Kezdőlap » Kárpátalja » Közélet » Ukrajna egyre távolabb táncol az Európai Uniótól

Ukrajna egyre távolabb táncol az Európai Uniótól

Ukrajna hosszú ideje őrlődik az Európai Unió és a Oroszország között.

Miközben Kijev határozott választ szeretnekapni arra, hogy mikortól számíthat Ukrajna a társult tag státusára, addig az ország miniszterelnöke nemrég az orosz—belorusz—kazah vámszövetséghez való csatlakozás lehetőségéről beszélt.
Hétfőn az EU külügyi bizottsága tárgyalta az “ukrán kérdést”, vagyis észak-keleti szomszédunk esetleges majdani csatlakozásának menetrendjét. Az ország EU mellé rendelt nagykövete, Konsztantyin Jeliszejev szerint Kijevben határozott választ szeretnének kapni arra, hogy mikortól számíthat Ukrajna a társult tag státusára, vele szabadkereskedelmi zóna kialakítására, vízumkönnyítésekre és Brüsszel régóta sürgetett részvételére a leromlott ukrajnai gázszállító rendszer felújításában.
Viktor Janukovics ukrán elnök türkmenisztáni hivatalos látogatása alkalmával néhány napja alighanem ezért – a nyomásgyakorlás szándékával – óvatos formában kilátásba helyezte hazája csatlakozását az orosz—belorusz—kazah vámszövetséghez. A Moszkvából már sokszor hangoztatott követelés, amelynek Vlagyimir Putyin elnök személyesen, több ízben a nyilvánosság előtt is hangot adott, teljesítése esetén alaposan felborítaná a gazdasági egyensúlyt Európa nyugati és keleti része között, politikai szempontból is csaknem ezer kilométerrel keletre tolva a két civilizáció határát. Az EU-tagországok energetikai biztonságát szem előtt tartva Brüsszel ezt szeretné elkerülni, egyúttal azonban az ukrán csatlakozást is igyekszik a távoli jövőbe tolni. Janukovics Ashabadban tett nyilatkozata mégis azonnali, heves reakciót váltott ki, elsősorban Németországban. A Bundestag egyik képviselője úgy nyilatkozott, hogy az oroszok ellenőrzése alatt álló vámszövetség Kijev számára “hatalmas visszalépés lenne” a történelemben.
A türkmenisztáni csúcstalálkozóról tudósító újságírók felfigyeltek rá, hogy Janukovics “hosszan, emocionálisan beszélgetett Vlagyimir Putyinnal”. Nem is akármiről, hiszen Kijev nem kevesebbet követel, mint hogy a Türkmenisztánból Ukrajnába irányuló gázszállításokhoz Moszkva bocsássa rendelkezésre az oroszországi hálózatokat. Erre azért lenne szükség, mert az Északi Áramlat két ágának elkészülte óta csaknem egyharmadával csökkent az Ukrajnán keresztül haladó orosz tranzit, a Déli Áramlat felépítése pedig a kijevi kincstár számára már kiheverhetetlen veszteséget okozna. Az ukránok több irányban keresik a megoldást. Többek között már elindult “a kék fűtőanyag” szállítása Németországból. Az így szerzett földgáz is Oroszországból származik, ezen a kerülő úton azonban az energiaigényes ukrajnai vállalatok lényegesen olcsóbban jutnak hozzá, mintha közvetlenül a Gazpromtól rendelnék.
A kiútkeresés részeként Nyikolaj Azarov miniszterelnök idén nyáron megállapodást kezdeményezett Berdimuhammedov türkmén elnök megbízottaival a földgáz importjáról. A most lezajlott csúcstalálkozó talán legfontosabb napirendi pontja volt, hogy — az ellenérdekelt Moszkva meggyőzésével — a felek megoldást találjanak az ügylet szállítási útvonalára. A tárgyaláshoz később csatlakozó kazah és türkmén elnök jelenlétében az ukrán elnök az újságírók erre vonatkozó kérdései elől már a szovjet korszakot idéző semmitmondó közhelyekkel tért ki: “Ezek az ügyek napirenden vannak. Nincsenek egyhelyben. Haladnak előre. Van remény rá, hogy megoldjuk a problémákat. Ezen kell dolgozni.”
Ami már csak azért is nehéz, mert a “kisoroszok” csatlakozása a Moszkva dominálta vámszövetséghez nem jelentené automatikusan az orosz szállítási vonalak rendelkezésre bocsátását, hiszen a kőolaj és földgáz tranzitot jó előre kizárták a vámügyi megállapodásból. Kijev csak akkor léphetne fel ilyen igénnyel, ha a szintén Oroszország vezetése alatt álló Egységes Gazdasági Térséghez is csatlakozna. Janukovics elnök azonban idáig erről hallani sem akart. Teljes jogú tagság helyett — az alapszabály szerint nem is létező — megfigyelői státust követelt hazájának a vámszövetségben, az európai integrációra irányuló kijevi stratégia meghagyása mellett.
Ashabadban már más húrokat pengetett. Arra hivatkozott, hogy Ukrajna évente csaknem 60 milliárd dollár értékű áruforgalmat bonyolít le az orosz—belorusz—kazah vámszövetséggel, ezért az érintett országokkal való együttműködés Kijev számára “nem politika, hanem a túlélés kérdése”. Ezért, mint mondta, lehetségesnek tartja a “vámszövetség egyes alapszabályainak elfogadását”. Szavai óriási felháborodást váltottak ki Ukrajnában. Vezető politikusok azzal vádolták meg az államfőt, hogy eladta az országot az oroszoknak. A legutóbbi elnökválasztás egyik esélyesének tartott Arszenyij Jacenyjuk azt mondta: “az európai és a moszkvai irányvonal egymást kölcsönösen kizáró fogalmak. Más—más értékeket, célokat és teljesen eltérő fejlődést jelentenek Ukrajna számára.” Szerinte az ashabadi tárgyalásokon Janukovics elárulta az ukrán nemzeti érdekeket, és ezért a törvényhozásban bizalmatlansági indítványt kezdeményez az államfő ellen.
A kormányzó pártok erre egy ezt felülíró népszavazást helyeztek kilátásba Kijevnek az orosz befolyást kétségtelenül tovább növelő vámszövetségi tagságáról, amelyet a legfrissebb közvélemény kutatási adatok szerint az ukránok 54 százaléka támogat, szemben az európai integrációt helyeslő 36 százalékkal. Ez a szám csaknem a felére zuhant, miután a kérdezőbiztos emlékeztette a megkérdezetteket, hogy egy esetleges EU-tagság a szovjet utódállamokkal közös határok lezárását jelentené. A Moody’s által a napokban bejelentett újabb nemzetközi leminősítés, a jövőre csaknem elviselhetetlen külföldi hiteltörlesztés, a politikai és a gazdasági káosz közepette Ukrajna a 2012. év végére valóban egyre távolabb kerül az Európai Uniótól.

Forrás: portfolio.hu

Read previous post:
Karácsonyi történetek pályázat

Mesét nem csak olvasni lehet. A gyerekek tele vannak ötletekkel, és ezt meg is osztják, ha megkérdezzük őket, ha hagyjuk,...

Close