A kegyelem pillanata… – Boldogasszony kiállítás Beregszászban

Második állomására érkezett a Kárpát-haza Galéria által életre hívott Boldogasszony című vándorkiállítás. A tárlat a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galériája és a Pro Cultura Subcarpathica szervezésében július 7-én nyílt meg Beregszászban, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola kiállítótermében.
A kiállításon 55 kortárs művész Boldogasszony-ábrázolása látható, ami egy olyan összefogás bizonyítéka, mely túlmutat a művészeti értékén. Ritkán láthatunk ilyen nagyszámú alkotót és alkotást egy kiállításon. A kiállítás a jubileumi Mária-évhez kapcsolódik, amelyet Jakubinyi György gyulafehérvári érsek és a Csíksomlyói Ferences Kolostor hirdetett meg a 2014. szeptember 14. és 2015. szeptember 15. közötti időszakra abból az alkalomból, hogy ötszáz éves a csíksomlyói Szűz Mária-szobor.
A tárlat a Boldogasszony Anyánk c. ősi himnusz éneklésével vette kezdetét. Az előadó Antoni Norbert énekes volt Király Kálmán zongorakíséretével. Majd Kudlotyák Krisztina, a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet igazgatója, a kiállítás helyi koordinátora köszöntötte a jelenlévőket. Mint elmondta, a Boldogasszony egy olyan motívum, mely összefogja a magyarságot, s múltunkból a jövőbe kísér. Ugyanezt a gondolatot folytatta Molnár János, a Beregszászi Római Katolikus Egyházközség plébánosa. Hiszen államalapítónkig visszanyúlva egy ezeréves múlt kapcsolódik össze a Mária-tisztelettel, mely a kiállítás elején elhangzó ősi himnuszból is átérződött. Szent Istvánnak többek között az is köszönhető, hogy a magyarságot összekapcsolta a Szent Szűz alakjával, s halálától kezdve Magyarország Mária országa lett. A magyar ember elképzelhetetlen a Szűzanya iránti tisztelet nélkül – mondta Molnár János. Ugyancsak ez a szellemiség hatja át azokat a művészeket, akik korszakoktól és stílustól függetlenül alkotásaikba ültetik át a Szűz Mária iránti alázatot. Ebből az áhítatból fakadó alkotásokat láthatunk ez esetben is a kiállításon. Mindez pedig a kortárs művészet szellemiségével párosul, mert ezek a képek és szobrok egyúttal imádságok, gondolkodásra késztető alkotások.
Rácz Béla, a Rákóczi-főiskola rektorhelyettese köszöntőjében kiemelte a műalkotások értékét, melyek nemcsak gyönyörködtetnek, hanem egy-egy kor szellemiségét és az alkotók lelki világát is megmutatják. Örömét fejezte ki az iránt, hogy a szervezők az intézményt választották a kiállítás helyszínéül. Szalipszki Endre, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja ugyancsak a Mária-alkotások áhítatára, békéjére és nyugalmára hívta fel a figyelmet, és a megannyi alkotó megannyi szemléletmódjára, melyek a belső én világával ötvözve jelenítik meg a Szent Szűz iránti tiszteletet. Emellett a változatos technikai megoldások, és különböző anyagok által kivitelezett alkotások mindegyikén ott találjuk a téma iránti alázatot is. A főkonzul úr örömét fejezte ki, hogy a kiállító művészek között három kárpátaljai alkotót is találunk, Erfán Ferencet, Kopriva Attilát és Magyar Lászlót. A Boldogasszonynak adózva így formálódik a közösség egy egységgé, magyarságunk összetartozásává. És mindemellett a minket körülvevő viszonyoktól sem vonatkoztathatunk el – mondta Szalipszki Endre. – A kárpátaljai Boldogasszony óvására, védelmére, a csüggedéssel és a félelemmel szembeszálló hitet erősítő kisugárzására ezen a vidéken ma igen nagy szükség van.
Kegyelmi pillanatokat élünk, mint ahogy kegyelmi időszak volt az elmúlt öt esztendő is – mondta beszédében Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, a kiállítás védnöke. – Megélhettük a nemzeti összetartozásunknak a magasztos pillanatait is a kormány által elfogadott nemzetegyesítést biztosító törvény jóvoltából. Mert az anyaország nemcsak felelősséget érez, hanem felelősséget is visel az elszakított nemzetrészek iránt. A keresztyén gyökerekre utalva a kiállítás egyúttal arra is felhívja a figyelmet, hogy nincs nemzeti gondolkodás lelki megújulás nélkül.
A kiállítást megtisztelte jelenlétével Sebestyén Márta Kossuth-díjas, Liszt Ferenc-díjas, Grammy-díjas, Prima Primissima díjas magyar népdalénekes, előadóművész.
A kiállításon közreműködtek a Beregszászi Művészeti Iskola tanárai, akik Bach Siciliano és Presto c. darabjait adták elő. A rendezvényt Sztojka Vanessza és a Nevetleni Művészeti Iskola tanárainak előadása zárta, akik César Franck Panis Angelicus című darabját adták elő.
A beregszászi kiállítás július 21-ig megtekinthető a Rákóczi-főiskola épületében. Ezt követően székelyföldi városok – Csíkszereda, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, Sepsiszentgyörgy és Gyergyószentmiklós – látják vendégül a tárlatot. Majd a délvidéki és felvidéki útja után ismét visszatér Kárpátaljára.

Gál Adél
Kárpátalja.ma