Kezdőlap » Kárpátalja » Kultúra » A nyelvész és irodalmár Karádi László

A nyelvész és irodalmár Karádi László

Karádi László 1908. augusztus 25-én született Szolyván. Édesapja az ottani magyar elemi iskola igazgatója volt, aki sokat tett annak érdekében, hogy a már akkor szórványban élő ottani magyarság megtartsa anyanyelvét, identitástudatát. Később családjával együtt Beregsomba költözött, fia éveken át innen járt be nap mint nap a Beregszászi Állami Főgimnáziumba, egészen addig, amíg a Karádi-család Beregszászba nem költözött.

A tanítói pálya iránti vonzalmát, a magyar nyelv és irodalom iránti szeretetét nyilván édesapjától örökölte, aki kiváló pedagógus volt és mindig példaképül szolgált fia számára.

Az érettségi után elvégezte a tanítóképzőt, majd Pozsonyban a polgári iskolai tanárképzőt magyar nyelv és irodalom, valamint földrajz szakon. 1937-től a Beregszászi Polgári Iskola tanára, cserkészcsapatának parancsnoka volt. Szerette a sportot, kiválóan úszott, kajakozott, számtalan sportversenyt szervezett diákjai számára.

1945-től a 4. számú hétosztályos iskolában (ma: Kossuth Lajos Középiskola) tanított magyar nyelvet és irodalmat.

A 40-es években tankönyvek magyar iskolák számára nem voltak, magyar nyelvre és irodalomra hetente alig egy-két órát szánt a tanterv. Petőfi Sándor, Ady Endre, József Attila néhány versén kívül szinte semmi egyebet nem tanítottak a magyar irodalom órákon, például az akkori hetedik osztályban. Tovább tanulni magyar nyelven Beregszászban egészen 1954-ig nem lehetett. Magyar irodalom órákon ukrán és orosz költők, írók műveit tanították, Hidas Antal, Illés Béla partizántörténeteit olvasták. Nem volt könnyű azokban az időkben a magyar irodalom tanárainak munkája.

Karádi László megtalálta a módját annak, hogy a primitív és nagyon korlátolt tanterven túlmenően a lehető legtöbbet nyújtsa tanítványainak. Néha cinkosan összekacsintva diákjaival, megismertette őket a magyar irodalom legnagyobb íróival, Jókai Mór, Vörösmarty Mihály, Móricz Zsigmond legszebb alkotásaival. Igyekezett legalább rövid áttekintést adni az adott kor magyar történelmének legfontosabb eseményeiről. Abban az időben bizony nem volt ez veszélytelen dolog. Karádi tanár úr azonban vállalta ezt a kockázatot.

Rendhagyó módon tanította a magyar nyelvtant, amelyre az akkori tantervek alig fordítottak figyelmet. Nem arra törekedett, hogy tanítványai bemagolják a nyelvtani szabályokat, hanem hogy megtanuljanak helyesen írni, szabatosan fogalmazni. Nem sajnálta óráin az időt a mondatelemzésre, szorgalmasan nyesegette a diákok fogalmazásainak pongyolaságait. Neki köszönhető, hogy tanítványai egytől egyig megtanultak helyesen írni, aminek később nagy hasznát vették. Sok tanítványa lett ugyanis később magyar nyelv és irodalom tanár, újságíró stb.

Az első magyar középiskolák nem Beregszászon, hanem Váriban, Kaszonyban, Nagyberegen nyíltak. Karádi László állította össze számukra az irodalmi anyagot, maga gépelte át és sokszorosította azt. Mégpedig bármilyen anyagi ellenszolgáltatás nélkül! Még Técsőről is felkeresték tanártársai ezekért az anyagokért. Lengyel Mihály, Popovics Tibor tanártársai segédkeztek ebben. Egy egész nyarat szántak a magyar irodalom tankönyvének összeállítására, azonban az nem nyerte el a Tankönyvkiadó akkori szerkesztőinek tetszését, a könyvet nem adták ki, sokszorosított kézirata mégis nagy hasznára vált a kollégáknak.

Éveken át volt a járási közoktatási osztály magyar módszertani szekciójának vezetője, sokéves tapasztalatát szívesen és önzetlenül osztotta meg fiatalabb kollégáival. Rengeteg óravázlatot készített számukra, számtalan bemutató órát tartott. Tanártársai nagyon szerették őt.

A diákok pedig rajongtak érte. A mindig elegáns, figyelmes, szerény, szellemes, jó humorú Laci bácsi óriási tekintélynek örvendett a Kossuth Lajos Középiskolában, de nyugodtan mondhatjuk, az egész járásban.

Imádta a természetet, vasárnaponként feleségével és gyermekeivel, Csudáky László, Martin János és más tanártársai családjaival együtt teherautón járta be Kárpátalja tájait, erre buzdította tanítványait is.

Megpróbálkozott az írással is, hagyatékában egy regényt, több novellát találhatunk, sajnos azok kiadatlanok maradtak. Fájdalmas volt számára a Beregszászi Állami Főgimnázium és az Attila-utcai polgári iskola gazdag könyvtárainak szétrablása, megsemmisítése. Nem tudta megmenteni gazdag könyvállományukat. Évtizedekre volt szükség ahhoz, hogy később úgy-ahogy pótolni tudják ezt a hatalmas veszteséget. A városi könyvtárban is alig maradt akkor magyar kiadvány. Karádi László szívesen bocsátotta bárki rendelkezésére gazdag családi könyvtárát.

Sikerült egy eredeti Kölcsey-levelet megmentenie. Ezt a páratlan értékű okmányt halála előtt családjára bízta. Amikor szóba került a beregszászi irodalmi múzeum létrehozása, családja felajánlotta azt a szervezőknek. Szomorú, hogy ez a múzeum a mai napig sem jött létre, a levél elkallódhat. Meg kell mentenünk, amíg nem késő, az éveken át szorgalmasan összegyűjtött példátlan értékű más anyagokkal együtt!

1968-ban ment nyugdíjba. Azonban a Kossuth Lajos Középiskolával haláláig szoros kapcsolatot tartott fenn, mindig eljött a tanévnyitó és tanévzáró ünnepségekre, irodalmi vetélkedőkre. Tanártársai, tanítványai szeretettel fogadták.

1979. december 30-án hunyt el. Szilveszter napján kísérték utolsó útjára kollégái, tanítványai.

Nemes gesztus volt a Kossuth Lajos Középiskola pedagógusai, a KMKSZ akkori vezetői részéről, hogy néhány évvel ezelőtt Karádi László emlékére műveltségi vetélkedőt hirdettek, melyet azóta a KMPSZ minden évben megrendez.
Forrás: karpatszallas.net

More in Beregszász
Helyesírási- és informatika vetélkedő Beregszászban

Február 9-én kezdetét vette a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség idei tantárgyi vetélkedőinek sorozata.

Close