a kárpátaljai magyarságnak az anyaországgal való kapcsolattartásában is. Milyen esztendő volt e tekintetben 2012?

– Az elmúlt évben hozzánk benyújtott vízumkérelmek száma megközelítette az előző, azaz 2011-es évit, összesen 24 021 vízumot adtunk ki. Az elutasított vízumkérelmek aránya ugyanakkor csekélynek mondható, mindössze 2,3 százalék. Az általunk kiadott vízumok mintegy 20 százaléka több évig érvényes, ami igen magas arány és arra vall, hogy mélyül a bizalom a vízumigénylők és az elbírálók között.

Az anyaországgal való kapcsolattartásban nagy segítséget nyújt a kishatárforgalmi engedéllyel való utazás lehetősége, amelynek támogatására a konzulátus kiemelt figyelmet fordít. Ezt bizonyítja, hogy tavaly 12 877 darab kishatárforgalmi engedélyt adtunk ki, ami másfélszeres növekedést jelent az előző évhez viszonyítva. Ugyancsak lényeges, hogy a kishatárforgalmi engedélyeket több év érvényességi időre bíráljuk el, közöttük elenyésző az egyéves időtartamú, továbbá az elutasítások aránya is csekély.

Mint ismeretes, bevezetésre kerültek a kártyaalapú, biometrikus adatokat tartalmazó kishatárforgalmi engedélyek. Elmondható, hogy az új rendszer bevezetése problémamentesen ment végbe, csökkent az eljárási idő.

– Milyen hibákat észlelnek a vízumkérelmek befogadása során?

– Annak ellenére, hogy a magyar Külügyminisztérium és konzulátusunk honlapján, valamint a konzulátus ügyfélterében kihelyezett ismertetőkön teljes körű tájékoztatást nyújtunk a vízumigénylőknek, előfordul, hogy ügyfeleink tájékozatlanságból adódó hibákkal nyújtják be kérelmüket. Az ügyfélbarát ügyintézés során az ügyintézők minden esetben felhívják az érintettek figyelmét a hiányosságokra, a szabálytalanságok kiküszöbölésére, és az esetek többségében biztosítani tudjuk a kérelmezőknek a hiányok pótlását. Itt jegyezném meg, hogy több esetben is tapasztaltuk az úgynevezett „kitöltő irodák” által, anyagi ellenszolgáltatatás fejében vétett hibákat, amelyek sokszor kellemetlen helyzetbe sodorják az ügyfelet. Ezúton is felhívnám leendő ügyfeleink figyelmét, hogy kérelmüket mindig körültekintően és a valóságnak megfelelő adatokkal töltsék ki, valamint elengedhetetlen, hogy kérelmét mindenki saját kezű aláírásával nyújtsa be. Együttműködünk a konzulátuson akkreditált utazási irodákkal is, amely cégekre általában a korrekt ügyintézés jellemző.

– Fontos része tevékenységüknek a két ország közötti gazdasági együttműködés fejlesztése. Milyen lehetőségeik vannak ezen a téren?

– Munkánk során támogatni igyekszünk a helyi vállalkozások kapcsolatfelvételét magyarországi cégekkel és megjelenésüket a magyar piacon. E célból találkozót szerveztünk a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöksége és a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége tagjaival, técsői és beregszászi vállalkozókkal. Ezeknek a megbeszéléseknek értesüléseim szerint konkrét eredményei is voltak.

– Korábban többször hangsúlyozta már, hogy a beregszászi magyar külképviselet feladata távolról sem merül ki a konzuli teendők ellátásában. Kifejtené, mire gondol?

– Meggyőződésem, hogy mind a beregszászi konzulátus, mind az ungvári főkonzulátus a helyzet specifikumánál fogva a konzuli tevékenység feladatainak ellátása mellett jelentős kulturális missziót is teljesít Kárpátalján. Mindkét külképviselet olyan egy kicsit, mintha egyben kulturális központ is lenne. Konzulátusunk e tekintetben természetesen elsősorban a szervezésben igyekszik közreműködni, de a sikerhez nélkülözhetetlen a helyi partnerekkel való szoros együttműködés is.

A kulturális munkánk során örömmel tapasztaltuk, hogy mindig számíthatunk a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolára – amely több alkalommal segítette rendezvényeinket –, de ezen felül számíthatunk a helyi államigazgatási és gazdálkodó szervezetek, vállalkozók önzetlen támogatására is. Szeretném kiemelni, hogy gyümölcsöző kapcsolatokat ápolunk a magyar történelmi egyházak képviselőivel.

– Hogyan kell elképzelnünk a beregszászi konzulátus kulturális tevékenységét?

– Hadd tekintsek vissza a 2012. évi programjainkra. Kárpátalja számos tehetséget adott a világnak, továbbá fontosnak ítélem meg a kortárs művészet támogatását. Annak érdekében, hogy a kárpátaljai képzőművészek Európa fővárosában, Brüsszelben is bemutatkozhassanak, tavaly márciusban a Magyar Nemzeti Kisebbségek Európai Érdekképviseleti Irodájával (HUNINEU) együttműködve kiállítást szerveztünk a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága festőinek egy csoportja, valamint beregszászi festők munkáiból. A tárlatot Schmitt Pál magyar köztársasági elnök nyitotta meg.

Itthon, a beregszászi főiskolán megszerveztük a magyar–lengyel barátság emléknapja alkalmából a Barátság évszázadokon keresztül című konferenciát magyar és lengyel kutatók részvételével. A rendezvénnyel a második világháború eseményeire emlékeztünk, amikor Magyarország segítséget nyújtott a német megszállás elől Kárpátalján át menekülő lengyeleknek.

Magyarország tavaly emlékezett Raoul Wallenberg svéd diplomatára, a korabeli magyarországi és európai embermentés szimbolikus alakjára. Fontosnak ítéltem meg, hogy áprilisban Beregszászban és Huszton is együtt emlékezzünk, így a holokauszt áldozatai előtt tisztelegve kulturális programot, kiállítást és konferenciát szerveztünk. Közreműködésünk révén a Kárpátaljai Megyei Ukrán Zenei Drámai Színház mindkét alkalommal előadta A csodálatos Eszter című purimjátékot, igen nagy sikerrel. A helyi zsidó közösség elismerését és köszönetét fejezte ki a közös megemlékezésért.

Hangsúlyozni szeretném az eseménynek azt a járulékos hozadékát, hogy a huszti zsinagógából a konferencia sikeres megrendezése érdekében kihordták a felhalmozódott törmeléket, így az ismét látogathatóvá vált. Külön öröm számomra, hogy a konferencia egyik fővédnökeként és támogatójaként meghívást kaptam Ungvárra a tavaly novemberi Limmud kulturális találkozóra, ahol előadást tarthattam a zsidóság magyarországi helyzetéről, amivel, úgy érzem, nagy megtiszteltetés ért a zsidó közösség részéről.

Konzulátusunk folyamatosan figyelemmel kíséri a magyar iskolák helyzetét. Örömmel közvetítettünk és kértünk anyagi támogatást Fonyód város polgármesteri hivatalától, amely révén a Tiszapéterfalvai Művészeti Iskola épületében belső mosdóhelyiséget alakítottak ki. Külön öröm, hogy az ottani tehetséges gyerekek meghívást kaptak a fonyódi polgármesteri hivataltól. Természetesen számos egyéb esetben közvetítettünk, illetve kértünk támogatást, így pl. karácsonyra, gyermeknapra, de ilyen alkalom volt a számítógépek és irodai eszközök juttatása is három kárpátaljai magyar általános iskolának.

Ugyancsak jelentős eseménye volt az elmúlt esztendőnek a Beregszászban megtartott Roma Esélyegyenlőségi Nap, amelyhez szakmai támogatást az Emberi Erőforrások Minisztériumától kaptunk. E nap eredménye, hogy a konferencia helyi és magyarországi szakemberei kicserélték tapasztalataikat, együttműködés indult el a szakmai, civil és egyházi szervezetek között. A helyiekkel való együttműködésnek is köszönhetően gazdag kulturális program szórakoztatta a beregszászi roma kisebbséget.

Arról a hagyományunkról sem feledkezhetünk meg, hogy Magyarország Kijevi Nagykövetségével és az Ungvári Főkonzulátusával közösen évről évre védnökséget vállalunk a Rákóczi-főiskola felújítását célzó jótékonysági bálok felett, melyeknek a szervezéséből is részt vállalunk a rendezvények költségeinek részbeni átvállalásával.

– Mire számíthatunk idén?

– Folytatjuk a kultúránk megőrzését, közösségünk életét segítő munkát. Most csak annyit ígérhetek, hogy sort kerítünk hagyományos programjainkra, például idén is megrendezésre kerül a Feltisza fesztivál, amelyet szeretnénk, ha a szervezők afféle Máramarosi Magyar Napokká fejlesztenének, amelyre Máramarosszigetről és Nagybányáról is érkeznének vendégek.

szcs
Kárpátalja
More in főkonzul, interjú, magyar konzulátus
Már az egész világon ismerték őket, mire Munkácson is színpadra léptek – Interjú Jávori (Jakubovics) Ferenccel

Nagysikerű koncertet adott február 28-án a Kárpátaljai Megyei Filharmónia épületében a Budapest Klezmer Band (BKB), bemutatva azt a tradicionális zsidó...

Close