Kezdőlap » Kárpátalja » Kultúra » Rákóczi a néphagyományban

Rákóczi a néphagyományban

Általában az egész nemzetet érintő történelmi események később újjászületnek a nép ajkán.

Ezek a folklór alkotások, legyenek bár írásos emlékek, vagy csak szájhagyomány útján terjedt történetek, kihatnak az egész nemzetre. A magyar múltnak három olyan fontos történelmi eseménye van, melyek köré az évtizedek és évszázadok során rengeteg monda kapcsolódott. Ilyen a török hódoltság, a Rákóczi szabadságharc és az 1848-49-es forradalom és szabadságharc. Mindhárom mély nyomot hagyott a népköltészetben és a mondahagyományban.
Területünkön ma is elevenen él a Rákóczi-kultusz, hisz Kárpátalja volt a szabadságharc bölcsője és temetője. Erre építve, a Rákóczi Szövetség Beregszászi Szervezete Rákóczi a néphagyományban címmel szervezett előadást január 19-én a beregszászi református gyülekezeti teremben. Az est előadója P. Szalay Emőke néprajzkutató, a Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskolájának oktatója volt.
Mondáinkban a nép sajátos történetszemlélete vetítődik ki – emlékeztetett a néprajzkutató. A Rákóczi-szabadságharc folklorisztikai emlékei Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, valamint Abaúj és Zemplén megyében a leggazdagabbak, hiszen ezekhez a területekhez fűződik leginkább a fejedelem, akár a szabadságharc eseményeit, akár családi birtokait tekintjük. Kárpátalján Munkács, Mezővári és Salánk településekhez kapcsolódik a legtöbb monda.
A mondahagyományunk kialakulása körül felvetődő honnan és mikor kérdéseket járta körbe előadásában P. Szalay Emőke, aki a fiatal Rákóczi köré fűződő, majd további életéhez és tevékenységéhez kapcsolódó mondákat mutatta be a hallgatóságnak. Például vidékünkön mindenki számára ismert az a história, miszerint Rákóczi lovára fordítva verték fel a patkót, mikor a fejedelem az ellenség elől menekülni kényszerült. Némely településen egykor meg is tudták mondani, hogy melyik házban lakott az a kovács, aki ily módon segítette a fejedelmet. Emellett sok más történet is említhető, mely a szabadságharchoz, a fejedelem országgyűléseihez, meneküléséhez és csatáihoz kapcsolódik.
Itt is, mint a mondák esetében általában, a történeti tudat keveredik a néphittel, ám mégsem beszélhetünk hiteles történelmi forrásról. A történetek valóságalapja mindössze egy-egy hely vagy a főhős lehetett. A történetbe foglalt eseménynek az egész közösségre kiható jelentősége nem vitatott. A nép azonban maga alakította, és szája íze szerint faragta hőssé alakjait. Mindent egybevetve, a Rákóczi-mondák, a Rákóczi-szabadságharc folklór emlékei a néphagyományban egy olyan korszakot idéznek fel, mely példaértékű, és mely a hazaszeretet ápolásában és nemzeti identitásunk megtartásában kiemelkedő jelentőségű.
A Rákóczi Szövetség Beregszászi Szervezete által rendezett megemlékezésen ez a korszak és szellemiség elevenedett meg. A magyar kultúra napjához kapcsolódó rendezvényen közreműködött a Petőfi Sándor Nyugdíjasklub Énekkara és a Beregszászi Református Gyülekezet Dalárdája.
Gál Adél
Kárpátalja.ma
More in Beregszász, monda, néprajz
Sok nehézség a koldusszegény Beregszászban

Beregszász város új polgármestere 2013. július 10-én vette át a város irányítását, igaz korábban fél éven át volt Beregszász alpolgármestere,...

Close