Kezdőlap » Kárpátalja » Kultúra » Az olaszországi közönség elismerését is kivívta a beregszászi színház
Fotó: Várhelyi Klára

Az olaszországi közönség elismerését is kivívta a beregszászi színház

Tíznapos olaszországi turnéjáról tért haza a beregszászi színház július elején. A körút során három helyszínen mutatták be a társulat emblematikus előadását, Csehov Három nővér című darabját Vidnyánszky Attila rendezésében.

Először június 24-én léptek színre olasz közönség előtt művészeink a római Trastevere Múzeum udvarán. A magyar nyelven, olasz felirattal játszott előadásnak különleges hangulatot kölcsönzött a szabadtéri helyszín.

A program ezzel nem ért véget az olasz fővárosban, hiszen a Római Magyar Akadémián szülőföldünk került „terítékre”. Szűcs Nelli, Tarpai Viktória, Trill Zsolt és Kacsur András részvételével Kárpátalja tematikájú kerekasztal-beszélgetést szerveztek. A helyi, főként olasz nyelvű közönségnek szinkrontolmács fordította az elhangzottakat.

Fotó: Várhelyi Klára

Szó esett vidékünk kulturális-nemzetiségi sokszínűségéről, s arról a hányattatott sorsról, amely az itt élőknek jutott osztályrészül a történelem folyamán. A beszélgetést követően a Nagy Zoltán Mihály műve alapján készült A Sátán fattya című filmet vetítették le az egybegyűlteknek. A Zsigmond Dezső által rendezett alkotáshoz kapcsolódóan a Tóth Esztert alakító Tarpai Viktóriát a női sors megéléséről kérdezték – árulta el a főszereplő portálunknak. Szólt arról a párhuzamról, amely a második világháború alatti és utáni, illetve a napjainkban tapasztalható női sorsokat jellemzi, miszerint a háború idején egyedül maradt nők, csakúgy, mint napjainkban a külföldi munkavállalás, az elvándorlás miatt a háztartásokat évekig, évtizedekig egyedül vezető anyák, feleségek sorsa sok hasonlóságot mutat. Szűcs Nelli, a beregszászi színház alapító tagja arról beszélt, hogy jóllehet, ma már a budapesti Nemzeti Színház oszlopos tagjai is, de gyökereik Kárpátalján maradtak. Az ugyancsak beregszászi társulatalapító Trill Zsolt a trianoni döntéshez kapcsolódóan elmondta, fájdalmasak az akkor meghúzott határvonalak, azonban azokat elsősorban önmagunkban kell legyőznünk. Kacsur András színházigazgató anyanyelvünk, identitásunk fontosságára hívta fel a figyelmet.

Fotó: Várhelyi Klára

Június 26-án a közeli Fara in Sabinában, a Teatro Potlachban folytatódott a program, ahol a FLIPT Fesztivál keretében adták elő a Három nővért. Az előadássorozat utolsó állomásaként június 29-én a bergamói Arcate d’Arte Fesztivál keretében, a Teatro Tascabilében láthatta a közönség a darabot. Az egykori kolostorból kialakított színházi térben, zöld övezetben, szabad ég alatt tartott előadást is érdeklődéssel követte a közönség. A nap zárásaként Vidnyánszky Attila tartott szakmai előadást Tűzvész után címmel.

A Három nővér első, szabadtéri verziója 2003 augusztusában készült Zsámbékon. A díszletet Olekszandr Bilozub, a jelmezt V. Csolti Klára tervezte. A Három nővér 2006-ban a lengyelországi Kalisz nemzetközi fesztiválján szerepelt, ahol Vass Magdolna a legjobb női, Trill Zsolt a legjobb férfi alakítás díját kapta, Szűcs Nelli különdíjban részesült. Vidnyánszky Attila 2009-ben a Szarvassá változott fiú, a Halotti pompa, valamint a Három nővér című drámák megrendezéséért kapta meg Moszkvában a Mejerhold-díjat.

Kárpátalja.ma

Szólj hozzá!

Read previous post:
Kárpátalja anno: Munkácsból lett Mukacsevo…

Fülöp Árpád (Nyárádszentbenedek, 1863. március 9. – Ungvár, 1953. január 29.) kárpátaljai író,  az ungvári Gyöngyösi Irodalmi Társaság alapító tagjának egyik rövidke versét idézzük...

Close