Újabb magyar válaszlépés az ukrán nyelvtörvény miatt

Magyarország elérte, hogy a Keleti Partnerség november 24-én esedékes brüsszeli csúcstalálkozójának nyilatkozattervezetébe foglaljanak bele egy olyan szövegrészt, amely szerint a partnerországok nem szűkíthetik a nemzeti kisebbségek jogait az oktatás területén – közölte Ivanna Klimpus-Cincadze európai integrációért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál tudósítása szerint.

A hírportál csütörtökön ismertette a politikus előző nap Brüsszelben tett nyilatkozatát. ”Láthatjuk, hogy (Magyarország kezdeményezésére) a többoldalú dokumentumokban kiegészítő megfogalmazások jelennek meg, például a Keleti Partnerség deklarációjának tervezetében” – mondta a tisztségviselő. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a végső megfogalmazást illetően még folynak a viták. “Mivel függetlenségünk egész ideje alatt mi tiszteletben tartottuk a kisebbségek jogait, úgy egyet is érthetünk a meglévő fogalmazással” – hangoztatta. “Mi értjük, honnan ered mindez” – tette hozzá a miniszterelnök-helyettes.

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség arról számolt be, hogy litván honatyák egy 38 fős csoportja a Hazafias Unió – Litván Kereszténydemokraták nevű párthoz tartozó Andrius Kubilius volt miniszterelnök kezdeményezésére azzal a kéréssel fordult a magyar parlamenthez, hogy ne akadályozza Ukrajnának az Európai Unióhoz való közelítését célzó törvényeket.

“A litván képviselők számára kellemetlen meglepetést, sőt sokkot okoztak a magyar kormány azon ultimátumszerű bejelentései, amelyek Ukrajna EU-hoz és NATO-hoz való közeledésének blokkolásával fenyegetnek, ha Kijev nem változtatja meg Magyarország kívánságának megfelelően új oktatási törvényét, amely a nemzeti kisebbségekhez tartozó egyének oktatásának sajátosságairól rendelkezik” – áll a Kubilius által terjesztett dokumentumban.