A nap verse: Füzesi Magda: Lázadás

„Átlátok rajtad:
kemény vagy,
piperkőc,
üresfejű, léha.
De megvallom, nélküled
hidegek lennének
az éjszakák…
Tudom, bármikor felcserélnél
egy olyan társsal,
aki
kint is, bent is
nagyobb rendet tart
maga körül,
hiszen én
eltévedek olykor
a magam építette
labirintus
zegzugaiban –
mondtam az ablaküvegnek,
és lemostam róla
a csábító tél
kormos csókjait…”

Forrás: Füzesi Magda Biztató című kötete, Intermix kiadó, Ungvár-Budapest, 1992