Kezdőlap » Kárpátalja » Kultúra » Kárpátaljai barangolás – egy előadás keretében
Popovics Béla előadás közben

Kárpátaljai barangolás – egy előadás keretében

Elődeink a ma Kárpátaljának nevezett vidéken gazdag kulturális, történelmi örökséget hagytak ránk, mellyel jól kell sáfárkodnunk. Templomok, freskók, szobrok, várak, kastélyok és más nevezetes épületek idézik fel történelmünket, s olyan kincsestárat alkotnak, melybe mindnyájunknak be kell lépnünk. Popovics Béla munkácsi helytörténész is e kincstárba nyújtott bepillantást Kárpátalja művészettörténete c. előadásában, melyre január 31-én került sor a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezete és Városi Alapszervezete székházában.

A rendezvény nyitányaként Barta József, a KMKSZ alelnöke és Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnöke röviden bemutatta a helytörténészt, aki előadása elején leszögezte: „Meg kell ismerni e földet, hogy szeressük”, s mindent meg is tett azért, hogy történelmi ismeretekkel vértezze fel hallgatóságát.
Elöljáróban megjegyezte, miszerint a múltban nem volt Kárpátaljának nevezett politikai-közigazgatási egység, ezt csak Magyarország trianoni feldarabolásakor hozták létre, amikor az újonnan kreált Csehszlovákiához került történelmi magyar Felvidéket felosztották Szlovákiára és Podkarpatszka Ruszra, vagyis Kárpátaljára. Az utóbbit négy vármegye területeiből: Ung egy részéből, Bereg kilenctizedéből, Ugocsa nagyobbik részéből és Máramaros északi kétharmadából szerkesztették egybe. Addig a terület a Magyar Királyság szerves része volt.
Az előadó a továbbiakban kitért a munkácsi, a tiszaújlaki és a dolhai turulmadaras emlékműre, s eloszlatta azt a tévhitet, mely szerint az eredeti munkácsi turulmadár-szobor lenne látható az ungvári várkertben. Azt ugyanis a szovjet korszak kezdetén beolvasztották, s a tiszaújlakit szállították a megyeközpontba. Részletesebben szólt az ungvári várról, az Itáliából származó várurak, a Drugethek által épített várpalota olasz reneszánsz stílusáról. Bemutatta a beregszentmiklósi várkastélyt, az egyik legszebb magyar reneszánsz várkastélyt, ahol II. Rákóczi Ferenc fejedelem utolsó magyarországi éjszakáját töltötte, mielőtt örökre elhagyta volna hazáját. Az épület állaga nagyon leromlott a szovjet korszakban, most viszont lassan restaurálja az épületet bérlő Bartos József munkácsi festőművész. Popovics Béla több érdekességet közölt a munkácsi erősségről, melynek kápolnájában kelt egybe Thököly Imre és Zrínyi Ilona, s kitért rá, hogy tervezik egy Kazinczy-emlékszoba kialakítását a várban, annak emlékére, hogy Kazinczy Ferenc, a nyelvújítás majdani vezéralakja a Rákóczi-szabadságharc leverése után politikai foglyok várbörtönévé átalakított munkácsi várban töltötte le hétéves börtönbüntetése utolsó esztendejét. Szólt Matl Péter munkácsi képzőművésznek a várban álló, Zrínyi Ilonát és a kis II. Rákóczi Ferencet ábrázoló szoborkompozíciójáról, mely hűen fejezi ki az édesanya és a gyermek bensőséges kapcsolatát.
Mindemellett – többek között – szót ejtett a Munkácshoz közel található egykori frigyesfalvai vasgyárról, melyből pompás öntvények, köztük szépséges vaskályhák kerültek ki, s itt készítették el az első, Kossuth Lajost ábrázoló szobrot is. S a képzőművészeteknél maradva, részletesen szólt a radvánci rotunda egyéni kompozíciós megoldásokkal ékes, pompás, XIV. századi freskóiról, a huszti református (eredetileg római katolikus) templom ugyancsak nagy értéket képviselő, a közelmúltban restaurált gótikus falfestményeiről. Ismertette A magyarok bejövetele c. Feszty-körkép megszületésének körülményeit. Amikor a már világhírű festőművész, Munkácsy Mihály szülőhelyére, a Latorca-parti városba utazott, hogy átvegye a díszpolgári oklevelet, az ünnepségen a nagy író, Jókai Mór és rokona, a neves festőművész, Feszty Árpád is részt vett az ünnepségen. Jókai vetette fel Fesztynek a körkép ötletét, a festmény háttere pedig a Munkácsi környéki tájat ábrázolja, szépen kivehetőek rajta a várost karéjozó szépséges hegyek…
A továbbiakban Popovics Béla kitért a ma már romokban heverő huszti, illetve a királyházai vár irodalomtörténeti vonatkozásaira. Ismertebb, hogy Komjáti Benedek Királyháza várában fordította le Pál apostol leveleit, illetve, hogy Kölcsey Ferencet Huszt romjai ihlették Huszt c. versének megírására, kevésbé ismert viszont, hogy Bornemissza Péter, a jelentős XVI. századi költő az akkor még ép huszti várban írta meg első verseit. Az előadó bemutatta az elhanyagolt állapotából gyönyörűen helyreállított nagyszőlősi római katolikus templomot, melyben csodaszépen ötvöződnek a román és a gótikus stílus jegyei, illetve a beregszászi római katolikus templomot és annak gyönyörű, kőcsipkés, gótikus ablakait. Szólt a viski református templom sima, illetve a csetfalvai és a técsői református templomok kazettás, festett mennyezetéről (az utóbbit több mint 200 fatábla alkotja), melyek ugyancsak nagy művészeti értékeket képviselnek, akárcsak Kárpátalja fatemplomai, valamint a szépséges ikonosztázzal ékes ungvári görögkatolikus székesegyház.
A világi épületek sorában – többek között – bemutatta az eklektikus stílusú munkácsi városházát, melynek eklektikájában több építészeti stílus ötvöződik harmonikusan. A kastélyok között szót ejtett a nagyszőlősi, illetve a beregardói Perényi-kastélyról, a kiváló XVII. századi költő, Gyöngyösi István a radvánci kastélyáról, a neoreneszánsz beregvári kastélyról, mely az angliai Tudor-korabeli kastélyok mintájára épült, valamint a munkácsi Rákóczi–Schönborn-kastélyról. Az utóbbitól nem messze található a sztálini terror áldozatainak az emlékműve, melyet – Kárpátalján egyedülálló módon – szobor is ékesít (Matl Péter alkotása).
Láthatjuk hát, hogy vidékünk megannyi kulturális-történelmi értékkel büszkélkedhet. Jó lenne, ha valamennyi megőrződne az utókor számára.

Lajos Mihály

Forrás: karpataljalap.net

Szólj hozzá!

More in helytörténet, Nagyszőlős
Csacsinszky Pali és Tóth Manci Nagyszőlősön

Január 29-én a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség által a magyar kultúra napja alkalmából szervezett rendezvénysorozat keretében Nagyszőlősön, a zsúfolásig megtelt...

Close