Magyar-ukrán tárgyalásokat tartanak március végén

Március 26-án Budapestre látogat az ukrán külügyminiszter, akit az ukrán elnök azzal bízott meg, hogy próbálja meg a kétoldalú kapcsolatokat helyreállítani. Szijjártó Péter szerint Magyarország erre készen áll, a találkozóra a józan észen alapuló javaslatokkal készülnek. Szakértők szerint Magyarország túlontúl ráfókuszált az oktatási törvényre, és mintha egyelőre megfeledkezett volna arról, hogy Ukrajnában a nyelvtörvényt is módosították.

„A NATO-Ukrajna ülések blokkolása mindaddig fennmarad, amíg nem tudunk megállapodni az elvett kisebbségi jogok visszaadásáról” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter az Országgyűlés keddi ülésén.

Megpróbálják rendezni a viszonyokat
Március 26-án Budapestre látogat az ukrán külügyminiszter, akit az ukrán elnök azzal bízott meg, próbálja meg a kétoldalú kapcsolatokat helyreállítani. Szijjártó Péter szerint Magyarország erre készen áll, a találkozóra a józan észen alapuló javaslatokkal készülnek.

Magyarországnak nincs vesztenivalója
A magyar ellenzék, bár üdvözölte, hogy Magyarország blokkolja a NATO-Ukrajna tanácsüléseket, pártonként megfogalmazott valamilyen kifogást. Egyedül az MSZP-s Mesterházy Attila vélte úgy, hogy ez Magyarországnak is komoly károkat okoz, eredménye pedig kétséges.

Kis-Benedek József, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára úgy véli, Mesterházy Attila túlzásokba esett. Hozzátette, egyelőre Magyarországnak nincs semmi vesztenivalója azzal, hogy blokkolja az üléseket.

Az Amerikai Egyesült Államoknak érdeke a jó viszony ápolása
„Talán ami gondot okozhat, az Ukrajna és az Amerikai Egyesült Államok egyre jobb viszonya” – fogalmazott Kis-Benedek József. Ennek oka abban keresendő, hogy az Egyesült Államoknak az Oroszországgal kialakult viszonya miatt komoly érdeke fűződik ahhoz, hogy Ukrajnával jó viszonyt ápoljon. Ezért is tapasztalható az, hogy a jelenlegi amerikai felső vezetés igen komoly támogatást nyújt Ukrajnának.

Hozzátette, jelenleg Ukrajna a NATO és Oroszország között ütközőzónává vált.

Az oroszok ellen irányul a kisebbségi jogok korlátozása
Kis-Benedek József kitért arra is, hogy az oktatási és a nyelvtörvény módosítása, a kisebbségi jogok korlátozása elsődlegesen nem a magyarok ellen irányul, hanem az Ukrajnában élő oroszok ellen.

„Az említett intézkedésekkel az ukránok a nemzeti identitást szeretnék erősíteni az állampolgárokban, lévén, hogy Ukrajna fiatal országnak számít, ezért is igyekeznek az orosz hagyományoktól, orosz identitástól megtisztítani az országot” – mondta Kis-Benedek József.

Kevés az esélye, hogy bármelyik fél engedjen
Fedinec Csilla, Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének tudományos főmunkatársa elmondta, kevés az esélye annak, hogy a magyar-ukrán tárgyalások során bármelyik fél is engedne javaslataiból.

Hozzátette, Magyarország az ukrán oktatási törvény 2017-es elfogadása után több mindennel próbálkozott, de minden egyes próbálkozás kudarcba fulladt,lepergett az ukránokról.

Fedinec Csilla szerinte Magyarország túlontúl ráfókuszált az oktatási törvényre, és mintha egyelőre megfeledkezett volna arról, hogy Ukrajnában a nyelvtörvényt is módosították. Hozzátette, Magyarországnak a nyelvtörvény módosítására is meg kellene fogalmaznia javaslatokat, mivel a két törvény egymásra épül, csak az egyik módosítása nem kiviteleztető, mivel az komoly ellentmondásokat eredményezne.

Magyarország csak a felső szinten tudja gátolni a tárgyalásokat
Fedinec Csilla elmondta, a NATO-Ukrajna bizottság a 2008-as bukaresti csúcs óta működő testület. A bizottság most is folyamatosan ülésezik annak ellenére, hogy Magyarország blokkolja a tárgyalásokat. Hozzátette, Magyarország csupán a legfelső szintű találkozókat tudja gátolni.

Kis Benedek József elmondta, az ukrán miniszterelnök többször is járt a NATO-ban.
Fedinec Csilla arra is felhívta a figyelmet, hogy Ukrajna még igazán távol áll attól, hogy NATO tagországgá váljon.