Szerepjátékok a nyelvórán: hatékonyabb anyanyelvoktatás

Az évek során rögzült szokások rabjai vagyunk. A mindennapi rutin irányítja, tartja mederben életünket. Reggel felkelünk, álom és ébrenlét határán tesszük oda a reggeli kávét, rohanunk a munkába, ahol minden ugyanúgy áll, ahogyan tegnap, tegnapelőtt, a múlt héten, az elmúlt hónapban, tavalyelőtt hagytuk.
A megszokás, a mindennapi rutin uralja a munkánkat is. Úgy teszünk mindent, amint azt az évek hosszú során át megszoktuk. Nehéz kitörni a megszokottan langyos, unalmas, de biztonságos rutinból. Beregszászi Anikó új könyve mégis erre próbál meg rávenni minket. Arra, hogy szakítsunk az idejétmúlt, korszerűtlen, avítt és poros szemlélettel, hagyjuk a csudába a már új korában sem feltétlenül hatékony módszereket.
Nem, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanárának könyve nem életvezetési tanácsokkal szolgál. A lehetetlent lehetni: tantárgy-pedagógiai útmutató és feladatgyűjtemény az anyanyelv oktatásához a kárpátaljai magyar iskolák 5–9. osztályában című kötet arra próbálja meg rávenni a magyar nyelv és irodalom szakos tanárokat, hogy szellőztessenek ki az iskolai szaktanteremben, tárják tágasra az ablakokat, és engedjék be a napfényt és a friss levegőt.
Beregszászi Anikó mindössze 112 oldalas könyve nem nehéz és száraz szakmai olvasmány. A kiadvány első fele elméleti összefoglalása a kötet második, valójában fontosabb felének. Itt, ebben az első részben olvashatjuk el, hogy a mai nyelvtudomány milyen elméleti rendszerén nyugszik a szerző nyelvszemlélete, milyen nyelvi és társadalmi célok azok, amelyek mentén az iskolai anyanyelvi nevelést meg kell szerveznünk. Egyetlen mondatban talán így lehetne ezt összefoglalni: az iskolának az életre, a mindennapi sikeres nyelvhasználatra kell felkészítenie tanulóit. Ezt kell szolgálnia az iskolai anyanyelvi órák elméleti és gyakorlati részének is.
Ennek megfelelően Beregszászi Anikó könyvének második fele – az 5.-től és 9.-ig osztályokra bontott – feladatokat tartalmaz. Olyan feladatokat, amelyek a fenti célt szolgálják. Azt, hogy a gyerek – persze tanári útmutatás és segítség mellett – az anyanyelvi órákon megismert számtalan nyelvészeti ismeretet képes legyen úgy hasznosítani a gyakorlatban, hogy az hasznára váljék. Aki grammatikai feladatsorokat, nyelvtani fejtörőket vár a kötettől, annak csalódnia kell. Ez a kötet szakít azzal a nagyon-nagyon régi hagyománnyal, hogy az iskolai nyelvórákon a grammatikai ismereteket kell a gyerekek fejébe verni. Mindezt arra a tapasztalatra alapozza a szerző, hogy az iskolai nyelvórán kívül, a hétköznapi normális életben soha nem kerülünk olyan helyzetbe, hogy fel kellene sorolnunk a főnévi általános névmásokat, esetleg a határozók fajait, vagy netán fel kellene ismernünk egy többszörösen összetett mondat mondatrészei közötti viszonyokat. Mindenki – s hangsúlyozom: tényleg mindenki: a színjeles tanulótól a notórius iskolakerülőig – számtalanszor kerül azonban olyan helyzetbe, amikor értelmeznie kell egy hivatali űrlap, használati útmutató, vasúti menetrend, köztéri hirdetmény írott szövegét, vagy el kell igazodnia abban, hogy amit a szomszéd asszony mond, az most hogyan értelmezhető: gúnyolódik, vagy csupán együtt érző. Arról nem is szólva, hogy minden nap számtalanszor találjuk magunkat szembe olyan helyzettel, amikor – szóban vagy írásban – meg kell fogalmaznunk gondolatainkat, el kell mondanunk vagy papírra kell vetnünk azt, mit is szeretnénk. S ha őszintén magunkba nézünk, bevallhatjuk: nagyon gyakori, hogy ilyenkor zavarba jövünk. Nem mindig találjuk a megfelelő szót, kifejezést, nem jut eszünkbe, hogyan is kell helyénvaló módon megszólítani a hivatalnokot, jegyszedőt, patikust, orvost, fogalmunk sincs, mit is kell az adott hivatalos űrlap megfelelő rubrikájába írni.
Nos, a Beregszászi Anikó kötetében lévő feladatok fő célja épp az, hogy a gyerek az iskolai anyanyelvi órákon azzal találkozzék, ami az osztályterem falain kívül várja: az élő, valóságos nyelvhasználattal, magával az élettel. Az egyéni, páros és csoportos feladatok révén különböző nyelvi szituációk elevenedhetnek meg az osztály padjai között, különféle nyelvváltozatok, stílusváltozatok, regiszterek nyelvi elemeinek használatát gyakorolhatják a tanulók. S mindezt játékosan, szórakoztatóan, szerepjátékok keretében.
Beregszászi Anikó munkája olyan kötet, melyet őszintén ajánlunk minden gyakorló pedagógus figyelmébe. Biztosak vagyunk benne, hogy a kiadványban található feladatok révén színesebbé, élvezetesebbé válnak az anyanyelvi órák; és nincs annál jobb motiváció elméleti és gyakorlati ismeretek tanulásához, ha a gyerek jól érzi magát az iskolai tanórákon.