Kezdőlap » Kárpátalja » Kultúra » A forrásponton túl – premierre készülnek a beregszászi színházban. Interjú Oleg Melnyicsuk rendezővel

A forrásponton túl – premierre készülnek a beregszászi színházban. Interjú Oleg Melnyicsuk rendezővel

Az, hogy két fiú összeverekedik az iskolában, pontosabban, hogy egy erősebb fiú megveri nála gyengébb társát, sajnos nem ritka jelenség. Az azonban, hogy a kárvallott gyerek szülei beszélgetésre hívják lakásukra a támadó fiú szüleit a helyzet tisztázása végett, már annál inkább ritkaságszámba megy.

A bonyodalmat csak fokozza, hogy az egész estét felölelő, heves veszekedésbe torkolló találkozó során kiderül: a házaspárok homlokegyenest más színben látják a világot, teljesen más értékek szerint élik napjaikat, s a világon semmi közös sincs bennük. Vagy mégis…? Vajon létezik-e valódi, a felek számára megoldást kínáló kompromisszum ember és ember között, s vissza lehet-e térni a dühödt ellenségeskedés mezejéről a békés együttélés terepére?

Yasmina Reza Az öldöklés istene című írásából idéztük ezeket a képsorokat és kérdéseket annak apropóján, hogy a beregszászi színházban október 21-én mutatják be a mű átdramatizált változatát Forráspont címmel Oleg Melnyicsuk rendezésében. Az alkotónak ez a negyedik darabja idehaza Nyekraszov Unalmas őszi esték, Gogol Háztűznézője és a Remete és Hatujjú (RH+) című előadások után. Vele beszélgettünk.

– Mikor és hogyan került a látókörébe Yasmina Reza Az öldöklés istene című műve?

– Két évvel ezelőtt került a kezembe az írás. Pontosabban először egy színikritikát olvastam a műből készült előadásról, amelyben egy francia vagy brit színház feldolgozását vették górcső alá. A kritika felkeltette az érdeklődésemet, s gondoltam, nézzünk utána a szövegnek. Az egyfelvonásos Reza-szöveg nagyon népszerű kortárs alkotás, például Franciaországban és Nagy-Britanniában az év legjobb színművének választották. Európai kitekintésben is rengeteg színház tűzte műsorra. Könnyebb felsorolni azokat az országokat, ahol nem játsszák a darabot, mint ahol játsszák. A legnagyobb videómegosztó portálon legalább hat-hét angol színházi feldolgozás érhető el, a francia, a svájci, az orosz színházi életben hasonlóan népszerű darab. Kijevben két előadást láttam belőle, emellett feldolgozták Budapesten, Marosvásárhelyen is, sőt az egyik kisinyovi színház előadását is volt szerencsém megtekinteni.

– Az izgalmas témafelvetés mellett mi lehet a színdarab, illetve az előadás sikerének titka?

– A téma érdekes perspektívából való bemutatása mellett nagy kihívás, egyben lehetőség ez a darab a színészek számára. Ebben az előadásban a legnagyobb hangsúly a színész munkáján, a szerep megformálásán van. Fogalmazhatunk úgy, hogy a játszók kiemelt lehetőséget kapnak a növekedésre, a fejlődésre a darab során. Más színházi kifejezőeszközök, mint a díszlet, a jelmez, a zene vagy a koreográfia hatása ebben az esetben eltörpül a színészi munka mellett. Nincs látványos, szemet gyönyörködtető szobabelső, a zenei alap visszafogott, a látványvilág egyszerű. A feladat oroszlánrésze a szokásoshoz képest is nagyobb mértékben annak a négy főszereplőnek jut, akiknek a szemünk láttára kell nagyon kifejezően négy olyan személyiséget felépíteniük a színpadon, akik viselkedésükben mind nagyot változnak a kicsit több, mint egy óra során.

– Ezek szerint az emberi magatartásformák, jellemvonások állnak az előadás középpontjában.

– Többrétegű előadásról van szó. Valakik „szimpla” komédiaként tekintenek a darabra. Érdekes figurák komikus helyzetben. Mások ennél mélyebbre látnak: férfi-nő, szegény-gazdag, idős-fiatal stb. közötti konfliktusok megjelenítését. Ha még szélesebbre tárjuk az értelmezést, ennek a két házaspárnak, ennek a négy embernek a konfliktusa a mai európai társadalom alapproblémájának modellje, amelyben előtérbe kerülnek a demokratikus értékek, a tolerancia, a türelem fogalmának válsága. Az alapmű eredeti címe, Az öldöklés istene arra az ősistenségre utal, arra az őserőre, amely mindannyiunkban ott lakozik. Az európai demokratikus értékeink ennek a nyers erőnek, ennek az ösztönnek a szabályozására hivatottak. Ösztöneink kordában tartásával élhetünk csak civilizált társadalomban. Amennyiben átlépjük ezeket a magatartási szabályokat, két alapvető ellentétes elv lép mozgásba közösségeinkben. Ez a kettősség szüli családi-társadalmi konfliktusainkat.

– Hogy viselik a szereplők ezeket a konfliktusokat? Sőt, feltehetném a kérdést úgy is: hogy viseljük mi mindannyian ezeket a konfliktusokat?

– Keresik, keressük a kompromisszumokat, nem találjuk. Próbálkozásaink közepette összesúrlódunk. Tűrünk, de minél többet tűrünk, annál több a felgyülemlett indulat, s az ebből származó feszültség tájfunként szakad fel végül. Ezért ajánlatos azt a pszichológiai elvet követni, hogy ha felvetődik egy-egy probléma, azt ne odázzuk, rögtön beszéljünk róla. Mi azonban – legyen szó akár a családról – hallgatunk, olykor évtizedeken át. S ha évek múltán mégis előtör az elnyomott bántás, akkor beüt a mennykő…

– Milyen volt a próbafolyamat a színészekkel – különösen annak fényében, hogy mindannyiukat jól ismeri?

– Nagyon érdekes volt. A színészek valóban mind közeliek számomra, évek óta ismerem őket, egy társulathoz tartozunk. Sokat nevettünk a próba során, attól persze nem biztos, hogy a néző is nevetni fog az előadáson…

– Az előadás ismertetőjében azt olvassuk, hogy ez a darab ún. soul strip. A beregszászi színházban még nem találkoztunk ezzel a műfaji besorolással…

– Soul strip, azaz léleksztriptíz. Ilyenkor nem a test, hanem a lélek vetkőzik meztelenre. Az a folyamat, mikor a nézők megengednek maguknak másfél órát, hogy az előadás által megteremtett körülményeknek köszönhetően megnyíljon a lélek, s „pőrén, csupaszon”, őszintén nézhessenek életükre, érzéseikre.

– Hány éves kortól ajánlott az előadás?

– 14 éves kortól. Elsősorban azért, mert a házassági, közösségi konfliktus mint témafelvetés a fiataloknak nem releváns, de azt gondolom, a felnőtt nézőknek annál inkább elevenbe vágó kérdésekkel, meglátásokkal szolgálhat az előadás.

A Forráspont premierjét október 21-én, közép-európai idő szerint 18:00 órától tartják a beregszászi színház nagytermében. A főbb szerekben Orosz Melinda, Orosz Ibolya, Ferenci Attila, Sőtér István, továbbá Vass Magdolna és Fornosi D. Júlia látható.

A jövőben műsorra tűzik a darabot, az előadásokra szeretettel várják a nézőket. További információt a +380664528505, +380961135059-es telefonszámon, a bszinhaz.szervezo@gmail.com e-mail címen vagy személyesen a színházban (2. szint, Jegyiroda-szervezés) kaphatnak az érdeklődők.
Az előadás a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatásával valósul meg.

Sin Edina
Kárpátalja.ma

Szólj hozzá!

Read previous post:
Szakértő: megnőtt az Olaszországba érkezők száma a baloldali kormány felállása óta

Kiugróan megnőtt az Olaszországba érkező illegális migránsok száma a baloldali kormány felállása óta - mondta Georg Spöttle, a Nézőpont Intézet...

Close