Szomszédaink, a magyarok – Kárpátalja – online premier

Milyen most magyarnak lenni Kárpátalján? Milyenek a hétköznapok? Hogy élik meg az itt élők a háborút, mit gondolnak az ukrán-magyar viszonyról, az új oktatási törvényről, az elvándorlásról? Milyen az élet a magyarság központjának számító Beregszászban, és milyen a peremterületeken? Milyen kép él az ukránok fejében a magyarokról? Mik a legjellemzőbb sztereotípiák, és mit gondolnak Kárpátaljáról a régión kívül élők?

Évtizedenként nagyjából 10 000 magyarral lesz kevesebb a határon túli régiókban. A legfrissebb kutatások azt mutatják, hogy jelenleg hozzávetőlegesen 135-140 ezren vallják magukat magyarnak Kárpátalján. A film szakértők és hétköznapi emberek megszólaltatásával próbálja körbejárni a legfontosabb kérdéseket. Megszólal benne a frissdiplomás lány, aki Beregszász melletti szülőfalujában tanít a magyar iskolában, és három havonta találkozik külföldön dolgozó vőlegényével. Egy másik helyszínünk Aknaszlatina, a legtávolabbi olyan település, ahol még van magyar középiskola, és ahol a gyerekek identitása meglehetősen összetett: a legtöbbjük vegyes házasságból született, az iskolában magyarul, az utcán a többi gyerekkel románul és oroszul beszélnek, Ukrajna a hazájuk, de a szüleik már évek óta Németországban vagy Csehországban dolgoznak. Megismerünk egy fiatal polgármestert, aki el akarta hagyni Kárpátalját, de végül hazajött, és olyan magyar főiskolán tanuló ukrán fiatalt is, akinek Budapest a kedvenc városa, az emberekért és az épületekért egyaránt rajong, és ott képzeli el a jövőjét. Egy 98 éves ukrán kutató elmeséli, hogy milyennek látta a magyarokat a negyvenes években, és azt is megtudjuk, hogy miért döntött úgy a tiszakeresztúri magyar méhész, hogy soha többet nem megy Magyarországra.

A filmet a Filmszemle-díjas Zámborszki Ákos és a Junior Prima- díjas Galán Angéla jegyzi, és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Mecenatúra programjának keretében valósult meg.

Ez a 2013-ban indult Szomszédaink, a magyarok – c. dokumentumfilm-sorozat negyedik, befejező része. A sorozat közérthető és elfogulatlan módon kísérli meg bemutatni a magyarok és a szomszédos országok népei közti, sokszor ellentmondásos viszonyt. Az első 3 rész (Szlovákia, Románia és Szerbia) középpontjában a magyarság és magyarok megítélése áll: mit gondolnak ma a szlovákok, a szerbek, a románok a magyarokról és fordítva. Mit gondolnak közös múltunkról, és hogyan értelmezik kölcsönös történelmi sérelmeinket? Milyen közhelyek torzítják az egymásról kialakított képet? Mi áll a negatív érzelmek hátterében? Mitől lesz jó két nép viszonya, és mi okozza a konfliktust? Hogyan működik mindez egy vegyes családban? Mennyire meghatározó az iskola, a történelemoktatás? Milyen narratívákat kapnak iskolásként az ott élők, és hogy befolyásolja ez későbbi értékítéletüket? Mik a legérzékenyebb pontok, ahol a leginkább eltérnek a vélemények?

A negyedik, befejező rész Kárpátaljával és a helyi magyarok helyzetével foglalkozik. A közönség tavaly év végén láthatta a filmet az M5 csatornán, hétvégén pedig az Index online premierjén vetítik. A film szakmai bemutatója áprilisban lesz a Magyar Filmhéten.