Kárpátalja anno: Gyertyánliget

Gyertyánliget(Kobilecka Poljana) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Rahói járásban.
Mai magyar neve eredetileg fürdőjének a neve volt.
A község festői helyen, egy hegyekkel körbevett, jelentősen kiszélesedő völgyben terül el a sebes vizű Sopurka folyó mindkét partján. A környező hegyek, dombságok 600–800 m magasak. A község közepén a folyó két ágra szakad, Kis-Sopurka és a Szerednyaja-Rika (Középső folyó). Ha némelyik folyó völgyét követve tovább haladnánk, akár 1500 méteres hegycsúcsokra is feljuthatunk.
A járási központ, Rahó a községtől 36 km-re helyezkedik el.
A település a 16. században tűnik fel. A korábban főleg erdőműveléssel foglalkozó községben Mária Terézia jóvoltából vasgyárat építettek 1774-ben, mely a 19. században szerkovács, szeg- és öntőműhellyel bővült. E vasgyári telepen 1786-ban állítottak fel plébániát római katolikus hívek számára. 1964 óta a szovjet érában a helyi ipar fokozatosan átalakult, így a vasgyár szerelvénygyárként üzemelt tovább. Fejlődött a fafeldolgozó ipar, az itteni faipari műhelyekben több száz foglalkoztatott volt. A helyi mezőgazdasági nagyüzem állattartásra szakosodott, a környék gazdái jelentős juhállománnyal rendelkeznek. A múlt század kilencvenes éveiben jelentkező gazdasági válság következtében itt is sok munkahely szűnt meg.
A falu 19. század elején savanyúvízforrásairól és szintén a 19. században alapított fürdőjéről nevezetes volt. 1849-ben 854, 1910-ben 1832 lakosa volt. 1921-ben 1116 ruszin, 274 magyar, 62 zsidó, 37 német és 12 cseh lakosa volt a falunak. A trianoni békeszerződésig Máramaros vármegye Tiszavölgyi járásához tartozott. Ma 3391 lakosából mintegy 700 magyar nemzetiségű.
Gyertyánliget középiskolával, óvodával rendelkezik. Klub, könyvtár, orvosi rendelő, posta szintén az itteniek rendelkezésére áll.
Görögkatolikus fatemploma 18. században épült, hosszhajós elrendezésű, paticsfalú épület. Bejárata előtt húzódik mellvédfalas nyitott tornáca. A templom 1989-ben leégett.
Római katolikus temploma 1824 körül épült, neogótikus stílusban. A krónikák tanúsága szerint a helyi római katolikus egyházközség 1785–86-ban alakult. Kezdetben egy kincstári ház szolgált templomul, s a hívek többnyire németek és tótok voltak. Ettől az időtől kezdve vezetik anyakönyvét. 1824 körül épült fel a mostani, neogótikus elemeket magán viselő templom, amit 1985-ben tataroztak. A római katolikus templomban rendszeresen tartanak magyar nyelvű misét, a hívek száma megközelíti a 600-at. Műemlék értékű orgonája – Dangl Antal és fia munkája – 1886-ban került ide a gödöllői várkápolnából. Titulusa: Boldogságos Szűz Mária Mennybevitele templom, plébánia.
Ortodox temploma a községben 16. századtól jelen volt, amit az 1990-es években lebontottak, és helyette egy új, több férőhellyel rendelkezőt építettek.
Forrás: wikipedia.org