Kezdőlap » Kárpátalja » Kultúra » A forrásponton túl – premierre készülnek a beregszászi színházban. Interjú Oleg Melnyicsuk rendezővel

A forrásponton túl – premierre készülnek a beregszászi színházban. Interjú Oleg Melnyicsuk rendezővel

Az, hogy két fiú összeverekedik az iskolában, pontosabban, hogy egy erősebb fiú megveri nála gyengébb társát, sajnos nem ritka jelenség. Az azonban, hogy a kárvallott gyerek szülei beszélgetésre hívják lakásukra a támadó fiú szüleit a helyzet tisztázása végett, már annál inkább ritkaságszámba megy.

A bonyodalmat csak fokozza, hogy az egész estét felölelő, heves veszekedésbe torkolló találkozó során kiderül: a házaspárok homlokegyenest más színben látják a világot, teljesen más értékek szerint élik napjaikat, s a világon semmi közös sincs bennük. Vagy mégis…? Vajon létezik-e valódi, a felek számára megoldást kínáló kompromisszum ember és ember között, s vissza lehet-e térni a dühödt ellenségeskedés mezejéről a békés együttélés terepére?

Yasmina Reza Az öldöklés istene című írásából idéztük ezeket a képsorokat és kérdéseket annak apropóján, hogy a beregszászi színházban október 21-én mutatják be a mű átdramatizált változatát Forráspont címmel Oleg Melnyicsuk rendezésében. Az alkotónak ez a negyedik darabja idehaza Nyekraszov Unalmas őszi esték, Gogol Háztűznézője és a Remete és Hatujjú (RH+) című előadások után. Vele beszélgettünk.

– Mikor és hogyan került a látókörébe Yasmina Reza Az öldöklés istene című műve?

– Két évvel ezelőtt került a kezembe az írás. Pontosabban először egy színikritikát olvastam a műből készült előadásról, amelyben egy francia vagy brit színház feldolgozását vették górcső alá. A kritika felkeltette az érdeklődésemet, s gondoltam, nézzünk utána a szövegnek. Az egyfelvonásos Reza-szöveg nagyon népszerű kortárs alkotás, például Franciaországban és Nagy-Britanniában az év legjobb színművének választották. Európai kitekintésben is rengeteg színház tűzte műsorra. Könnyebb felsorolni azokat az országokat, ahol nem játsszák a darabot, mint ahol játsszák. A legnagyobb videómegosztó portálon legalább hat-hét angol színházi feldolgozás érhető el, a francia, a svájci, az orosz színházi életben hasonlóan népszerű darab. Kijevben két előadást láttam belőle, emellett feldolgozták Budapesten, Marosvásárhelyen is, sőt az egyik kisinyovi színház előadását is volt szerencsém megtekinteni.

– Az izgalmas témafelvetés mellett mi lehet a színdarab, illetve az előadás sikerének titka?

– A téma érdekes perspektívából való bemutatása mellett nagy kihívás, egyben lehetőség ez a darab a színészek számára. Ebben az előadásban a legnagyobb hangsúly a színész munkáján, a szerep megformálásán van. Fogalmazhatunk úgy, hogy a játszók kiemelt lehetőséget kapnak a növekedésre, a fejlődésre a darab során. Más színházi kifejezőeszközök, mint a díszlet, a jelmez, a zene vagy a koreográfia hatása ebben az esetben eltörpül a színészi munka mellett. Nincs látványos, szemet gyönyörködtető szobabelső, a zenei alap visszafogott, a látványvilág egyszerű. A feladat oroszlánrésze a szokásoshoz képest is nagyobb mértékben annak a négy főszereplőnek jut, akiknek a szemünk láttára kell nagyon kifejezően négy olyan személyiséget felépíteniük a színpadon, akik viselkedésükben mind nagyot változnak a kicsit több, mint egy óra során.

– Ezek szerint az emberi magatartásformák, jellemvonások állnak az előadás középpontjában.

– Többrétegű előadásról van szó. Valakik „szimpla” komédiaként tekintenek a darabra. Érdekes figurák komikus helyzetben. Mások ennél mélyebbre látnak: férfi-nő, szegény-gazdag, idős-fiatal stb. közötti konfliktusok megjelenítését. Ha még szélesebbre tárjuk az értelmezést, ennek a két házaspárnak, ennek a négy embernek a konfliktusa a mai európai társadalom alapproblémájának modellje, amelyben előtérbe kerülnek a demokratikus értékek, a tolerancia, a türelem fogalmának válsága. Az alapmű eredeti címe, Az öldöklés istene arra az ősistenségre utal, arra az őserőre, amely mindannyiunkban ott lakozik. Az európai demokratikus értékeink ennek a nyers erőnek, ennek az ösztönnek a szabályozására hivatottak. Ösztöneink kordában tartásával élhetünk csak civilizált társadalomban. Amennyiben átlépjük ezeket a magatartási szabályokat, két alapvető ellentétes elv lép mozgásba közösségeinkben. Ez a kettősség szüli családi-társadalmi konfliktusainkat.

– Hogy viselik a szereplők ezeket a konfliktusokat? Sőt, feltehetném a kérdést úgy is: hogy viseljük mi mindannyian ezeket a konfliktusokat?

– Keresik, keressük a kompromisszumokat, nem találjuk. Próbálkozásaink közepette összesúrlódunk. Tűrünk, de minél többet tűrünk, annál több a felgyülemlett indulat, s az ebből származó feszültség tájfunként szakad fel végül. Ezért ajánlatos azt a pszichológiai elvet követni, hogy ha felvetődik egy-egy probléma, azt ne odázzuk, rögtön beszéljünk róla. Mi azonban – legyen szó akár a családról – hallgatunk, olykor évtizedeken át. S ha évek múltán mégis előtör az elnyomott bántás, akkor beüt a mennykő…

– Milyen volt a próbafolyamat a színészekkel – különösen annak fényében, hogy mindannyiukat jól ismeri?

– Nagyon érdekes volt. A színészek valóban mind közeliek számomra, évek óta ismerem őket, egy társulathoz tartozunk. Sokat nevettünk a próba során, attól persze nem biztos, hogy a néző is nevetni fog az előadáson…

– Az előadás ismertetőjében azt olvassuk, hogy ez a darab ún. soul strip. A beregszászi színházban még nem találkoztunk ezzel a műfaji besorolással…

– Soul strip, azaz léleksztriptíz. Ilyenkor nem a test, hanem a lélek vetkőzik meztelenre. Az a folyamat, mikor a nézők megengednek maguknak másfél órát, hogy az előadás által megteremtett körülményeknek köszönhetően megnyíljon a lélek, s „pőrén, csupaszon”, őszintén nézhessenek életükre, érzéseikre.

– Hány éves kortól ajánlott az előadás?

– 14 éves kortól. Elsősorban azért, mert a házassági, közösségi konfliktus mint témafelvetés a fiataloknak nem releváns, de azt gondolom, a felnőtt nézőknek annál inkább elevenbe vágó kérdésekkel, meglátásokkal szolgálhat az előadás.

A Forráspont premierjét október 21-én, közép-európai idő szerint 18:00 órától tartják a beregszászi színház nagytermében. A főbb szerekben Orosz Melinda, Orosz Ibolya, Ferenci Attila, Sőtér István, továbbá Vass Magdolna és Fornosi D. Júlia látható.

A jövőben műsorra tűzik a darabot, az előadásokra szeretettel várják a nézőket. További információt a +380664528505, +380961135059-es telefonszámon, a bszinhaz.szervezo@gmail.com e-mail címen vagy személyesen a színházban (2. szint, Jegyiroda-szervezés) kaphatnak az érdeklődők.
Az előadás a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatásával valósul meg.

Sin Edina
Kárpátalja.ma

Szólj hozzá!

More in Beregszászi Illyés Gyula Magyar Drámai Színház, Ferenci Attila, Fornosi D. Júlia, Forráspont, Oleg Melnyicsuk, Orosz Ibolya, Orosz Melinda, Sőtér István
Felhangolva: Orosz Melinda színésznő

Mondják, az a szerencsés, ha egy színész tud énekelni, az énekes pedig tud színészkedni. Orosz Melinda, a Kárpátaljai Megyei Magyar...

Close