Társulási szerződés az EU-val: aláírás csak jövőre?

Külpolitika: Ukrajna egyelőre nem szalonképes.

Kijev kénytelen volt beismerni, hogy idén már nem írják alá az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási és szabadkereskedelmi megállapodást, miután március 30-án Brüsszelben csak a szerződés szövegének egy részét parafálták – írta az amerikai Jamestown Alapítvány legutóbbi hírlevelében ukrán forrásokra hivatkozva.

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter-helyettes és Miroslav Lajcák EU-tárgyaló csak a megállapodás politikai részét, továbbá a mellékletnek, a szabadkereskedelmi övezetről szóló megállapodásnak az első és utolsó oldalait látta el kézjegyével – tárta fel a Szegodnya című ukrán napilap.

A szerződés többi részének parafálása még hónapokba telik, az aláírás és a ratifikálás pedig nem várható 2013-nál korábban. Az EU időt hagy magának, hogy lássa, az október 28-ra kitűzött parlamenti választás szabad és tisztességes lesz-e, Kijevnek pedig ahhoz, hogy megoldja a „szelektív igazságszolgáltatás” problémáját, valamint a bebörtönzött Julija Timosenko volt kormányfő és szövetségesei ügyét. Az EU ragaszkodik szabadlábra helyezésükhöz – olvasható a galamus.hu-n megjelent elemzésben.

Ukrajna 2007 márciusában kezdte meg a társulási és szabadkereskedelmi megállapodás megkötéséről szóló tárgyalásokat az EU-val. Kijev azt remélte, hogy már 2011 decemberében aláírják a szerződést, amelyet 2012-ben ratifikáltak volna az EU-ban, és 2013-ban életbe is léphetett volna.

A szabadkereskedelmi tárgyalások októberben, a társulási tárgyalások pedig tavaly novemberben lezárultak, de akkorra világossá vált, hogy a megállapodást decemberben nemhogy nem írják alá, de nem is parafálják.

Az EU ugyanis októberben elítélte a Julija Timosenko ellen hozott hétéves börtönbüntetésre vonatkozó ítéletet, amelyet kormányfőként a 2009-es ukrán–orosz gázárszerződések megkötésekor hivatali hatáskörrel való visszaélés vádjával róttak ki rá. Az EU szerint az ítélet politikai indíttatású volt. Február 27-én egy kijevi bíróság Timosenko volt belügyminiszterét, Jurij Lucenkót ítélte négyévi börtönre nyilvánvalóan mondvacsinált vádak alapján. Ez csak felerősítette azokat az unióbeli véleményeket, amelyek szerint Ukrajna még nincsen kész a társulási szerződésre.

A The New York Timesban március 4-én megjelent írásában a svéd, brit, cseh, lengyel és német külügyminiszter közölte: az Ukrajnában történtek akadályozzák a társulási szerződés aláírását és ratifikálását. Stefan Füle, az EU bővítési biztosa közölte, hogy idén év végén aláírható a megállapodás, ha Ukrajna „megváltozik”.

A szerződés aláírásának késleltetése arra utal: Brüsszel elveszítette a reményt azzal kapcsolatban, hogy gyors változás állhat be az ukrajnai helyzetben. Kosztyantin Hriscsenko ukrán külügyminiszter elismerte, hogy a legjobb forgatókönyv szerint is legfeljebb fél–egy éven belül írható alá a szerződés. A miniszter a késlekedést az uniós bürokráciával magyarázta a liga.net ukrán hírportál szerint. Az El País című spanyol napilapnak nyilatkozva már kettős mérce alkalmazásával vádolta meg az uniót. Hangsúlyozta: míg az EU elítélte Timosenko bebörtönzését az Ukrajnát megkárosító szerződések miatt, amiatt nem fáj a feje, hogy Izlandon eljárást indítottak Geir Haarde volt miniszterelnök ellen a 2008-as pénzügyi válságban játszott szerepe miatt. Hozzátette, Ukrajna nem fogad el semmilyen pótlólagos feltételt a társulási szerződés aláírásához.

Klimkin elárulta, hogy az 1700 oldalas dokumentumból mindössze 170 oldalt parafáltak március 30-án, a többit várhatóan csak a nyár végén fogják. Kosztyantin Jeliszejev, Ukrajna EU-nagykövete ennél is borúlátóbb volt, azt mondta, nehéz megjósolni a parafálás időpontját. Jeliszejev technikai okoknak tudta be a késlekedést.

Az olasz rendőrség közben elfogta Timosenko egy másik szövetségesét, Arszen Avakov volt Harkiv megyei közigazgatási hivatali vezetőt, aki ellen Ukrajnában ügyészségi elfogatóparancsot adtak ki. A Timosenko vezette pártszövetség, illetve Viktor Juscsenko volt államfő Mi Ukrajnánk nevű tömörülése közös közleményében a politikai üldöztetés újabb áldozatának nevezte Avakovot, aki ellen szintén a büntető törvénykönyv 365. cikke (súlyos következményekkel járó hivatali visszaélés) alapján indítottak eljárást, akárcsak Timosenko ellen. Sajtóértesülések szerint Avakov szeptemberben menekült el Ukrajnából.

Avakov esete várhatóan ismét felveti az EU-ban az ukrajnai szelektív igazságszolgáltatás problémáját, és feltehetően befolyással lesz a társulási szerződés aláírására. Tavaly Csehország és Ausztria utasította el több ukrán ellenzéki, köztük Timosenko férje kiadatását. Olaszország is követheti példájukat, ami tovább rontana Ukrajna nemzetközi hitelességén.

(jamestown.org/galamus.hu/MTI/segodnya.ua/liga.net/hk)

Kárpátalja