Túlélés Kárpátalján

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének helyt adó Hild Villában tartotta meg február 15-én a Túlélés Kárpátalján című előadását Lőrincz P. Gabriella beregszászi költő, az Előretolt Helyőrség Íróakadémia mentora. Az előadás az Esték a Hild Villában címet viselő sorozat Haza a magasban fejezetének első része volt. A stúdió beszélgetésként is felfogható estet Kalász Márton író, az intézet munkatársa nyitotta meg. Elsőként az eseménysorozatról és az intézmény munkájáról beszélt, majd bemutatta a kárpátaljai előadót. Kalász Márton, aki szintén az akadémia munkatársa, szerkesztette Gabriella legújabb verseskötetét, ami a napokban jelent meg Átszállás előtt címmel.

Lőrincz P. Gabriella előadását szülővárosa, Beregszász bemutatásával kezdte. Előadásában a ma Kárpátaljaként ismert terület magyar nyelvű irodalmának vázlatos történetéről beszélt. A csehszlovák időket alig érintve, Kovács Vilmos munkásságát ismertette részletesebben. Külön kitért az író polgárjogi, nemzetépítő tevékenységére. Beszélt a legendás Forrás Stúdióról, aminek egyik alapítója az a Zselicki József, aki a költőnő apósa. Említést tett az Együtt című szamizdat folyóiratról, amit az ungvári egyetem magyar szakos diákjai adtak ki az 1960-as évek derekán. Ezt az írógéppel előállított kiadványt tekinthetjük a mai is megjelenő, Vári Fábián László vezette lap elődjének.

A Kárpátalján művelt magyar irodalom fejlődésének bemutatása során a költő megemlítette többek között a József Attila Stúdió munkásságát és a Kárpátaljai Igaz Szó Lendület című irodalmi mellékletét. Röviden ismertette néhány kérészéletű lap, mint a Pánsíp és a Hatodik Síp történetét. Az irodalmi nemzedék ismertetése során, a már említett két stúdió mellett szólt a Lengyel Tamás vezette Véletlen Balettről, a már említett – Nagy Zoltán Mihály, Dupka György és Vári Fábián László vezette – Együttről és szerzői köréről. Az előadó elmondta, hogy 2008-ban publikált először a lap Szárnypróba rovatában. Számára ez jelentette a hivatalos pályakezdést. Ma már állandó szerzője ennek a kiadványnak is.

Többször megemlítette az elvándorlást, ami korábban és ma is sújtja a kárpátaljai magyarságot. Az Évgyűrűk című antológia kapcsán jegyezte meg: fájó szívvel gondol arra, a szerzők közül hányan távoztak már el az árnyékvilágba, illetve hányan nem élnek már szülőföldjükön. Finta Éva, Füzesi Magda, Bagu László, Cséka György, hogy csak néhány nevet emeljek ki az áttelepültek közül. A nemzedékek sorában többek között megemlített engem és Bakos Kiss Károly barátomat is, hiszen volt idő, amikor ketten alkottunk egy írói generációt, mintegy szakadékot áthidalva, holott közöttünk is jelentős a korkülönbség.

Végül eljutottunk a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet megalakulásához. Az intézmény keretében, Gabriella javaslatára, több tehetségkutató pályázatot írtak ki, ami nagyban elősegítette egy újabb nemzedék kibontakozását. Ezeken kitűnő pályakezdők és néhány később csatlakozó fiatal részvételével végül 2014-ben, Csordás László és Marcsák Gergely vezetésével megalakult a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság. A társaság tagjait, munkásságukat – hiszen az alapítók között ott volt a költőnő is – már jól ismerik szerte a Kárpát-medencében. Marcsák Gergely, Shrek Tímea, Csornyij Dávid és Kertész Dávid, az akadémia hallgatóiként szinte állandóan járják a magyar tájakat, irodalmi esteken bizonyítva, hogy a Kárpátalján művelt magyar irodalom nagyon is él, fejlődik.

Lőrincz P. Gabriella végül kiemelte, hogy az Előretolt Helyőrség Akadémia milyen óriási lehetőségeket biztosít a kárpátaljai fiatal irodalmárok számára. Az anyaországi támogatásoknak köszönhetően alaposan felgyorsultak az események. Az akadémia munkájával kapcsolatosan megjegyezte, hogy szerinte a legnagyobb munkabírással a kárpátaljai fiatal írók bírnak. Az előadót idézve: „A kárpátaljai magyar irodalom olyan, mint egy család, mert kevesen vagyunk. A szakmán túl mi a mindennapokban is összejárunk, segítjük egymást.”

Ezt követően Kalász Márton bemutatta az ugyancsak frissen megjelent A tökéletes zártság egyetlen pillanata című antológiát, ami az akadémián tanító és tanuló kárpátaljai irodalmárok műveiből készült válogatás. Kiemelte: ezekben a művekben még benne van a történelmi érzék, megjelenik az élet, amit a Kárpátalján született szerzők illetve családtagjaik átéltek.

Lengyel János
Kárpátalja.ma