Kezdőlap » Kárpátalja » Kultúra » Egy csillag, aki az Isten és a hazaszeretet felé vezet

Egy csillag, aki az Isten és a hazaszeretet felé vezet

Kilenc koncertet adott négy nap alatt a Beregszászi járásban Nagy Anikó, az Ungvári Filharmónia énekesnője és Mészáros János Elek, Simándy- és Szenes Iván díjas tenor, aki a 2012-es Csillag születik győzteseként vált Kárpát-medence szerte ismertté. Mészáros János Elekkel a negyedik, badalói koncert után beszélgettünk.
– Már a tehetségkutató előtt is ismert énekes volt, Kárpátalján is többször hallhattuk a hangját, Beregszászban, Ungváron, Asztélyban…
– 2001-ben, 31 éves koromban kezdtem énekléssel foglalkozni, addig egyetemre jártam, mezőgazdasági termelő üzemekben dolgoztam és csak kedvtelésből énekeltem. Akkor meghívtak a szomszédos etyeki kórusba énekelni, ahol a karnagy felfigyelt a hangomra. Beiratkoztam egy művészeti iskolába mint első osztályos növendék, ahol elkezdtem szolmizálni és Schubert-dalokat tanulni, majd egy félév után jelentkeztem a szegedi Simándy-emlékversenyre, ahol második lettem és különdíjat is kaptam. Ezt követően jelentkeztem Nádor Magda operaénekesnőnél, a Budapesti Zeneakadémia tanáránál, aki 2002 óta az énektanárom.
– Kitől örökölte ezt a csodálatos énekhangot?
– Egyszerű földműves családban születtem, ahol mindenkinek jó hangja volt. Tulajdonképpen nem okoztam különösebb megrázkódtatást azzal, amikor elkezdtem énekelni. A családban is mindenki szeretett, én meg pláne énekeltem, ha kellett, ha nem. Van egy nővérem, neki is jó hangja van, de ő nem énekel.
– Az idő igazolta, hogy jó döntés volt jelentkezni a Csillag születikre…
– Az ismertségből fakadó előnyökkel nem csak a saját malmomra hajtom a vizet. Jó, én se járok vele rosszul, ez egyértelmű. Sokkal több a szolgálat és feladat, amit azóta ellátok. Közel hatszáz koncerten, számos településen énekeltem, sok gyülekezetnek tudtam segíteni, már össze se tudom számolni, 25 millió forint felett járunk azokkal az összegekkel, amit össze tudtam gyűjteni a gyülekezeteknek.
Amíg az Isten erőt ad, csinálom.
– Megváltozott az élete a verseny megnyerését követően?
– Teljesen. Addig a mezőgazdasághoz kapcsolódó munkámból éltem, illetve államigazgatásban dolgoztam, a Fejér Megyei Földhivatalba. Most fizetés nélküli szabadságon vagyok és a koncerteket szervezem, járom az országot és a Kárpát-medencét. Az otthoni munka, a kert, a szőlő és az állatok hobbi maradt, hét közben azzal pihenem ki magam, mert a hétvégéken folyamatosan fellépéseim vannak. Az Isten megszervezi, én meg csak megyek és énekelek.
– Tehát jelenleg is a szülőfalujában, Alcsútdobozon él?
– A családunk 1740 óta ugyanazon a telken lakik. Nálunk nem volt szokás a költözködés. Én nem élnék Budapesten, ott nem lehet élni.
– Említette, hogy szőlő, kert, állatok jelentik a kikapcsolódást. Mennyi szőlő, milyen állatok?
– 422 tőke szőlő van, 0,1 hektár, döntően három fajta. Még 1987-ben telepítettem édesapámmal, azóta hiányokat pótolgatok. Piros tramini, rizling szilváni, ezerfürtű a legfontosabb fajták, meg számos csemegefajta. Azonkívül van otthon vagy negyven tyúk, meg még egy hízó is maradt a tavasziakból, ami már két mázsa körüli. Van négy birka és egy kutya. A kertünk 0,3 hektár, azzal is van dolog.
– A szőlőből készült bort palackozza? Lehet valahol kapni?
– Nem palackozom, hordóból fogy el. Még nem foglalkoztam palackozással, arra nem volt időm. Lehet, hogy érdemes lenne, de mindig annyi a feladat, hogy erre nem futja.
– Visszatérve a koncertekre, ön szerint nem idegen az ilyen zenés program egy református templomtól?
– Úgy gondolom, hogy nem, mert az istenhit és a hazaszeretet közös. Ha az Isten magyarnak teremtett bennünket, azt nem ok nélkül tette. Hogyha a földi hazánkhoz nem tudunk hűségesek lenni, és azért nem tudunk áldozatot hozni, akkor hogy lennénk méltók a mennyei hazához? Az élet egy kis próbatétel, mielőtt oda kerülünk.
– Mit lehet tudni a mostani koncertkörút előzményeiről?
– A koncerteket a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség szervezte, ők már korábban, március 15-én is szerveztek nekünk egy ilyen koncertsorozatot. Akkor is nyolc-kilenc koncert volt pár nap alatt, mint most. Ezzel is próbálják az itt élő magyarságban tartani a lelket, erősíteni a gyökereket.
Ha hívnak, szívesen jövök megint.

Badó Zsolt

Forrás: karpataljalap.net

Szólj hozzá!

More in interjú
Könyvajánló: Arc-poeticák

Lengyel János: Arc-poeticák. Beszélgetni jó. Intermix Kiadó, Ungvár – Budapest, 2015.

Close