Tudod már, mit olvasol nyáron?

Milyen könyvet ajánlana nekünk Halász Margit író, aki képes pár száz oldalba belesűríteni a magyar Szaharát és a mátrai hegyeket? Mit olvas szívesen Fábián Janka író, akinek könyvei megszerettetik az olvasókkal a történelmet? És Fodor Veronika gyerekkönyvíró, aki különleges tárgyakat és történeteket gyűjt? Arra kértünk három magyar szerzőt, hogy ajánljanak egy-egy számukra kedves könyvet a Kultúra.hu olvasóinak és gyerekeiknek.

„A város egy mesterséges élőhely – bár szeretem és magam is Budapesten lakom – íróként mégis inkább a természetben élő ember izgat, az egyes tájegységek sajátos lelkületének kifürkészésénél alig ismerek lényegesebb írói feladatot” – mesélte nekünk korábban Halász Margit, aki elhatározta, hogy készít egy regénysorozatot, amelynek mindegyik könyve Magyarország egy adott, illusztris tájegységén játszódik majd.

Éneklő folyó

„Az első az Éneklő folyó volt, amely a Tisza regénye lett, és nyert az Irodalmi Jelen regénypályázatán. Majd következett a Gyöngyhomok, a magyar Szahara regénye, ezután pedig a hegyek felé vettem az irányt, fel a Mátrába, ahol megismertem egy ottani sajátos szakmát: a szénégetést, és rátaláltam Vidróczki alakjára, aki egy kódexben ad életvezetési tanácsokat a főhősömnek. Így lett a regény címe: Vidróczki-kódex. A negyedik, tájakhoz kapcsolódó regényem, A vörös nyelvű párduc tavaly jelent meg. Ez a Hortobágyon és a Hajdúságban játszódik” – magyarázta a szerző.

Ezek közül most az Éneklő folyót emeli ki nyári olvasmánynak az író: „A Tisza-parti Anna Karenina-történetet nem csak vízparton nyaralóknak javaslom. Szerelem, szerelem, átkozott gyötrelem – mondja a népdal. Szerelem, szerelem, gyönyörűséges gyötrelem – mondja a regény. Egyszerre nevettet és ríkat. Jó ringatózást a tiszai ladikban!” – kívánja olvasóinknak Halász Margit.

Vissza a gyermekhez és A Pál utcai fiúk

A szerző a Vissza a gyermekhez – Magyar írók novellái című kötetet javasolja még a felnőtteknek olvasmányként, amelyet Kőrössi P. József szerkesztett: a novellasorozat új darabja magyar írók gyermekekről szóló novelláit tartalmazza. A kötet szerzői között találjuk többek között Ady Endrét, Csáth Gézát, Füst Milánt, Gárdonyi Gézát, Heltai Jenőt, Hunyady Sándort, Juhász Gyulát, Karinthy Frigyest, Kosztolányi Dezsőt, Márai Sándort, Móricz Zsigmondot, Pap Károlyt, Szomory Dezsőt, Török Gyulát. „Gyermekek voltunk, gyermekek vagyunk, gyermekek leszünk. Van-e ennél fontosabb téma? A remek merítés darabjai együtt és külön-külön is szórakoztató és elgondolkodtató élményt nyújtanak. Ne restelljünk gyerekeskedni!” – ajánlja Halász Margit, aki az ifjúsági könyvek közül is kiemel egyet újraolvasásra: Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényét. „Annak ajánlom, aki nyaralás közben sem fél a nagy érzelmek átélésétől. Újraolvasva olyan színek és árnyalatok is előjönnek, melyek első olvasáskor a cselekmény dússága miatt rejtve maradnak. Éljen a világ összes grundja!”

A szerzővel készült interjúnkat ITT lehet olvasni!

Az utolsó boszorkány lánya

„Éppen egy másik könyvemhez kutattam a javasasszonyokról, amikor rátaláltam a 17. század végi, 18. század eleji boszorkányperek iratanyagára az interneten. Rögtön éreztem, hogy szívesen foglalkoznék vele, mert nemcsak a téma érdekelt, hanem a korszak is. Szerettem volna írni a 18. századi eseményekről és arról, milyen vádakkal ítélték máglyahalálra a nőket és néha a férfiakat” – mesélte nekünk korábban Fábián Janka író, aki Az utolsó boszorkány történeteiben a boszorkányüldözések és javasasszonyok világát eleveníti fel.

„A novellákban, melyeket először kezdtem írni, felhasználtam a korabeli perek iratait is. A főhős Sárosi Felícia, akinek máglyahalálra ítélik a nagynénjét, majd Mária Terézia javasasszonya és bizalmasa lesz. Azt lehet tudni, hogy az uralkodónőnek valóban voltak közrendű bizalmasai, például egy komorna és még egy kályhafűtő is – innen jött az ötlet. (…) A novellák írása közben annyi minden összegyűlt erről a témáról és korról, hogy kinőtt belőle egy regény is. Beleszerettem a 18. századba, az akkori eseményekbe, így született meg a történet, amely Sárosi Felícia lányáról szól, de önálló regényként is olvasható. Az első fele Bécsben, míg a második már Párizsban játszódik a francia forradalom előtt, egy nagyon izgalmas korszakban” – magyarázta Az utolsó boszorkány lánya című könyvről a szerző, aki saját művei közül ezt ajánlja nyárra az olvasóknak. „Nem vadonatúj kötet, mivel Az utolsó boszorkány lánya még tavaly karácsony előtt jelent meg. Ám nemrég megnyerte az Aranykönyv díjat az olvasók szavazatai alapján. Az én egyik kedvencem, és úgy tűnik, az olvasóim is osztják ezt a véleményemet.”

A szerelmes királynő

A szerző a felnőtt olvasók kezébe adná még Princess Michael of Kent A szerelmes királynő című könyvét is. „Nyáron jómagam is előnyben részesítem a könnyedebb olvasmányokat, de azért ilyenkor is olyanokat igyekszem választani, amelyek azért nyújtanak valami pluszt is. Amellett – talán nem meglepő – rajongok a történelmi regényekért. Ebben a könyvben minden megvan, ami kellemes nyári olvasmánnyá teszi: nem túl tömény, nem akarja megtömni a fejünket sokszor fölösleges és fárasztó ismeretanyaggal, de hiteles, beleélhető és ami a legfontosabb; szórakoztató” – jegyzi meg az író.

A könyv fülszövege:

Az angol királyi család magyar hercegnéjének történelmi regénye a 15. századba, a százéves háború korába viszi el az olvasót. Aragóniai Jolán 19 éves, amikor feleségül adják Lajoshoz, az Anjou herceghez. Barátait és családját hátrahagyva a fiatal lánynak bizonyítania kell rátermettségét a francia királyi család pletykákkal, cselvetésekkel és árulásokkal terhelt légkörében. Miután fiatalon megözvegyül, rá marad a feladat, hogy teljesítse férje küldetését: meg kell óvnia Franciaországot a széthullástól, egyben pedig igazgatnia az Anjou család életét. A szövevényes, sodró erejű történetben a kor olyan híres szereplői is feltűnnek, mint az Orléans-i Szűz, vagy Agnés Sorel, VII. Károly francia király legendás szeretője. A könyv nemcsak egy fordulatos, megható szerelmi történet, hanem hiteles korrajz is, melyet a Kenti hercegné személyes királyi udvari élményei gazdagítanak.

Elveszett csillagok

A gyerekeknek is ajánl nyári olvasmányt Fábián Janka. Bíró Szabolcstól az Elveszett csillagokat. „Én még nem olvastam (bár készülök rá), de mindenkitől csak jókat hallottam róla. Izgalom, kikapcsolódás és még egy kis kedvcsináló is a gyakran nyögvenyelősen elkezdett kötelező olvasmányokhoz. Nem utolsósorban pedig én is szerepelek benne!”

A könyv fülszövege:

Zalán Peti majdnem tizenhárom éves, koraérett felvidéki fiú, aki egyedül él az édesanyjával egy szűkös mezővárosi panellakásban. Nehéz életkörülményei és iskolatársai gyakori zaklatása elől a könyvekbe menekül, miközben arról álmodozik, hogy egyszer nagy író válik belőle – csakhogy hiányzik számára az igazi téma, a valódi nagy kaland. A bizonyítványosztás napján váratlan telefonhívást kap, aminek köszönhetően az egész nyarat a varázslatos Egerben töltheti. A város felfedezése közben ismerkedik meg a vele majdnem egykorú Tündével, akivel különös rejtély nyomába erednek: egy városi legenda szerint Gárdonyi Géza egyik sosem kiadott regényének ismeretlen, titokzatos kézirata máig ott van elrejtve valahol Egerben. Fiatal hőseink elhatározzák, hogy ők fogják megtalálni a nem mindennapi irodalmi kincset, miközben életük legizgalmasabb nyara köszönt rájuk.

Fábián Jankával készült interjúnkat ITT lehet elolvasni.

Legendák a Pannónia gőzhajó fedélzetéről

Fodor Veronika nemcsak a gyerekeknek írt legendagyűjtésről, hanem maga is különleges tárgyakat és történeteket gyűjtött már gyermekként is hajóslegény nagyapjától. „Az eredeti szakmám történész, és a kutatással töltött évek során kezdtem egyre jobban érdeklődni a 19. és 20. század iránt, főként az ipari találmányok és járművek foglalkoztattak, melyek közül többel találkozhatunk a mesékben is. Ilyen a két kedvencem: a kinematográf, amely rögzített és vetített is mozgóképet, és a mai mozi elődje, valamint az íróautomata. (…) A mostani világban minden pótolhatónak és eldobhatónak tűnik, és a gyerekek is ezt látják maguk körül. Ezért gondoltam, hogy megmutatom a könyv által: fontos azoknak az emlékeknek a megőrzése és továbbadása, amelyek közel állnak hozzánk és szüleinkhez, nagyszüleinkhez. Én is legendagyűjtő vagyok, mint a könyvem főhőse. Nekem is vannak olyan tárgyaim, melyeket a déd- és nagyszüleimtől örököltem, és nem válnék meg tőlük semmi kincsért. Remélem, hogy a történetek felkeltik a gyerekek érdeklődését is a régi korok és tárgyak iránt, és így közelebb kerülhetnek a felmenőik világához” – mondta el nekünk a szerző a Legendák a Pannónia gőzhajó fedélzetéről című könyvről, melyet olvasóinknak ajánl a nyárra:

„Ha nyár, akkor víz, tenger, hajózás. Kiskamasz kortól ajánlom ezt a könyvemet, de mesét kedvelő felnőttek is találhatnak benne nekik tetsző gondolatokat. Anton, a legendagyűjtő főhős egymás után keres érdekes történeteket és viszi váltságdíjként Isztambul felé. Bőröndje automatákat, varázsnyomdát, kinematográfot, különleges virágokat és furcsa történeteket rejt, talán elég lesz, hogy elérje a célját. A fejezetek végén szókincstár segít a feledésbe merült kifejezések megismerésében” – magyarázza Fodor Veronika.

A nevem piros

Orhan Pamuk A nevem piros című regényét adná még kezünkbe a szerző. „Tudna még úgy nézni egy színre, mintha életében először látná? Mikor a szín nem csupán egy szín, hanem íz, illat és varázslat? Orhan Pamuk könyve a szépség és a változás esszenciája, mesterien vegyítve egy titokzatos gyilkosság, a 16. századi Oszmán Birodalom intrikáinak és a miniatúrafestők művészetének világával. Nem az a kifejezetten könnyed, nyári olvasmány, de mindenképpen felejthetetlen élményt nyújt a szépirodalom és a történelmi regények kedvelőinek” – fogalmazza meg Fodor Veronika.

A nagy szökés

Davis Walliams A nagy szökés című könyvét pedig a gyerekeknek szánja az író. „Bunting repülőalezredes és unokája, Jack a főszereplője ennek a humoros és lebilincselően kalandos könyvnek. Az alezredes idős korára teljesen a múltban ragadt, háborús történetekkel szórakoztatja unokáját és meggyőződése, hogy még tart a második világháború. A nagypapa az Alkonyi Hajlék idősotthonba kerül, de Jack ebbe nem tud belenyugodni, így belevágnak egy nagy kalandba. Walliams szójegyzéket is tett könyve végére, segítve a háborús fogalmak megértését, és magát az alezredest is megcsodálhatjuk a melléklet képein” – emeli ki Fodor Veronika.

Fodor Veronikával készült interjúnkat ITT lehet elolvasni.

Wéber Anikó