Változtak a mozgósítás feltételei

Június 21-én megkezdődött Kárpátalján a mozgósításnak erre az évre tervezett utolsó, hatodik hulláma, mely 60 napig tart – adta hírül a Novini Zakarpattya hírportál június 24-én.

Ezúttal nemcsak a katonai tapasztalattal rendelkező személyeket mobilizálják, hanem a katonaköteleseket is, s olyanokat, akik eddig nem teljesítettek sorkatonai szolgálatot – jelentette be az Ukrán Védelmi Minisztérium.

Eddig a 27 évesnél fiatalabb hadköteleseket csak sorkatonai szolgálatra hívták be, azonban a mozgósítás hatodik hulláma során a férfiakat 20-tól 60 éves korig, beleértve a katonaköteleseket is, a nőket pedig 25-50 éves korig mobilizálhatják. A minisztérium tájékoztatása szerint a nőket csak szükség esetén mozgósítják a képzettségi szintjüknek megfelelően.

A tervek szerint a mozgósítás jelenlegi szakasza 1100 kárpátaljait fog érinteni, közülük 100 tisztviselőt. A többi között lecserélik a mobilizáció harmadik hulláma során besorozott katonákat, valamint kiegészítik az egységeket és az alegységeket – mondta el Oleh Vinnickij, a megyei hadkiegészítő ideiglenesen megbízott vezetője a június 25-i sajtótájékoztatóján.

A társadalmi feszültség és a félreértések elkerülése érdekében a mozgósítás során betartják az egységesség elvét: minden megyéből egyenlő arányban mobilizálják a hadköteleseket.

A mobilizáció megtagadásának elkerülése céljából a vezérkar a katonakötelesek elektronikus állami nyilvántartásának létrehozásán és az erre vonatkozó törvénytervezet megfogalmazásán dolgozik.

A nyilvántartás kidolgozásához felhasználják az adó-, a bevándorlási, a határőr-szolgálati és a választói bázis adatait is. Így valós kép alakulhat ki a megyében élő mozgósítható személyekről, s 90 százalékban elkerülhető a katonai szolgálat alól való kibúvás lehetősége. A mozgósítást megtagadó személyek adminisztratív felelősségvonással vagy 2-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatók.

A mozgósítás nem vonatkozik az egészségügyi állapotuk miatt katonai szolgálatra alkalmatlan személyekre, valamint a 3 vagy annál több gyermeket nevelő családapákat, továbbá az aspiránsokat, a nappali tagozatos egyetemi és főiskolai hallgatókat sem mobilizálják. A felmentéshez kérvényt kell írni a hadkiegészítő parancsnokságnak és benyújtani a szükséges dokumentumokat.

A Védelmi Misztérium továbbra is hangsúlyozza, hogy a behívó nem jelent azonnali besorozást, mivel ez a folyamat a katonai nyilvántartás adatainak a pontosítása. Az állampolgárok besorozását a végrehajtó hatalom helyi szervei végzik a hadkiegészítő parancsnokságokon keresztül. A behívókat a járási hadkiegészítő parancsnokság munkatársai vagy a községi tanácsok képviselői kézbesítik. A dokumentumnak tartalmaznia kell annak az intézménynek a pontos címét és idejét, ahol és amikor a katonakötelesnek meg kell jelennie, továbbá a mozgósítandó személy nevét, a járási katonai biztos aláírását és pecsétjét. Azonban a behívó kézbesítésének módját a törvény nem részletezi.
Az Ukrán Fegyveres Erőknek továbbra is nagy szüksége van kiképzett szakemberekre, többek között ejtőernyősökre, katonai járművek és tankok vezetőire és szerelőire, hadi mérnökökre. Amennyiben a mozgósított személy nem rendelkezik szakképesítéssel, lehetőséget kap annak megszerzésére.

A felkészítés és a betanítás menete jelentősen megváltozott a mozgósítás első hullámaihoz képest. A felkészítésben külföldi kiképzők is részt vesznek, továbbá többszintű felkészítés nélkül senkit sem vezényelnek harci övezetbe. A kiképzés körülbelül öt hétig tart.

A mozgósított katonák az első tíz napban alapképzésben részesülnek: taktikai, tüzérségi, katonai-egészségügyi és mérnöki kiképzésben, továbbá elsajátítják a kommunikációs eszközök használatát. Ezt követi a szakkiképzés, mely átlagosan 24 napot vesz igénybe. Végül a katonákat 15 napra valamelyik harci alegységbe küldik szolgálatra.

A terrorellenes műveletek helyszínein a mozgósítottakat csak a teljes felkészítés után vetik be, de lehetőség van az ország egyéb részeiben való szolgálatra is.

A mobilizált katonák már a kiképzés első napjától kezdve kapnak fizetést, mely a katonai beosztás és rang szerint növekszik, s a megszerzett kitüntetések is pénzjutalommal járnak. Június 18-ig a Védelmi Minisztérium 16 millió 105 ezer hrivnya pénzjutalmat fizetett ki a terrorellenes műveletek résztvevőinek. Ebből 542 ezret az ellenség hadi technikájának megsemmisítéséért és lefoglalásáért, továbbá 1 millió 778 ezer hrivnyát osztott ki a sikeresen teljesített feladatokért, valamint 13 millió 785 ezer hrivnyát adtak a harcban való közvetlen részvételért.

A mozgósítás első hullámai során több technikai probléma is felmerült. Túlnyomórészt járművekre és mérnöki technikára van szükség, melyeket elsősorban az ukrajnai vállalatoktól kívánnak lefoglalni. A lefoglalt járműveket először szerelőműhelybe viszik, majd átszállítják a terrorellenes műveletek helyszínére. A járműveket díjtalanul foglalják le, de a harc közben megsemmisülő járművekért az állam köteles kártérítést fizetni. Magánszemélyek járműveit nem kobozzák el.

Az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács 2014. december 14-i határozata értelmében ez a mozgósítás idei utolsó hulláma, ugyanakkor Petro Porosenko ukrán elnök többször is hangsúlyozta, hogy a Fegyveres Erőknek készen kell állnia az agresszor váratlan támadásaira is.

Kárpátalja.ma