Kárpátalján a Beregszász központú járás a cél

Minél egységesebb fellépésre van szükség autonómia-ügyben az egyes külhoni magyar területeken, és újra kell gondolni a külhoni magyarság helyben való boldogulásának stratégiáját – fogalmazták meg a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma regionális önkormányzati munkacsoportjának ülése után a társelnökök múlt kedden.
Szabolcs Attila (Fidesz) társelnök újságíróknak nyilatkozva azt mondta: a határon túli magyarság létszáma rendkívüli módon fogyatkozik, és ahhoz, hogy ezt meg tudják állítani, olyan intézkedésekre van szükség, amelyek elősegítik a szülőföldön való megmaradást.
Hozzátette: ennek egyik eszköze az autonómiának, illetve az önrendelkezésnek valamilyen formája, de hogy melyik, azt nem Budapestről kell és lehet megmondani. Teljesen mások a lehetőségek és az igények, és mindenütt helyben kell erről dönteni.
Megjegyezte: egységes elképzelésekre van szükség az egyes magyarlakta területeket illetően, amit helyben mindenki támogat, és ezt tudják aztán Magyarországról is segíteni.
Harangozó Gábor (MSZP) társelnök kiemelte: világossá vált, hogy az elmúlt 25 év nem hozta meg azt az eredményt a határon túl élő nemzettársak számára, amit mindannyian szerettek volna. Az ülésen mindenki egyetértett abban, hogy új sebességre kell kapcsolni, és újra kell gondolni a határon túli magyar közösségek helyben való boldogulásának a stratégiáját. Ez az autonómia valamely formájában valósulhatna meg a leginkább – rögzítette.
A tanácskozásra valamennyi közösség eljuttatta koncepcióját – jelezte a szocialista politikus, hozzátéve: nagyon alapos, átgondolt stratégiák születtek az egyes térségekre vonatkozóan. Hozzátette: ki kell alakítani azokat a feltételeket is, amelyek elősegítik, hogy jó szomszédságpolitikával és erős, egységes nemzetpolitikával a magyarországi politika oldaláról is támogatni tudják ezeknek az elképzeléseknek a megvalósulását.
Az ülésen – amelyen a külhoni magyar szervezetek vázolták autonómiaelképzeléseiket –, a résztvevők meghallgatták Szili Katalin autonómiakoncepciók összehangolásáért felelős miniszterelnöki megbízott és Kalmár Ferenc miniszteri biztos beszámolóját is.
A kárpátaljai magyarságot a fórumon Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke képviselte, aki ismertette az ukrajnai közigazgatási reformmal összhangban álló, a KMKSZ által kidolgozott koncepciót. Sin József tudósítónkat az ülés után a következőkről tájékoztatta: „Az ülésen elmondtam, hogy Ukrajnában az utóbbi időben a többségi nemzet részéről az autonómiával szemben erős ellenállás mutatkozott. Hangsúlyoztam, nem fontos, hogy hogyan nevezzük az autonómiát, lehet az önkormányzati koncepció, az adminisztratív reform részeként megvalósított változtatás. A lényeg az, hogy biztosítsa a kárpátaljai magyar kisebbség önrendelkezési jogait, és hozzájáruljon életkörülményeinek javításához. Ezzel a fórum résztvevői közül mindenki egyetértett. Fontos célunk, hogy az ukrán kormány által eltervezett közigazgatási reform során Kárpátalja mint önálló régió meg tudjon maradni, és létrejöhessen az egy tömbben élő magyarságot egy közigazgatási egységbe integráló Beregszász központú járás. Ennek érdekében a Kárpátaljai Határ Menti Önkormányzatok Szövetsége a Beregszászi Járási Tanáccsal közösen nyilatkozatban fordult Ukrajna vezetőihez. Ehhez a kezdeményezéshez remélhetőleg hamarosan csatlakozik majd a Beregszászi Városi Tanács is.”
Sin József elmondta továbbá, hogy a KMKF határozott arról is, hogy a jövőben gyakrabban üléseznek az eldöntendő kérdések mielőbbi lezárása érdekében.

dózsa