Kezdőlap » Kárpátalja » Közélet » Szent István-napi ünnepség Aknaszlatinán
Első királyunk választásának a mai napig hatása van életünkre

Szent István-napi ünnepség Aknaszlatinán

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség a hagyományokhoz híven idén is Aknaszlatinán tartotta központi Szent István-napi megemlékezését. A zsúfolásig megtelt római katolikus templomban Kurzakov Alajos atya, Aknaszlatina szülötte, jelenleg Pozsonyban élő jezsuita szerzetes, a Nagyszombati Egyetem Teológiai Karának egyházjogtanára celebrálta a búcsúi szentmisét, Béres István helyi plébános, Reszler Mihály máramarosszigeti főesperes, valamint Mankovics Sándor és Sztrizsák Ruszlán atyák, illetve Veress József aknaszlatinai görögkatolikus parochus közreműködésével. A helyiekkel együtt imádkozott és ünnepelt többek között Bacskai József és Szalipszki Endre, Magyarország ungvári és beregszászi főkonzuljai, Barta József, a KMKSZ alelnöke és Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnöke, Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke, Vas Ottó, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének alelnöke, Molnár László, a KMKSZ kulturális titkára és a Szövetség Kárpátalja távolabbi régióiból érkezett tisztségviselői, valamint a felső-Tisza-vidéki magyarlakta települések és a szomszédos Máramarossziget küldöttségei. Kurzakov Alajos atya szentbeszédében hangsúlyozta: „A mai nap egyszerre egyházi és nemzeti ünnep is. Bennünket, magyar keresztényeket arra tanít, hogy aki maradandó közösséget akar létrehozni, az nem hagyhatja számításon kívül az Istent. Sőt igazából csak benne bízhat, őrá építhet.” Társadalmunk legfontosabb pillérének nevezte a családot, amely a nemzet, az állam és a társadalom őssejtje. A család jelentőségét, jogait és méltóságát nem csupán az állami törvények biztosítják, a család születésétől fogva előtte és fölötte áll minden társadalmi és emberi csoportosulásnak. Szent Istvánt is mint egy megszentelt család tagját lehet igazán megérteni. A híveket emlékeztette arra, hogy „…még a hitleri fasizmus és a kommunista megszállás tragikus éveiben is ünnepelték augusztus 20-át, jóllehet az alkotmány ünnepének nevezték e napot. Ezáltal még a nem hívők és a hazaárulók is elismerték, hogy ez a nép arculatát, alkotmányát Szent Istvánnak köszönheti. Ennek a népnek és országunknak a jelenben is, a jövőben is azonosulnia kell Szent Istvánnal, ez a legbiztosabb út, ami a magyarságot egy áldottabb jövőbe vezeti.” A magyarok kenyerének megszentelését és a körmenetet követően a szabadtéri színpadon folytatódott a rendezvény. A himnuszok eléneklése után Szalipszki Endre beregszászi magyar főkonzul köszöntötte az ünneplőket. A diplomata Szent István életművét méltató beszédében kitért a mai nemzedék életét megkeserítő nehézségekre is. Kijelentette: „Nehéz ma Kárpátalján élni, különösen nehéz magyarként itt élni, dacolni a viszonyokkal. Úgy gondolom, hogy jóval súlyosabb és kilátástalanabb lenne a kárpátaljai magyarság élete, helyzete, ha Magyarország, az anyaország nem ilyen elkötelezetten és egyértelmű kiállással igyekezne a gondokon könnyíteni, és akár az egyes emberig lemenően segítséget nyújtani. A megvalósult támogatási formák valóban sokfélék, az élelmiszersegélyektől kezdve, a gyermekétkeztetési költségek egy részének átvállalásán át, a települési önkormányzatoktól kapott fejlesztési támogatásokig igen széles a skála… Az összetartozás kinyilvánítása azonban nem egyoldalú gesztus. Kárpátalja nemcsak kap, elfogad, hanem ad is. A nemzet kenyere egy szemléletes és felemelő gondolat, a kárpátaljai gazdák ehhez a felemelő gondolathoz járultak hozzá, jelentős mennyiségű idei búzával. Ebből a 70 tonnányi búzából sütött kenyérből közvetve vagy közvetlenül éppen úgy ehetnek a Nagydobronyi Református Irgalmas Samaritánus Gyermekotthon lakói, mint Böjte Csaba testvér dévai gondozottjai vagy a magyarországi rászorultak. Bizony, így is összeér ez a magyar világ.” A főkonzul tapasztalatai szerint a kárpátaljai magyaroknak, különösen a behívások és a mobilizáció fenyegette férfiaknak biztonságot jelent Magyarország támogatása, akik ezt a gondoskodást felelősséggel fogadják és kezelik. Emlékeztette hallgatóságát, hogy két hónap múlva, az önkormányzati választások idején nagy szükség lesz arra, hogy a kárpátaljai magyarság kötelességtudata által vezérelve, tartalékait mozgósítva, minden korábbinál nagyobb számban menjen el szavazni és biztosítsa, hogy küldöttei a magyarság arányának megfelelően ott legyenek mindenhol, ahol erre szükség van. Barta József, a KMKSZ alelnöke ünnepi beszédében emlékeztetett: „Minden ember életének része a választás. Folyamatosan olyan élethelyzetbe kerülünk, amikor választanunk, döntenünk kell. Szent István király választásának a keleti és nyugati orientáció között a mai napig hatása van mindannyiunk életére. De a mi életünkben is vannak olyan helyzetek, amikor döntéseink nemcsak a saját sorsunkat vagy a családtagjainkét befolyásolják, hanem az egész kárpátaljai magyar közösség, nemzetrészünk jövőjét is. Ilyen választási helyzet, amikor be kell íratnunk gyerekünket az iskolába, és el kell döntenünk, hogy magyar iskolába-e, ahol anyanyelvén tanulhat, magyar identitást szívhat magába, ahol azzal, hogy abba az iskolába jár, erősíti azt a magyar oktatási rendszert itt Kárpátalján, amelynek megléte és további erősítése nemzetrészünk megmaradásának alapfeltétele, alappillére. Vagy netán inkább nem magyar iskolába, a könnyebb boldogulás, a jobb érvényesülés hiú reményében.” A szónok fontos döntéshelyzetnek nevezte az október 25-én esedékes önkormányzati választást is, amely fontos lesz közösségünk jövője szempontjából. Barta József szerint az elmúlt időszak rossz tapasztalataiból okulva most a kárpátaljai magyarság jól megalapozott döntést hozhat. Az aknaszlatinai, szórványban élő magyarok helyzetét értékelve Barta József kijelentette: „Példa értékű az, ahogyan önök kitartanak nyelvük, a magyar oktatás, a hitük, egyházuk, hagyományaik, így a bányászhagyományok mellett is. Ezért a szövetségünk nevében is megköszönöm ezt a kiállást az aknaszlatinaiaknak. Ez azért is fontos, mert a nemzet megmaradásához a végeket kell megvédeni és megerősíteni.” Az ünnepi beszédek után a Viski 8. Számú Kölcsey Ferenc Cserkészcsapat cserkészeinek sorfala között a vendégek és az aknaszlatinai vezetők megkoszorúzták Szent István királyunk templomkertben álló szobrát. Azt követően az ünnepi műsorban elsőként Schreiner Sándor, a Kárpátaljai Akadémiai Állami Népi Együttes klarinét- és tárogatóművésze lépett színpadra, akinek tárogatóján felcsendült az Ó, Szent István, dicsértessél kezdetű ének és más régi magyar dallamok sora. Vrázsgyák István és Kotka Ruszlán szatmári verbunkot táncolt. A helyi művészeti iskola tehetséges növendékeiből álló Handal Zenekar népszerű operettrészleteket adott elő, viski csárdást mutatott be a Kristofóri Gyöngyi által felkészített técsői Nereszen Táncegyüttes. Nagy sikert aratott a Czébely József vezette Viski Bicskások népzenei együttes is, akik viski, kalotaszegi és szatmári népzenét játszottak. Végül a nagy múltú Aknaszlatinai Bányász Fúvószenekar szórakoztatta a közönséget, felidézve az egykori Szlatina hangulatát.

Badó Zsolt

Forrás: karpataljalap.net

Szólj hozzá!

More in Aknaszlatina, megemlékezés
Elköltözik a bányásztelepülés krónikása

2015. augusztus 16-án töltötte be 85. születésnapját Aknaszlatinán Sóbányi Imre, akinek sok évtizedes, áldozatos közösségszervező munkáját a KMKSZ Fodó Sándor-díjjal...

Close