Kezdőlap » Kárpátalja » Nézőpont » A KMPSZ nyílt levele – ezért táncolt vissza az oktatási hivatal
121153

A KMPSZ nyílt levele – ezért táncolt vissza az oktatási hivatal

A megyei oktatási hivatal január 30-án visszavonta a magyar iskolák pedagógusainak ukránnyelv-tudás szerinti listázására felszólító levelét. Az indoklás szerint a visszakozás a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség válaszul írt nyílt levelének hatására történt. A Kárpátalja.ma szerkesztősége az alábbiakban közli annak teljes fordítását.

Nyílt levél
Lilija Hrinevicsnek,
Ukrajna oktatási és tudományügyi miniszterének
és
Hanna Szopkovának,
a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal Oktatási Főosztálya vezetőjének

A kárpátaljai magyar tannyelvű iskolák tanárainak nevében fordul Önökhöz a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöksége. A Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal Oktatási Főosztálya nemrég az alábbi körlevelet juttatta el vidékünk oktatási intézményeinek vezetőihez:

Hogy a megyei közigazgatási hivatal Oktatási Főosztálya felkészüljön a 2017 első negyedévi egyeztetésére a Megfelelő minőségű oktatás biztosítása a nemzetiségi kissebségek anyanyelvi oktatási intézményeiben kérdéskörben, kéretik 2017. január 28-ig információt szolgáltatni (elektronikus formában és papíralapon) az intézményben dolgozó pedagógusok államnyelvismeretének szintjéről.

A levél egyes pontjai felháborodást keltettek bennünk, és mély aggodalommal töltöttek el minket. Mindez akkor történik, amikor élénk vita bontakozott ki az államnyelvvel kapcsolatos törvénytervezetek körül, melyek már önmaguk is értetlenséget és szomorúságot váltottak ki az őshonos magyar lakosság körében Kárpátalján. A nemzetiségi iskolák pedagógusainak egyénenként, név szerint kell számot adniuk arról, milyen szinten ismerik és használják az ukrán nyelvet. Megalázó az ilyen információgyűjtés.

Szükségesnek tartjuk megjegyezni a következőket:
– Az oktatás szintje és minősége a nemzeti kisebbségek oktatási intézményeiben a pedagógus elméleti és módszertani kompetenciájának függvénye a tanított tárgyból az intézmény oktatási nyelvén, tehát a magyar tannyelvű iskolákban magyar nyelven (ezalól kivételt képez az ukrán, valamint az idegen nyelvek oktatása), ezért elsőként a szakmai kompetenciát kell ellenőrizni, valamint azt, hogy az oktatás nyelvének mennyire van birtokában a pedagógus. Másrészt a tanulók tudásszintje függ a szaktantermek felszereltségétől, attól, hogy milyen feltételek között tanulnak a diákok, az adott intézmény rendelkezik-e korszerű módszertani eszközökkel, beleértve a tankönyveket is. Példának okáért a 2016/2017-es tanév kezdetén Kárpátalja magyar tannyelvű iskoláinak a tankönyvellátottsága mindössze 60 százalékos volt. Harmadrészt az oktatás minősége függ a tanulók környezetétől, tehát a tudásszint felmérésekor figyelembe kell venni az intézményt körülvevő társadalmi környezetet (hogy falusi iskoláról, városi iskoláról, esetleg líceumról, gimnáziumról stb. van-e szó).

– A hatályos törvények értelmében minden iskolának jogában áll olyan tanárokat alkalmazni, akik Ukrajnában szerzett, a megfelelő állami szintű atesztációs bizottság által legitimizált diplomával rendelkeznek. Ezért is érthetetlen a fent idézett levélben kért információk szükségessége, ahogy a felmérés jogi megalapozottsága is kérdéses. Az államnyelv elsajátításának szintjéről minden munkaadó meggyőződhet a diploma mellékletéből. A szabályoknak megfelelően minden felsőoktatási intézményben oktatják az ukrán nyelv és a hivatali ukrán nyelv tantárgyakat, melyekből minden hallgatónak vizsgát kell tennie. A felsőoktatási intézményekbe történő felvételikor központi állami szervek ellenőrzik a diákok ukránnyelv-tudását független külső tesztelés formájában. Az ukrán nyelv és irodalom tesztek az iskolai tantervre épülnek, melynek követelményrendszere a kisebbségi iskolákban megegyezik az államnyelven oktató intézményekével. A nemzetiségi iskolák végzőseinek nincs lehetőségük a tanítás nyelvén, azaz anyanyelvükön letenniük a teszteket, ami – véleményünk szerint – diszkrimináció. Ha a nemzeti iskolák kibocsájtó osztályainak végzősei nem rendelkeznek az állam által meghatározott szintű ukrán nyelv és irodalom tudással (ismételjük: a tesztek az ukrán tannyelvű iskolák tantervére épülnek), akkor elveszítik annak lehetőségét, hogy felvételt nyerjenek a felsőoktatási intézmények bármelyik szakirányára, beleértve a magyar filológiát vagy az óvodapedagógia, tanító stb. szakot.
Tehát az állam legalább kétszer ellenőrzi az ukrajnai felsőoktatási intézményekben tanuló hallgatók ukránnyelv-tudását függetlenül az adott intézmény tulajdoni-fenntartói sajátosságaitól. A levélben követelt felmérés így azt jelenti, hogy az állami szervek megkérdőjelezik más állami szervek munkáját.
Ezen információk lekérése félelmet kelt a pedagógusokban, mivel az egyéni megkérdezésekre alapuló csoportos adatszolgáltatás kiértékelése meglehetősen szubjektív, az eredmények értelmezése függ a kérdőívező céljaitól, tehát megteremti a lehetőséget az adatokkal való visszaélésre. Ezen túlmenően a nyelvismeret szintjének – legyen szó bármelyik nyelvről is – egyéni értékelése esetleges, nem objektív. Ilyen felméréshez nincs joguk sem a járási oktatási hivatal vezetőinek, sem az igazgatóknak vagy helyetteseiknek, a nyelvismeret szintjét egyedül az arra felhatalmazott, megfelelő módszertani eszközökkel rendelkező intézmények értékelhetik.

– A pedagógusok államnyelvtudásának szintje alapján értékelni a tanintézmények munkáját szakszerűtlen, értelmetlen és antidemokratikus. Az államnyelv oktatása az adott szakemberek feladata, akik bírják az államnyelvet, másképp nem szereztek volna diplomát, és nem tevékenykedhetnének az oktatási intézményekben.
Egyetlen szempont szerint, a tanárok és a diákok államnyelvtudása alapján értékelni az oktatási intézmények munkáját a cári és a szovjet éra legsötétebb időszakára emlékeztet, melyeket az ukrán nemzet is átélt, és küzdött ellene.
– Pedagógusszövetségünk többször is hangsúlyozta, hogy sürgősen szükség van az ukrán nyelv és irodalom tanításának és értékelésének megreformálására a nemzeti kisebbségek oktatási intézményeiben. Ehhez azonban szükséges, hogy ne politikai, hanem módszertani szemszögből közelítsünk a nemzetiségi iskolákban folyó ukrán nyelv és irodalom oktatásához. Fel kell ismernünk a tényt, hogy az ukrán nyelv a nemzetiségi kisebbségek számára nem anyanyelv, hanem második nyelv, ezért elengedhetetlen, hogy ehhez mérten alakítsák ki a tantervet, s biztosítsák, hogy e módszertan mentén oktassák a tantárgyat, figyelembe véve a másodnyelv oktatására vonatkozó nemzetközi normákat.
– A tanárok és diákok egy bizonyos kompetenciaszintje alapján értékelni az oktatási intézmények hatékonyságát, antidemokratikus, antihumánus, pedagógiailag abszurd, ráadásul nem ad semmilyen tudományos bizonyítékot arra, hogy a nemzetiségi iskolák nem oktatják megfelelő szinten a tanulóikat.
– A kárpátaljai magyarok, hasonlóan más nemzeti kisebbségek tagjaihoz, őshonosak ezen a vidéken; hatékony oktatást biztosítani pedig csak anyanyelven lehetséges – ez a pedagógia vitathatatlan, tudományosan igazolt állítása, amit Ukrajna Alkotmánya és az Ukrajna által aláírt nemzetközi szerződések, megállapodások is garantálnak.
Bízunk abban, hogy az ukrán oktatási minisztérium mindent megtesz azért, hogy biztosítsa az oktatási intézmények optimális és kiegyensúlyozott működését, s hogy megakadályozza a nemzeti iskolák elnyomását. Meggyőződésünk, hogy a pedagógusokkal való békés és szakmai együttműködés az egyetlen út a sürgető problémák megoldásához, s az európai normáknak megfelelő oktatási folyamat szabályozásához.

Orosz Ildikó,

a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke

Szólj hozzá!

Read previous post:
avgyijivka
Folytatódik a heves tűzharc Donyecknél, Avgyijivkában szükségállapotot hirdettek

A kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok kedden is nehéztüzérséggel lőtték a Donyeck melletti, ukrán ellenőrzésű Avgyijivka települést, ahol a harmadik napja tartó...

Close