Szigoríthatják a parancsot megtagadó katonák büntetését
Az eddiginél szigorúbb előírások alapján vonnák felelősségre a szabálysértő katonákat, továbbá bővítenék a parancsnokok hatáskörét a szerint a törvényjavaslat szerint, melyet Teteruk, Pasinszkij és Jurij Bereza képviselők terjesztettek elő az Ukrán Legfelsőbb Tanácsban – adta hírül az Ukrajinszka Pravda február 3-án.
A lap szerint a tervezet a jelenlegi belpolitikai helyzet fényében megalapozott és szükségszerű, a Hadi adminisztratív szabálysértésről szóló kiegészítés a Közigazgatási Kódexhez pedig időszerű. A hadi törvénysértéshez tartozik a felettesi parancs teljesítésének megtagadása, a fegyverhasználati szabályok megszegése, szeszes italok fogyasztása.
A szolgálati hely vagy hadi egység önkényes elhagyása, illetve annak tervezett szigorúbb megítélése nem ismeretlen az ukrán katonai büntetőjogi hagyományban. Azonban az említett bűncselekmény nem tévesztendő össze a dezertálással. Egyes tömegkommunikációs csatornák azt a téves hírt terjesztették, hogy a dezertálást akarják szigorúbban büntetni az új törvénytervezet alapján. A megnevezett két fogalom közötti különbség abban áll, hogy a dezertálás célja a hadi szolgálat elkerülése, míg a szolgálati hely vagy hadi egység elhagyása nem a szolgálat teljes elkerülése céljából történik, ezért ez utóbbi mindössze a hadi szolgálat rendjének megsértését jelenti.
A törvénytervezetben felsorakoztatott újítások között azonban van egy, amely nem csupán csodálkozásra ad okot, hanem a jogi és a civilizációs értékek feletti aggodalmunkat is kiváltja – hívja fel a figyelmet az írás szerzője, Anna Maljar. Eszerint a parancsnokoknak jogukban áll majd az alárendeltjeikkel szemben önkényesen fizikai erőszakot, hadi állapotban pedig akár fegyvert is alkalmazni. A fegyverhasználatra feljogosítaná a felettest a vele szembeni engedetlenség vagy szembefordulás, valamint a hadi pozíció elhagyása.
A jelenlegi feszült helyzetben az ukrán állam szükségét érzi annak, hogy különleges motivációs körülményeket teremtsen, amelyek által befolyásolható a szolgálatot teljesítők magatartása, de a felettesi hatáskör ilyesfajta kiszélesítése a hatályos törvények talaján megengedhetetlen.
A cikkíró azt is végigvezeti, mit jelent(het) a gyakorlatban a szigorítás. A szabályozás értelmében – írja – ha a felettes szerint alárendeltje a hadi állapot ideje alatt bűncselekményt követ el, akkor a parancsnok ennek megállítása érdekében fizikai erőszakot és fegyvert alkalmazhat. Egy ilyen szituációban esetlegesen bekövetkező gyilkosság után kötelező a történtek kivizsgálása, de érthető, hogy az elhalálozott katona nem tud információval szolgálni. Megtörténhet, hogy a jogvédelmi szerveknek objektív okokból nem áll módjukban a gyilkosságot a tett helyszínén kivizsgálni, így az igazság kiderítésére minimális esély marad. Mi van akkor, ha a parancsnok hibásan ítélte meg alárendeltje cselekedetét?
Ez a norma voltaképpen legalizálná a szándékos gyilkosságot. Pedig az ukrán Büntető törvénykönyv világosan kijelöli a fizikai erő és fegyver alkalmazásának határait a fogva tartott elkövetővel szemben. Hasonlóan meghatározottak az önvédelmi határok is abban az esetben, ha a szolgálatot teljesítő katona cselekedetével mások jogait fenyegeti.
A katonai felettes büntetőjogi felelősségre vonható, amennyiben átlépi a hatáskörét, és az alárendelt sorkatonát olyan mértékben bántalmazza, amely nem felel meg az alárendelt által elkövetett bűncselekmény súlyosságának. A hadi állapot, hadi helyzet, a háború, a terroristaellenes hadműveletek sem menthetik fel a parancsnokokat a szándékosan elkövetett emberölés miatti büntetőjogi felelősségre vonástól.
A nyilvánosság – reméli a Pravda újságírója – eltéríti majd a képviselőket a javaslat ilyen formában való elfogadásától, és törlik a bevezetendő újítások sorából a katonai felettesek hatáskörének bővítéséről szóló, aggodalomra okot adó szabályozást.
Kárpátalja.ma