Bibó István a tudós és államférfi – Kiállítás a Rákóczi-főiskolán

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának kétnyelvű vándorkiállítása ezúttal Beregszászra érkezett. A Bibó István – tudós és államférfi című angol és magyar nyelvű tárlatnak a Rákóczi-főiskola Gross Arnold terme ad ideiglenes otthont. Az esemény a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány által szervezett Tudományos napokon belül valósult meg november 9-én.

„A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem” – mondta anno Bibó István jogi doktor és politikus. Élete egy kálvária volt: 30 évesen nyugdíjazni akarták az éppen kibontakozó zsenit. Az 1956-os forradalom idején a rövid életű Petőfi Pártban betöltött államminiszteri tevékenységéért életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték, majd 1963-ban amnesztiát kapott, később nyugdíjazták. Élete utolsó éveit sem töltötte munka nélkül: fordított és publikált egészen 1979-ig bekövetkezett haláláig. A rendszerváltás után eszméit több politikai párt magáénak vallotta.

– Ez a kiállítás nem a Bibó-évfordulóhoz kapcsolódik, de van okunk az emlékezésre: november 4-én a szovjet csapatok bevonultak Magyarországra… Úgy is mondhatnánk képletesen szólva, hogy ez a mai nap nem ma kezdődött, és nem is ma fog véget érni. 2011-ben, Bibó István születésének 100. évfordulójára rendezett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogi Kara, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, a Bibó-műhely és nagyon sok Bibó-kutató egy közös kétnapos konferenciát Budapesten. Ennek a kiállításnak ott volt a „fapados” közege – hallhattuk az ELTE docensétől. – Bibó nem volt szokványos joghallgató, hanem bölcsészalkatú volt, és a jogi stúdium mellett történelmi, irodalomtörténeti, nyelvi kurzusokat is felvett – világított rá a politikus és jogász zsenialitására.

A Bibó István életéről szóló előadás után az esemény állófogadással zárult.

Szabó Kata
Kárpátalja.ma