169 éve született a „Rutén Akció” atyja – Egán Ede

Egán Ede 1851. július 3-án született a horvátországi Csáktornyán. Ő volt a magyar kormányzat által 1897-ben az északkeleti Felvidéken (Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros vármegyék hegyvidéki részén) indított gazdasági program megalapozója és atyja, melynek célja a ruszin nép szociális felemelése volt.

Egán Ede eredeti családi neve O’Egan, édesanyja Julie Koch, édesapja Edward O’Egan (1815–1880) ír nemesi család leszármazottjaként az angol hatóságok elől menekülve került Magyarországra. Edward jószágigazgatóként dolgozott, majd 1865-ben Vas vármegyében, Borostyánkő községben megvásárolta Batthyány Gusztáv uradalmát. Ede a családi birtokon ismerkedett meg a gazdálkodás alapelemeivel. 1872 és 1874 között előbb a bécsi mezőgazdasági főiskolán, majd a németországi Halle egyetemén nemzetgazdasági és agrárjogi képzettséget szerzett. Ezután több német, cseh és magyarországi gazdaságban, köztük apja borostyánkői uradalmában is tevékenykedett az ifjú közgazdász. A kezdeményezésére szervezett Országos Tejgazdasági Felügyelőség vezetője lett, elősegítette az országos tejgazdaság fellendítését.

Darányi Ignác földművelésügyi miniszter 1887-ben Egán Edét kérte fel, hogy tanulmányozza a kárpátaljai helyzetet és készítsen egy tervezetet, mely visszaszorítja a földhiányt, a nyomort és az éhséget a hegyvidéki ruszin falvakban, továbbá a felsorolt okok következtében nagy méreteket öltött kivándorlást Amerikába. Néhány hónap múlva Egán benyújtotta jelentését, melyben rávilágít arra, hogy a siralmas helyzetért a hegyvidéki klíma, a nem megfelelő gazdálkodási mód, és az uzsorakamattal sanyargató, Galíciából betelepült zsidók a felelősek.

A helyzet javítása érdekében Egán kidolgozta az úgynevezett Hegyvidéki Akciót, melyet Rutén Akciónak is neveznek. Ennek köszönhetően jó minőségű szerszámokhoz, élelmiszerekhez, vetőmagokhoz juttatták a helyi gazdálkodókat. Hitelszövetkezeteket szervezett, melyek méltányos feltételekkel nyújtottak kölcsönt. Állami pénzen bérelt 52 ezer hektár legelőt a Schönbornoktól, és ezeket reális áron adta ki a kisparaszti bérlőknek. Magas tejhozamú német és svájci szarvasmarhákat, vetőmagot, szerszámokat és élelmiszereket osztottak ingyen az akció keretein belül a rászorulóknak. Alsóvereckén tejfeldolgozó üzemet létesítettek. Ezek az intézkedések ellenszenvet váltottak ki az uzsorások részéről. Egán Ede 1901. szeptember 20-án Ungvár és Munkács között utazott lovaskocsival. Szerednye mellett, Börvingesnél valószínűleg uzsorások által megbízott bérgyilkosok áldozata lett. A merényletet sokáig öngyilkosságnak állították be.

A kárpátaljai magyarok és ruszinok emlékművet emeltek tiszteletére az ungvári járási Börvingesnél (Barvinok), Magyarország Kormánya pedig gazdaságfejlesztési programot nevezett el a ruszinok hősének tartott Egán Edéről.

Kopasz Gyula
Kárpátalja.ma