73 éve született Fodó Sándor, a KMKSZ első elnöke

Fodó Sándor 1940. február 26-án született Visken.
Czébely Lajos magyartanár, Fodó Sándor egykori tanítványa így emlékezik mesterére: „Fodó Sándor sorskérdések iránti fogékonysága is Viskre vezethető vissza: a magyarságáért három évig sztálini lágerekben raboskodó apa, az értelmes, olvasott anya és a református környezet határozták meg fejlődésének irányát, és saját vallomása szerint a népi írók: Sinka István, Németh László, Veres Péter, Illyés Gyula és Kodolányi János. Ezeknek megismertetésében, a református hit és filozófia megértésében nagy szerepe volt egykori népfőiskolás barátainak, Krüzsely Erzsébetnek és id. Sari Józsefnek. Hatással volt későbbi nézeteinek kialakulására az akkori magyar tannyelvű Viski Általános Iskola, majd az ukrán tannyelvű középiskolában folytatott tanulmányai során tapasztalt magyarellenesség. Később nyelvtudása révén eljutott a Szovjetunió legkülönbözőbb részeire. Egy évig aranyásó volt Szibériában, majd felvételt nyert a jó hírű észtországi Tartu egyetemére, ahol 1967-ben szerzett diplomát. 1967-től 72-ig tanított az Ungvári Állami Egyetem magyar tanszékén, ahol a kárpátaljai magyarság szellemi organizátorává vált.”
A tudományos tevékenység mellett alapvető kötelességének tartotta a diákok magyar szellemben való nevelését. Felismerve az értelmiség szerepét a kárpátaljai magyarság megmaradása szempontjából, nap mint nap tapasztalva a szovjet diktatúra öntudatromboló hatását, a rendszer által támasztott minden nehézség ellenére igyekezett összefogásra serkenteni a régió magyarságát, ami 1972-ben a Szovjetunió legfelsőbb pártvezetéséhez címzett, több mint ezer aláírással alátámasztott, a magyarság jogainak védelmében íródott beadványban csúcsosodott ki. Ennek következménye elbocsátjtották, előbb fűtő, majd korrektor volt a Kárpáti Igaz Szónál. Később a politikai légkör enyhülésével ismét egyetemi tanárként dolgozhatott.

fodo-sirja2
Fodó Sándor tisztelői síremlékénél

A rendszerváltás idején kezdeményezője volt a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség megalapításának. A szervezet 1989. februári alakuló közgyűlésén a szövetség elnökévé választották, mely tisztséget 1996-ig töltötte be. Ebben a minőségében elévülhetetlen érdemeket szerzett a helyi magyarság kulturális életének felpezsdítésében, a magyar oktatási rendszer kiteljesítésében és az oktatás minőségének javításában, a nemzetiségi alapon szerveződő civil kezdeményezéseknek a mindenkori hatalom általi elfogadtatásában és megerősítésében. A nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján, a rendszerváltás forgatagában küldetésének tekintette az 1944-es sztálinista megtorlások áldozatainak rehabilitálását. Szellemiségére és munkabírására jellemző, hogy 1992 és 1997 között a Kárpátaljai Református Egyházkerület főgondnoki tisztségét is betöltötte. 1996-tól haláláig a KMKSZ tiszteletbeli elnöke volt.
Fodó Sándor 2005.május 11-én hunyt el. Szülőfalujában, Visken helyezték örök nyugalomra, ahol tiszteletére 2006-ban emléktáblát, majd 2007-ben síremléket avattak fel.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség 2005 szeptemberében létrehozta a Fodó Sándor-ösztöndíjat, melyet azon kárpátaljai felsőoktatási intézményekben tanuló hallgatók nyerhetnek el, akik tanulmányaik mellett jelentős közösségi szervező munkát fejtenek ki a magyarság érdekében, s ezáltal Fodó Sándor szellemi hagyatékának méltó örökösei.
Forrás: karpatszallas.net