„Tündér tesók voltunk álmomban”

Mi a legkedvesebb születésnapi ajándék egy hároméves kislánynak? Hogyan lehet megoperálni egy játékbabát? Mit csinál a család, ha beteg van a háznál? Hogyan lesz tündér egy kisóvodásból? Minderről szól rímekben és képekben Csesznák András és Csesznák Vera mesekönyve humorral, játékossággal fűszerezve. A Lapibaba oviba megy című történet a legkisebbeket szólítja meg.

Borika átlagos kislány, aki hétköznapi problémákkal, kalandokkal találkozik. Születésnapja van, tortát és rongybabát kap, megbetegszik és óvodába jár. Az átlagos történetek azonban olyan fordulatokkal, finom humorral és őszinte kedvességgel vannak tálalva, hogy a mesekönyv szerethetővé válik, és könnyen azonosulni tud vele egy kisóvodás. A versbe szedett szöveg pedig nem csak azt az élményt adja meg a gyerekeknek, hogy Borikával ugyanaz történik, ami velük is, hanem arra is utal, hogy a hétköznapi események is lehetnek varázslatosak és színesek, ha egy szerető család vesz körbe minket, és nem feledkezünk el a fantáziáról és játékról sem.
A fantázia és a játék vezet minket végig a történeteken, így lesz Lapibabából és Borikából tündér, így repkednek a virágok között, és így lehetséges az is, hogy Lapibaba könnyedén túléli a műtétet, amit Borika és az édesanyja vezényel le. De ki is ez a Lapibaba? Borika, egy hároméves kislány legkedvesebb játéka, sokkal inkább játszótársa, akivel együtt élnek át mindent. Lapibaba cinkostárs az éjszakai tortaevésben és ápolónővér, amikor Borika megbetegszik.

Az elbeszélés nem didaktikus, a 3-5 évesek világába helyezkedik bele. Ha Borika nem szeretne óvodába menni, nem kell neki, viszont Lapibabát anyaként kell elkísérnie, hogy ne féljen. A történetek sehol sem mondják ki, mennyire fontos a törődés, a figyelem, az együttérzés és a szeretet, mégis minden versszak ezt sugallja őszintén és természetesen.

A rímek és a dallamosság is segíti a megértésben a legkisebbeket. A nyelvezet egyszerű és követhető, sosem erőltetett. A versbe szedett sorokat kiegészítik az illusztrációk, amelyekre ugyanaz jellemző, mint a mesére: színesek, játékosak, humorosak. Nincsenek éles kontúrok, erős árnyalatok, inkább lágy ecsetvonások, pasztellek. Igaz rájuk mindaz, amelyet az alkotók a könyv legvégén megfogalmaznak: szinte képregényként vezetik végig a gyerekeket a történeteken, és így akkor is fel tudják eleveníteni a felolvasott meséket a kicsik, ha csak lapozgatják a könyvet. Lapibabát és Borikát könnyű megszeretni, és újra és újra együtt izgulhatunk értük.

Csesznák András (szerző) – Csesznák Vera (illusztrátor): Lapibaba oviba megy, Csesznák Mesesarok Magánkiadás, 2015.