„Magyarok Ukrajnában” – kiállítás Kijevben

Az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulójának alkalmából Magyarország Ukrajnai Nagykövetsége és a Magyarok Kijevi Egyesülete a kárpátaljai és a hágókon túli magyar szervezetek bevonásával Magyar Napokat szervezett az ukrán fővárosban október 21-23. között. A rendezvénysorozat keretében a kijevi Ukrán Házban mutatták be a „Magyarok Ukrajnában” című történelmi és néprajzi kiállítást, amely a Kárpátalján és az ország más részein élő magyar kisebbség múltját, életét és kultúráját volt hivatott megismertetni a fővárosi közönséggel.

A rendezvény kezdetén Petneházy Gyula, a Magyarok Kijevi Egyesületének elnöke köszöntötte a megjelenteket. Mint azt dr. Keskeny Ernő rendkívüli és meghatalmazott magyar nagykövet elmondta, hasonló tárlatra első ízben kerülhetett sor a független Ukrajna megalakulása óta, pedig egymás kultúrájának megismerése rendkívül fontos lenne az ország nemzetiségei számára. A kiállítás megnyitóját megtisztelte jelenlétével Jeszenszky Géza történész, az Antall-kormány külügyminisztere is, aki felhívta a figyelmet a nemzeti kisebbségek tiszteletére és támogatására, ami már Szent István király óta kiemelt szempontja a magyar politikának.

Ezt követően a rendezvény moderátorának szerepét felvállaló dr. Tóth Mihály szót adott a tatár, orosz, azeri, kurd kisebbségi szervezetek képviselőinek köszöntőik elmondására.

113671_2

Végül a tárlat szakmai bemutatása következett. Dr. Kész Margit, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanára rövid ismertetőt tartott a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont által összeállított, „Látható kétnyelvűség: nyelvpolitika képekben” című poszter-sorozatról, amely a kárpátaljai magyarok nyelvhasználatát, a vidékre jellemző többnyelvűséget mutatta be az Osztrák-Magyar Monarchia korától napjainkig. Kész Barnabás történész, néprajzkutató és hagyományőrző pedig a kiállítás történelmi és néprajzi részén kalauzolta végig a közönséget. A tárlat középpontjában a korhű módon berendezett jurta a honfoglaló magyarok világát idézte meg, akik vándorlásaik közben huzamos ideig éltek Ukrajna sztyeppéin. A legmagyarabb csapatnemként elhíresült huszárság történetét fegyver- és viseletbemutató formájában tekinthették meg az érdeklődők. Az ősmagyar lovas íjászok, középkori lovagok, hajdúk, kuruc vitézek és a ’48-as huszárok mellett történelmi zászlómásolatok és lószerszámok segítettek felidézni a daliás időket. Ám a magyarság nemcsak harcosairól, de szorgos földműveseiről, állattartóiról, mesterségeiről, díszítőművészetéről, a mindennapi életben végzett szorgalmáról is híres. Ezt reprezentálták a tárlat néprajzi részének kiállítási tárgyai: a kenyérsütés tárgyi eszközei, a vidékünkre jellemző kenderfeldolgozás munkaeszközei, a kárpátaljai magyar értéktárba bekerült pompás beregi szőttesek, salánki viaszos hímestojások, salánki hordók, az egyedinek számító nagydobronyi népviselet, sőt még egy teljes bodnárműhelyt is berendeztek. Az exponátumokat részben Kész Barnabás magángyűjteményéből, részben pedig a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, a Tiszaháti Tájmúzeum és a Kárpátaljai magyar Művelődési Intézet kollekciójából választották ki. A látnivalók mellett az érdeklődők a magyaros ízvilágba is belekóstolhattak. A zenei háttérről az eszenyi Ritmus néptáncegyüttes és a kijevi Francesca kamarakórus gondoskodott.

Csurman-Puskás Anikó
Kárpátalja.ma