Kezdőlap » Kárpátalja » Kultúra » „Sok embernek kellene mellettem itt állnia…” – interjú Punykó Máriával

„Sok embernek kellene mellettem itt állnia…” – interjú Punykó Máriával

Mint már arról honlapunkon beszámoltunk, augusztus 20-án kilenc határon túli szervezet, illetve személy kaphatta meg a Külhoni Magyarságért Díjat, köztük az Irka című kárpátaljai gyermeklap is. Punykó Máriát, az Irka főszerkesztőjét kérdeztük ezzel kapcsolatban.

Mit kell tudni erről a díjról?
– Ezt a díjat a miniszterelnök úr adományozza. 1995-ben hozták létre a Kisebbségekért Díj „mellékleteként”. Azok a határon túli magyar közösségek, illetve személyek kaphatják meg, akik kiemelkedő tevékenységet folytatnak, akiknek a munkáját a helyi közösség arra érdemesnek találja.

Ön szerint miért eshetett épp a mi lapunkra a választás?
– Amikor 1993 novemberében megjelent a kis próbaszám matt, kék színű fedőlapon, amelyen egy felemás cipőjű kisfiú néz a nagyvilágba, mintha ő is kérdezné, hogy ti, felnőttek mit akartok, mire gondoltok, akkor bizony senki nem hitte volna, hogy tizenkilenc évet megél az Irka. Én úgy gondolom, hogy elsősorban ezért, hogy tizenkilenc évet megélt, és igazi „nagykorú” lett. Másrészt talán az ajándékozók értékelték azt, hogy jó irodalmat kínál a gyerekeknek, foglakozik az anyanyelvápolással, igyekezve a magyar gyerekek világát ezáltal is megteremteni.

Az Irka közel húszéves múltra tekint vissza. Hogyan született ez a gyermeklap, és mit kell tudni róla?
– A Szovjetunió összeomlása után a kárpátaljai magyar gyerekek nem juthattak hozzá az addig megszokott gyermeklapokhoz: a Dörmögő Dömötörhöz, a Pajtáshoz, a Kisdoboshoz. Folyóirat nélkül maradtak. Az űrt próbálta betölteni a Pedagógusszövetség, amikor álmodni mert egy saját gyermeklapról. Sokan bábáskodtak a lap megjelenésénél. Nem véletlen, hogy amikor átvettem Semjén Zsolttól a díjat, hangosan kimondott gondolatom ez volt: „Sok embernek kellene mellettem itt állnia…” Nem sorolom fel, kikre gondolok, kik azok, akik segítették a lapot, mert bántó lenne, ha véletlenül kimarad valaki, aki nagyon is megérdemli, a felsorolásból. Álljon itt csupán két név, akik már valamelyik bodros bárányfelhő mögül mosolyognak le ránk, s örülnek az elismerésnek. Ez a két név: Jankovics Mária, Bagu Balázs.
Az Irka Kárpátalja egyetlen magyar nyelven megjelenő gyermeklapja, így minden korosztályhoz szólnia kell: ovisoktól a kiskamaszig. Nem titkolt szándékom szerint a pedagógusoknak is szánom, egy-egy írással az ő munkájukat is szeretném segíteni. Elsősorban szépirodalmi lap az Irka, elsődleges célja az olvasóvá nevelés, az anyanyelvápolás. Az évek során mind nagyobb szerepet kap a folyóiratban az ismeretterjesztés, illetve nőtt foglalkoztató jellege is.

Milyen nehézségekkel kellett szembenézniük az elmúlt évek során?
– Voltak jobb és nehezebb korszakaink. Többnyire nehezebbek. A legnagyobb nehézséget mindig a pénzhiány jelentette. Ez az oka annak, hogy nem jelenünk meg akár havonta.

Ki(k)nek vagy mi(k)nek köszönhető, hogy ez idő alatt semmit sem veszített népszerűségéből a gyerekek körében, hiszen ma is 5000 példányszámban adják ki évi öt alkalommal?
– Valóban, felnőtt egy generáció az első szám megjelenése óta. Ma már az első olvasók gyerekei olvassák az Irkát. Köszönhető ez talán a jó irodalomnak, a lelkes szerkesztőknek, terjesztőknek. Ha van titok, akkor az az, hogy igyekszünk valós értéket adni a gyerekek kezébe.

Milyen értékekkel gazdagít minket az Irka?
– Milyen értékkel gazdagít egy vers, egy mese, egy elbeszélés? Vagy az, ha megismerkedünk a magyar művelődés jeles alakjaival? Örök emberi értékekkel. Ahogy az is, ha például arra hívjuk fel a kis olvasók figyelmét, hogy mennyi játékot kínál az őszi természet, mi mindent ügyeskedhetünk a színes falevek, a makk, a gesztenye, a csuhé segítségével…

Milyen korosztály lapozza szívesen? Vannak-e kedvenc rovatok?
– Tapasztalatom szerint a 10—12 éves gyerekek lapozzák legtöbbet az Irkát, de vannak kisebb, illetve idősebb levelezőink is. Vannak kedvenc rovatok. Bármilyen hihetetlenül hangzik is, a gyerekek igenis szeretik a verset, a mesét, így az egyik kedvenc a Versforgó és a Meskete. A másik kedvenc talán a Tündérujjak. A nagyobbak szeretik a Mindenfélét, az Aranykapuban a rejtvényeket.

– Az Irka nemrég elevenítette fel a Mosoly-díjat, amelyet a gyerekek által legszimpatikusabbnak vélt tanárnak adott át. Most pedig Őt magát és készítőit jutalmazták a magyarság körében kifejtett tevékenységéért. Gratulálok a kitüntetéshez, és köszönöm a beszélgetést.

– Köszönjük szépen.

KÁRPÁTALJA.ma
More in határon túli, interjú, Irka, Külhoni Magyarságért Díj
Külhoni Magyarságért Díj kárpátaljaiaknak

A Külhoni Magyarságért Díjakat az ünnep alkalmából a Parlament Delegációs termében adta át Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Répás Zsuzsanna, nemzetpolitikáért...

Close