Kezdőlap » Kárpátalja » Kultúra » Emléktábla-avatással és konferenciával emlékeztek Komjáthy Benedek bibliafordítóra

Emléktábla-avatással és konferenciával emlékeztek Komjáthy Benedek bibliafordítóra

A Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Nagyszőlősi Járási Szervezetével együttműködve és Magyarország Beregszászi Konzulátusának támogatásával november 24-én emlékünnepséget szervezett „a magyar bibliafordítás megalapozójának” tiszteletére.


Komjáthy Benedek a királyházi Nyalábvárban 1532-ben fordította magyar nyelvre Pál apostol leveleit, amelyet 1533-ban adtak ki Krakkóban, elindítva ezzel a Biblia magyar nyelvű olvasását. E jelentős kulturális és vallási esemény apropójaként a szervezők a rendezvény kezdetén felavatták a vár területén található római katolikus kápolna falán elhelyezett emléktáblát. Itt a rendezvényt megtisztelők közül elsőként Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnök asszonya köszöntötte a vendégeket. Mint mondta: „Egy olyan eseményre emlékezünk, amely a hitet közelebb hozta magyar közösségünkhöz. Legyen ez a tábla jel, s összekötő kapocs, s váljék olyanná, mint az erdélyiek számára Csíksomlyó”. Az elnök asszony és Pavlo Ivanyiha királyházi polgármester köszöntő szavai után Tóth István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja mondott avatóbeszédet az emléktábla leleplezése előtt. Ez egy űr betöltése itt Nyalábvárban – mondta – s a magyar művelődés történetében egyaránt. A tábla leleplezését követően mindenki elhelyezhette koszorúit, majd Bán Jónás nagyszőlősi ferences rendház házfőnöke és Peleskei Béla királyházi református lelkész megáldották az emléktáblát, hiszen – mint mondták – ez a tábla azért van, hogy emlékeztessen bennünket, hogy a Szentírás szavai nélkülünk nem válnak életté. Istennek mindig voltak olyan emberei, akiket kiválasztott erre a feladatra. Ilyen volt maga Komjáthy Benedek is.
komjathy.konferenciaAz emlékünnepség ezt követően a királyházi római katolikus templomban folytatódott egy konferencia keretében. Itt Magyarországról érkezett előadók által ismerhették meg a jelenlévők a kárpátaljai ferencesek közreműködésével 480 év után, a mai magyar nyelvre átültetve megjelent Szent Pál levelit tartalmazó Komjáti-bibliafordítást, emellett kárpátaljai előadóktól hallhattak magáról Komjáthy Benedekről és koráról vidékünkön. A moderátor szerepét a két egyház képviselője, Bán Jónás és Peleskei Béla töltötték be.
Mezey Andrástól, az új kiadvány szerkesztőjétől és annak két lektorától, Kocán Béla és Pelczéder Katalin nyelvészektől megtudtuk, hogy Komjáthy fordítása azért is nagy volumenű alkotás, mert ez volt az első magyar nyelvű nyomtatott könyv. Az első magyar bibliafordítás az 1430 körül keletkezett huszita biblia volt, amely három kódexben maradt fenn. Ezeket a kódexeket Komjáthy is felhasználta munkája során a Döbrentei mellett. Mint elhangzott, a fordítás újbóli megjelenésével az volt a legfőbb céljuk, hogy Komjáthy szövegeit elérhetővé tegyék a laikusok számára is. Ezért az átírásnál a hosszú mondatokat felbontották, jelölték az idézeteket. Megtudtuk, hogy a szövegben három nyelvjárás figyelhető meg: í-ző, é-ző és ő-ző, s a kiejtés szerinti írásmód a domináns. Korszakválasztó mű is, hiszen az ómagyar és középmagyar kor határán keletkezett, s erazmista hatások is megfigyelhetőek benne.
A Bibliában Isten önmagáról szól. Komjáthy művével a Biblia már nemcsak görög, latin és héber volt, hanem magyar is lett. Hiszen – ahogyan Misák Marianna egyháztörténész is mondta előadásában –, a Biblia közkinccsé tétele a nép felvilágosításának legfőbb eszköze. Isten nem azt akarja, hogy csak a papok olvassák a Szentírást, ő mindenkit üdvözíteni akar. Világosítani pedig a sötétségben a Szentírással lehet.
komjathy.csataryEzt követően Józan Lajos református lelkész, Csatáry György történész és Székely Gusztáv történelemtanár Komjáthy Benedekről, felkarolóiról, a Perényi családról, s magáról a Nyalábvárról tartott érdekes előadást. Megtudtuk, hogy Komjáthy Benedek a törökök betörésekor Huszt várába menekült, majd a közeli királyházi vár úrnője, Perényi Gáborné Frangepán Katalin fiának tanítója lett. Az ő kérésére fordította magyar nyelvre Szent Pál leveleit, s alkotta meg ezzel a „magyar Bibliát”. Ám ehhez mecénásokra volt szüksége, melyekben a Perényi család bővelkedett. Ott volt például Perényi István, Balassi Bálint pártfogója, Perényi János, Sylvester János felkarolója, s a magyar történelemben is nagy szerepet vállaló Perényi Miklós, vagy Perényi Zsigmond. Komjáthy a művét a IV. László uralkodása idején épült királyházi várban alkotta meg. Megtudtuk, hogy a vár megnevezését formájáról kapta (nyaláb=búzakéve), bár a Szépaszony dombja című helyi monda mást tart erről.
A konferencia végén Kudlotyák Krisztina, a Pro Cultura Subcarpathica igazgatója mondott köszönetet az előadóknak és minden szervezőnek. Elmondta, hogy Kárpátalja a mítoszok földje, s nekünk ezt meg kell őriznünk. S az emléktábla létrehozásával egy olyan kulturális zarándokhelyet teremtettek, ami minden magyar számára jó, hiszen idelátogatva emlékezni tud arra, hogy itt valaha milyen nagy események történtek.
A konferencia állófogadással zárult, amelyen Barta József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Nagyszőlősi Járási Szervezetének elnöke mondott pohárköszöntőt.
A program a Bethlen Gábor Alap támogatásával valósult meg.

Kárpátalja.ma
More in emléktábla, Királyháza
Emléktábla Makovecz Imre egykori lakóháza falán

Makovecz Imre-emléktáblát avattak Újbudán, a Kossuth-díjas építész egykori Villányi úti lakóházának falán, születésének 78. évfordulóján.

Close