Egy ősi kapcsolat Polinézek Dél-Amerikában, indiánok a Csendes-óceánon

Az indiánok ősei 15-20 ezer évvel ezelőtt vándoroltak át Szibériából – a jégkorszaki vízszintcsökkenés miatt szárazfölddé vált Bering-szoroson át – az Újvilágba.

Az Új-Zéland – Hawaii-szigetek – Húsvét-sziget háromszögön belüli szigeteket benépesítő polinézek pedig 3000 éve hagyták maguk mögött Délkelet-Ázsia partjait, s vágtak neki a végtelenbe hullámzó Csendes-óceánnak. A legkeletibb, általuk benépesített szárazföld a Húsvét-sziget, ahonnan 3700 km-re húzódnak Chile partjai, a nyugatabbra sorakozó szigetcsoportokat pedig még hatalmasabb távolságok választják el Észak- és Dél-Amerikától. Ám a jelek szerint a polinézek (vagy az indiánok?) mégis legyőzték a roppant távolságokat.
Erik Thorsby, az Oslói Egyetem immunológusa és munkatársai a közelmúltban elemezték a húsvét-szigeti bennszülöttek DNS-ét, s érdekes tényeket fedeztek fel. Bár a bennszülöttek génállományának nagyobbik része megegyezik a többi polinéziaiéval, a leukocita antigének vizsgálatakor néhány személy vérében olyan allélt mutattak ki, mely csak az indiánok leukocita antigénjeiben található meg (ezek az antigének alkotják a gének azon csoportját, amely elengedhetetlenül fontos az immunrendszer számára). S az allélok elemzése során arra is rájöttek, hogy azok a XV-XVI. században kerültek be a húsvét-szigetiek génállományába.
Ugyancsak az ősi kapcsolatok meglétére talált bizonyítékot Lisa Matinoo-Smith, az Új-Zélandi Auckland Egyetem antropológusa. A chilei El Arenálnál végzett ásatások során – az indiánok földi maradványai mellett – baromficsontokat is találtak, a radiokarbon vizsgálat pedig kiderítette, hogy a hajdani tyúkok 1310 és 1420 között éltek. Csakhogy az Újvilágban a tyúkok nem voltak őshonosak, a ma élő észak- és dél-amerikai tyúkok őseit – a XVI. századtól kezdődően – az európai telepesek vitték be magukkal új hazájukba. Honnan származhattak a XIV – XV. századi baromfik? A tyúkok ősét, a bankivatyúkot Indiában háziasították még az ókorban, s a polinézek ősei is magukkal vitték baromfijaikat az általuk benépesített szigetekre. Lisa Matinoo-Smith-nek zseniális ötlete támadt: összehasonlította az El Arenal-i tyúkcsontokból kinyert DNS-t a ma élő, európai eredetű újvilági, illetve a polinéziai baromfik DNS-ével, s kimutatta, hogy az egykori El Arenal-i szárnyasok örökítő anyagában ugyanolyan génmutációk következtek be, mint a polinéziaiakban, az európai eredetű alfajok DNS-ében viszont ezek a mutációk nem történtek meg. Mindez pedig azt bizonyítja, hogy a középkori baromfikat polinéz hajósok vitték magukkal Chilébe.
Ugyancsak az ősi kapcsolatokat jelzi a polinézek és a chilei mapuche indiánok nyelvének a hasonlósága, az Andokból származó édesburgonya óceániai elterjedtsége (e fontos élelmiszernövényt már az európai felfedezők megjelenésekor is termesztették a szigetlakók), illetve az Andok fennsíkján hullámzó Titicaca-tó totora nádjának a húsvét-szigeti kialudt vulkán, a Rano-raraku krátertavában való jelenléte. Ráadásul az egymástól sok ezer kilométerre fekvő területeken ugyanolyan csónakokat készítenek a totora nádból. A híres norvég néprajzkutató, Thor Heyerdahl húsvét-szigeti ásatásai során egy olyan eltemetett kőszoborra bukkantak, mely merőben eltért a sziget jellegzetes, hosszú fülű szobraitól, s formája, kialakítása teljesen megegyezett a Titicaca-tó közelében elterülő ősi romvárosban, Tiahuanacóban álló szobrokéval. A hosszú fülű szobrok talapzatai pedig a preinka (inkák előtti) perui építészet stílusjegyeit viselik magukon.
Polinézek jártak-e az Újvilágban, vagy indiánok hajóztak el Óceániába? Ez is, az is megtörténhetett. A nagyszerű polinéz hajósok pompás katamaránjaikon eljuthattak Dél-Amerikába, s balsafa tutajaikon a perui indiánok is elvitorlázhattak, elevezhettek a szigetvilágba. Thor Heyerdahl és expedíciójának tagjai Kon-Tiki nevű balsafa tutajukkal Peruból a Tuamotu-szigetekre vitorláztak, bebizonyítva, hogy az ősi dél-amerikai hajótípus képes volt a hatalmas tengeri utak megtételére. Az ősi tengerészek ügyesebbek voltak, mint azt korábban gondolták volna.
Újfalussy Géza
Kárpátalja.ma