A farsangfarka időszakában van a legtöbb mulatság

A farsangi időszak már régen elkezdődött, a téltemetés pedig nem sokára véget is ér. Február utolsó hétvégéjén ladikban ülő busók evezik át a Dunát Mohácson. A Duna átevezése az átváltozás egyik fontos eseménye. Számtalan tradíció fűződik a farsangi ünnepkörhöz. A Fejér megyei Mohán húshagyókedden, a farsang utolsó napján úgynevezett tikverőzést tartanak.

Ezekben a napokban a busók télűző hagyománya csalogatja Mohácsra az érdeklődőket. A népszokás 2009 óta az UNESCO szellemi örökségek listáján szerepel, 2012 óta pedig hungarikum, kultúránk fontos része.

A farsangi időszak már régen elkezdődött, a téltemetés pedig nem sokára véget is ér. Február utolsó hétvégéjén ladikban ülő busók evezik át a Dunát Mohácsnál.

A Duna átevezése az úgynevezett poklade, vagyis az átváltozás egyik fontos eseménye.

A hatnapos karnevál mára szinte turistalátványossággá nőtte ki magát, és hungarikum is lett.

Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató az M5 Multiverzum című műsorában elmondta, a mohácsi busójárás sokác szokás, ami termékenység varázslásról szól. Hozzátette, a magyar farsangi hagyományokban nincsenek faragott maszkok, a sokác mohácsi busójárás egyik jellegzetessége a faragott maszk. Kiemelte, a hagyomány szerint busó csak felnőtt férfi lehet, a fiatalabbak a jánkelék, a különböző figurák szerepébe bújhattak és kísérhették a felnőtteket.

Általában a farsangfarkát, vagyis az utolsó hétvégét használják ki a legjobban a hagyományőrzők, ezek ugyanis az igazi felszabadult mókázás napjai. A farsang időszakában az álarcok és maszkok segítenek viselőinek abban, hogy névtelenek, arctalanok legyenek. A farsangi időszakban tartják egyébként a riói és a velencei karnevált is, Magyarországon pedig a néphagyomány szerint ez a mulatságok, a lakodalmak időszaka volt.

Számtalan tradíció fűződik a farsangi ünnepkörhöz. A Fejér megyei Mohán húshagyókedden, a farsang utolsó napján úgynevezett tikverőzést tartanak.

Tátrai Zsuzsanna elmondta, ennek a hagyománynak a jellegzetes alakja egy török figura, aki bekormozza az útjába kerülők arcát. Hozzátette, a török figura a hagyomány szerint házakba tör be és tojást, ennivalót lop.

A babonák szorosan összekapcsolódnak a népi hagyományokkal. Ha babonásak vagyunk, hiszünk benne, hogy tetteinkkel befolyásolni tudjuk a történéseket. Például, ha az ajtó fölé tesszük a lópatkót, az szerencsét hoz és megvéd minket a bajtól. A népi babonák fenntartják a közös tudáskincset, erősítik az összetartozást, például az is, hogy a máglyaégetéssel együtt elűzhetjük a telet.

A farsangi mulatságok legfontosabb kellékei a határon túl is a farsangi fánk, jókedv, eszem-iszom és színjátszás. A Székelyudvarhely melletti Farcádon számos udvarhelyszéki településhez hasonlóan farsangkor a bohózatoknak van hagyománya.

Hamvazószerdán pedig Alsósófalva borul vidám gyászba: a helyi hagyomány szerint ugyanis az egyik falustársat, Ilyést elragadja a halál, és a település lakói hangos gyászszertartással búcsúztatják, hatalmas utcai mulatságot csapva. A méltó búcsúztatást követően Ilyést elégetik, a telet eltemetik. Legyen szó téltemetésről, tavaszvárásról, vagy bármilyen tradícióról, fenntartásukhoz a közösség erejére van szükség.