Kezdőlap » Kárpátalja » Közélet » Tesszük a dolgunkat, ahogy kell, ahogy lehet – interjú Őrhidi Lászlóval, kitüntetése apropóján
Fotó: Facebook/Balogh Lívia

Tesszük a dolgunkat, ahogy kell, ahogy lehet – interjú Őrhidi Lászlóval, kitüntetése apropóján

Őrhidi László több mint 25 éve tölt be aktív szerepet a kárpátaljai magyar érdekvédelemben mint a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Nagydobronyi Alapszervezetének elnöke, s megalakulása óta vezeti a helyi gazdákat széleskörűen támogató Pro Agricultura Carpatika Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítványt.

Augusztus 20-a alkalmából magas állami kitüntetésben részesült: Magyar Arany Érdemkereszttel ismerték el a kárpátaljai magyar közösség, különösen az ott élő családok és gazdák érdekében végzett több évtizedes tevékenységét.

Kitüntetésének apropóján az eddigi életút legfontosabb eredményeiről, a jelen kihívásairól és a jövőt illető szakmai tervekről kérdeztük.

– A kezdetektől részt vállal a kárpátaljai magyarság érdekvédelmében. Mi adta az ösztönzést ehhez?

– Mindig is közösségi embernek tudtam magam, s már az iskolás éveim alatt kitűnt, hogy van érzékem a szervezési feladatokhoz. A rendszerváltozás új lehetőségeket teremtett a kárpátaljai magyarság politikai és társadalmi érdekérvényesítését illetően, és számomra egyértelmű volt, hogy vállalom a közösség képviseletét. 1989-ben alakult meg a KMKSZ nagydobronyi szervezete, melynek első elnöke Orosz Ildikó volt. Tőle vettem át a stafétát, s 1994 óta irányítom az alapszervezetet.

– Visszatekintve az aktivistaként és közéleti szereplőként töltött évtizedekre, mit tart a legjelentősebb eredménynek?

– Az egyik legemlékezetesebb történés az alapszervezet életében – mely egyben Nagydobrony közelmúltjának is fontos eseménye – az első világháborús emlékmű visszaállítása volt. Az 1941-ben közadakozásból emelt katonaszobrot a templomkertben állították fel, de néhány év múlva a szovjet hatalom eltávolította onnan. A szobrot ledöntötték a talapzatáról, s a temetőbe szállították. A rendszer összeomlását követően szimbolikus jelentősége volt annak, hogy a műemlék visszakerülhetett eredeti helyére, hiszen ez a történelmi folytonosságot, s egyúttal egy új korszak kezdetét jelképezte számunkra.

Községünk életében szintén jelentős és felemelő esemény volt, hogy a második világháború és a sztálini lágerek áldozatainak tiszteletére emlékművet avattunk 1991-ben. Levéltári adatok híján aktivistáink házról házra járva gyűjtötték fel az elhunytak nevét, adatait. A hátsó templomkertben elhelyezett emléktáblák közadakozásból készültek el.

Megemlíthetném még, hogy a magyar államalapítás ezeréves fennállása alkalmából emlékkövet állítottunk az iskola előtti parkban, 2014-ben pedig felavathattuk a Paprikafűző asszony szobrát.  Ifj. Hidi Endre nagydobronyi szobrászművész alkotása mára községünk jelképévé vált.

A politikai érdekképviselet terén is igyekeztünk becsülettel tenni a dolgunkat. A helyhatósági és a parlamenti választások alkalmával Nagydobrony sohasem okozott csalódást. A magunk részéről mindent megtettünk azért, hogy a magyarságnak legyenek képviselői, szószólói az ukrán törvényhozás járási, megyei és országos szintjén egyaránt.

– Fontos szerepe volt abban, hogy Nagydobronyban Magyar Ház épült.

– Elöljáróban megjegyezném, hogy utóbbi évek látványos fejlesztései szorosan összefüggenek azzal a szerencsés helyzettel, hogy Nagydobronynak kialakult a sajátos, pozitív imázsa. Ám akadt egy régóta fennálló hiány a falu életében: nem volt kultúrháza. 2018-ban Grezsa István miniszteri biztos úr közbenjárásának s a magyar kormány támogatásának köszönhetően lehetővé vált ennek a problémának a megoldása. Felépült a kulturális programoknak, szakmai rendezvényeknek helyet adó Magyar Ház, s mellette a tájház, melyben méltó otthonra lelt a nagydobronyi helytörténeti múzeum gyűjteménye.

– Magyar állami kitüntetésének indoklásában a magyar családok és gazdák érdekében kifejtett tevékenység szerepel.

– A közügyek képviselete mellett régóta gazdálkodással is foglalkozom, az első nagydobronyi farmergazdaságok egyikének alapítója vagyok. Önképzéssel lettem mezőgazdász.   Szaktanácsadói munkámat a Terra Dei Alapítványnál kezdtem. Amikor finanszírozási problémák miatt az alapítvány nem tudott tovább működni, munkatársaimmal úgy éreztük, hogy lehetőséget kell találnunk a megkezdett munka folytatására. 2012-ben a KMKSZ vezetőségének kezdeményezésre létrejött az általam vezetett Pro Agricultura Carpatika Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány azzal a céllal, hogy sokrétű módon segítse azokat, akik gazdálkodásból szeretnének megélni. Szociális programunkkal visszatérítendő támogatás formájában eszközökhöz juttatjuk a többgyermekes családokat, falugazdász-hálózatot működtetünk, képzésekkel, tematikus előadásokkal, tanulmányutakkal támogatjuk a gazdák szakmai ismereteinek bővítését.

Sikerként könyvelhetjük el, hogy alapítványunk részt vett az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Program mezőgazdasági projektjeinek szakmai előkészítésében.

Emellett évek óta szerepet vállalunk a jótékonysági célú Magyarok Kenyere Programban, a kárpátaljai búzaösszeöntő ünnepséget pedig már több alkalommal Nagydobronyban tarthattuk. Idén rekordmennyiségű, mintegy 104 tonna búzát gyűjtöttünk össze.

Örömteli visszaigazolás számunkra, hogy magyar állami szinten is elismerik a tevékenységünket: Orbán Viktor miniszterelnök 2015-ben Külhoni Magyarságért Díjjal tüntette ki a Pro Agricultura Carpatikát.

– Mik a további tervei, céljai?

– Úgy vélem, jelentős kihívások előtt áll a kárpátaljai magyar gazdatársadalom, s nagyon fontos, hogy adekvát és jól átgondolt javaslatokkal tudjunk szolgálni számukra ebben a helyzetben.  Ukrajnában a földeladási moratórium feloldása esetén ugyanis a magyar gazdák hozzájuthatnak az életképes gazdaság fenntartásához szükséges földterülethez, amennyiben még nem rendelkeznek a megélhetéshez elegendő birtokkoncentrációval.

Ezzel párhuzamosan nagyszabású közösségi projekteket készítünk elő, melyek az elsődleges és piacképes zöldség- és gyümölcsfeldolgozást, valamint a tárolókapacitás növelését segítenék elő. Hosszútávú célunk a mezőgazdaságban előállított termékek saját, kárpátaljai magyar brandjének létrehozása.

Bizakodásra ad okot, hogy a Rákóczi-főiskola égisze alatt mezőgazdasági szakképzésre nyílik lehetőség Nagydobronyban. Az új, hatékonyabb termesztési módszerek elsajátítása ugyanis utat nyithat a professzionális, precíziós gazdálkodáshoz, amely olyan aktuális kérdésekkel is számot vet majd, mint a vegyszernyomás csökkentése, az ökológiai tudatosság jegyében történő gazdálkodás és – mindenekelőtt – az egészségesebb élelmiszerek előállítása.


Hidi Tünde

Kárpátalja.ma

 

 

Szólj hozzá!

Read previous post:
Több száz újabb helyen észleltek erdőtüzeket Amazóniában

Több száz újabb helyen észleltek erdőtüzeket szombaton az Amazonas vidékének mintegy három hete lángoló dzsungelében a hivatalos adatok szerint.

Close