Az elgyötört lélek magányáról, avagy A sátán fattya bemutatója Beregszászban

Egy háború távolról nézve területszerzés, erőfitogtatás céljából űzött hatalmi játszma, katonák csatája, akiket uralkodni vágyó kezek irányítanak a magasból. Közelebbről tekintve azonban e kezek alatt sokszor emberek százainak élete roppan össze, s talán nem is tűnik fel senkinek a kiszolgáltatott lélek – az Ember maga.


A kárpátaljai magyarság lelkén sok sebet hagyott már a történelem. A 20. század egyik legtragikusabb időszakát írja meg maga Nagy Zoltán Mihály is A sátán fattya című művében. A trilógia első részének alapján Árkosi Árpád rendező készített színpadi monodrámát. Az alkotást a Magyar Művészeti Akadémia kezdeményezésére a kárpátaljai közönség június 16-án láthatta a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színházban (Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház).

A néhány évtizede zajló világháborút és az azt követő szovjet kényszer mindennapjait eleveníti fel a darab. Tóth Eszter egyszemélyes monológban mesél, Tarpai Viktória színművésznő lebilincselő előadásában, számunkra. A fiatal lány elmond minden borzalmat, amit átélt, miután az orosz katonák megerőszakolták, s méhében megfogant a muszka fattyú, a sátán fattya. A lelkemben örökre elpattant valami – mondja. Ám nemcsak az ő lelkében. A háború során kikopott a házakból a mosoly, a kacagás. Kifakult szürke szempárok néztek a megrontott bűnös világra mindenhol, várva haza apát, férjet, gyermeket. Kifakult az emberi szívekből a jóság és szeretet, hiszen Eszternek saját közössége sem tudta megbocsátani mások bűnét benne, szemükben ő nem ártatlan áldozat, hanem „katonakurva” lett. Emiatt a főhős számára áttetsző hártyába burkolózik minden, s ez a hártya kirekeszti őt a világból, le a mélybe. Anya anyai örömök nélkül. Elfogadja sorsát – megszülni a kölyköt Isten rendeltetése szerint, akkor is, ha nem érti a reá mért csapások hadát, szerettei elvesztésének okát, hiszen apja azt mondja: az ember tűrjön, erre rendeltetett…, mert Isten olykor nagyon kemény próbákat enged meg az emberi életben, aminek okát csak később értheti meg a lélek.

Tarpai Viktória kiemelkedő tehetsége mellett a művet még inkább emelkedettebbé teszi zenei közreműködésével Zanotta Veronika, s Ondraschek Péter látványtervezői munkája.

Kárpátalja.ma