Koronánk összetartó ereje

A Szent Korona másolata május 17-én egész nap megtekinthető volt a máriapócsi bazilikában a Korona összetartó ereje címet viselő rendezvény keretében, amelynek partnere a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Öregdiák Szövetsége volt.

A délelőtti ünnepi szertartást és körmenetet követően a koronamásolatot a templomban helyezték el. A délutáni órákban az érdeklődők a Szent Koronáról szóló előadásokból ismerhették meg jobban a magyar nemzet ereklyéjének történetét.
A rendezvényen elsőként a Tanulás Uniójáért Közhasznú Alapítvány elnöke, Tomcsik Eleonóra Anna köszöntötte a jelenlévőket, s ismertette az alapítvány célját: szeretnék a magyar koronát népszerűsíteni határon innen és túl, a gyermekeket pedig drámapedagógiai módszereken keresztül megismertetni ennek az ereklyének a jelentőségével.
A megjelenteket Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola elnök asszonya is köszöntötte, aki beszédében kitért arra, hogy István király teremtett hazát azokból a népekből, akik a honfoglaláskor már földet találtak a Kárpát-medencében. Ez nem sikerülhetett másképp, csak a Szent Korona révén, amely immár ezer éve óvja, s egyesíti a magyarságot, még ha határon kívülre szakította is a nemzet egy részét a sors.
Darcsi Karolina, a Kárpátaljai Magyar Főiskola Öregdiák Szövetségének elnökségi tagja Rácz Béla elnök köszöntő szavait tolmácsolta. A Szent Korona nemcsak jelkép, relikvia: a magyar államiságot jelképezi, összetartó erő. Örömmel vennék, ha a partnerség keretein belül a jövőben Kárpátaljára is ellátogatna.
A Szent Korona nemcsak egy szép, két és fél kilogrammos, művészien elkészített aranytárgy, több annál, a nemzeti egység jelképe, azmariapocs1 alkotmányos állami folytonosság megszemélyesítője – tudhattuk meg Woth Imre elnöktől (Magyar Koronaőrök Egyesülete). Az előadás során Woth Imre kitért a korona készítésének történetére, bemutatta történelmi sorsát és szerepét, valamint ezzel összefüggésben érdekes információkat osztott meg az érdeklődőkkel a magyar történelem egyes korszakaiból. Az elnök előadásának bevezetésében azt is elmondta magáról, hogy polgári foglalkozást tekintve ötvös, gyakorlatilag innen kapta az ihletet, hogy a magyar Szent Korona történetével behatóbban foglalkozzon.
A Szent Korona a magyar történelemben központi helyet foglal el, hiszen közjogi státuszát tekintve évszázadok óta jogi személynek minősül. A magyar királyok a Szent Koronától eredeztették hatalmukat, a földhöz való, valamint az ítélkezéshez szükséges jogaikat is. 1978-ban került vissza a tengerentúlról, ekkor vált aktuálissá őrzésének megszervezése. Először a Nemzeti Múzeumban helyezték el, 2000-től látható az Országházban. A Koronán található jelképek a világmindenséget szimbolizálják. A rajta található 19 rekeszzománckép mindegyikének szimbolikus jelentősége van. Érdekesség, hogy mérete a mai kalapkészítésben is legnagyobb konfekcióméret – 63,5 –, amely egybeesik a Kheopsz-piramis és a Stonehenge építési méretének alapegységeivel.
A Szent Korona legfontosabb szentségét 1038. augusztus 15-én „szerezte meg”. Ezen a napon Esztergomban I. (Szent) István király a Szűzanya oltalmába ajánlotta Magyarországot. Azóta nevezik az országot Regnum Marianumnak, vagyis Mária Országának. Az országot tehát az égiek oltalmába ajánlotta, s ennek a fölajánlásnak lett a letéteményese és megpecsételője a magyar Szent Korona. Mivel a korona geomantikus, vagyis földterületet jelöl, az égi oltalom miatt földi hatalom számára Magyarország területe „elvehetetlenné”, eggyé és oszthatatlanná vált. Ezért az ország területéből egy négyzetcentiméternyit sem adhatunk el, hiszen ez nem a miénk, hanem a Szűzanyáé. Mi csak itt élhetünk és megőrizhetjük számára mindaddig, míg ő vissza nem veszi Jézus Krisztus második eljövetelével. Ennek az egységnek és az oszthatatlanságnak lett a megtestesítője Magyarország legféltettebb kincse: a magyar Szent Korona.
mariapocs2Ádám Barnabás ezredes, a 32. Nemzeti Honvéd Díszegység parancsnoka előadásában a Szent Korona őrzésének történetét, és a 32. Nemzeti Honvéd Díszegységet ismertette. A katonai szervezet három szerkezeti egységből, a Honvéd Koronaőrségből, a Honvéd Díszzászlóaljból és a Honvéd Palotaőrségből áll. Jelmondata: „Hűséggel a nemzetért”, célja a magyar katonai hagyományok újraélesztése, elsősorban nem a külsőségek, hanem az őseinket is vezérlő belső meggyőződés átadásával a fiatalabb nemzedéknek. Ádám Barnabás ezredes előadásából nem csak a díszegység felépítésével ismerkedhettek meg a jelenlévők, hanem a koronaőrök kiképzésének menetével, kiválasztásuk feltételeivel és a koronaőri eskü szövegével is.
Az egész napos rendezvény a történelem órákon nem tanított részletekkel gazdagította a konferencián részt vevők tudását, s méltóképp hozzájárult, hogy nemzetünk egyedülálló ereklyéje, a magyar Szent Korona története még szélesebb körben legyen ismert.
Kiss Julianna
Kárpátalja.ma