„Komédiás volt/A szivével játszott” – a sokoldalú Rejtő Jenő

A láthatatlan légió, A tizennégykarátos autó, Csontbrigád, Piszkos Fred, a kapitány – csak néhány könyv címe, amelyek halhatatlanná tették szerzőjét, Rejtő Jenőt. Publikált P. Howard és Gibson Lawery néven is. A művész élettörténete legalább olyan izgalmas volt, mint a lapjain életre kelt hőseinek cselekményei. Könyveinek népszerűségét Jókaiéhoz hasonlítják.

Reich Jenő 1905. március 29-én látta meg a napvilágot Erzsébetvárosban (Budapest), zsidó családban. Tanulmányait a Kertész utcai polgári iskolában kezdte, ahonnan kicsapták, miután egyik tanárát szájon ütötte. Ezután Rákosi Szidi színiiskolájában tanult. Itt rövid ideig statiszta volt, de egy konfliktus miatt innen is tovább kellett állnia. Közben Nagykörút néven újságot indított gyermekkori barátjával, Buttola Edével, amit csupán egyszer adtak ki. Ezt követően Berlinben Max Reinhardtnál tanult színművészetet.

Iskoláit elvégezve a világ több szegletén megfordult: Hamburgban dokkmunkásként és illatszerárusként, Svédországban heringhalászként, Genovában építőmunkásként, Zürichben pedig gobelinkereskedőként kereste a kenyerét. De volt Franciaországban sztepptáncos, és a cirkusz világát is megjárta artistaként. Légiós regényeinek helyszínére, Afrikába potyautasként hajózott el, ahol testközelből ismerkedhetett meg a légió fény- és árnyoldalaival. Utazásai közben szerzett tapasztalatai voltak később nagysikerű írásainak alapjai. A P. Howard álnéven kiadott idegenlégiós regényparódiái napjainkban is népszerűek.

Magyarországra hazatérve regényeket és színdarabokat írt. Egyik legsikeresebb operettje 1934-ben debütált Aki mer, az nyer címen. Mindemellett fordítóként is dolgozott.

Az írót 1942-ben a nyilasok a nagykátai kórházból betegen hurcolták el egy büntetőszázadba. A nagy nevettető 1943. január 1-én, munkaszolgálatosként, embertelen körülmények között hunyt el Voronyezsben, a kamenkai járási Jevdakovoban. Szülőházának falán 1994-ben az Erzsébetvárosi Önkormányzat emléktáblát állított.

Rejtő írásait a groteszk humora és eseménydús cselekményleírásai tették különlegessé. Kisponyvákat, útirajzokat, westernregényeket is írt humoros, bűnügyi és légiós könyvei mellett.

1956 után ismét kiadták a Rejtő-regényeket, amiket a feketepiacon igen magas összegekért árusítottak. Ennek ellenére sokan vették és olvasták Gorcsev Iván, Vanek úr, Fülig Jimmy és Piszkos Fred megalkotójának sorait. Több nyelvre is lefordították írásait, néhányat megtalálhatunk a Babel Web Antology oldalon. Regényei hangoskönyv formájában is megtalálhatóak, amelyek közül több olvasható a Magyar Elektronikus Könyvtárban.

Rejtő nem csupán ponyvaregényeket írt. Kamaszkorában kezdett lírával próbálkozni, ám ezeket nem publikálta. Verseit Hámori Tibor Rejtő Jenő rejtélyes élete, illetve Piszkos Fred és a többiek című könyveiből ismerhetjük meg, amelyek közül néhány darabot itt olvashatunk.

Számos történetét megfilmesítették, legutóbb 2015-ben A fekete múmia átkát, s darabjait napjainkban is műsorra tűzik a magyarországi színházak.

Szabó Kata
Kárpátalja.ma