A Krím elcsatolása óta félmillió orosz költözött a félszigetre

Jogvédő szervezetek adatai szerint a Krím félszigetre mintegy 500 ezer orosz állampolgár települt át azóta, hogy a területet Oroszország 2014-ben önkényesen elcsatolta Ukrajnától – közölte Tamila Taseva, az ukrán elnök krími állandó képviselőjének helyettese kedden az RBK-Ukrajina hírportálnak adott interjújában.

Hangsúlyozta, hogy a betelepülők igen jelentős arányt tesznek ki. 2014-es adatok szerint mintegy kétmillió lakosa volt az Ukrajnához tartozó Krími Autonóm Köztársaságnak. Tamila Taseva rámutatott, hogy a nemzetközi jog szerint tilos célzottan lakosságot áttelepíteni, és ily módon mesterségesen megváltoztatni egy terület népességének etnikai összetételét. Szavai szerint ezzel Moszkva is tisztában van, ezért jóval kevesebbet ismer el, az orosz statisztikákban csak mintegy 280 ezer áttelepülő szerepel.

Elmondta, hogy eközben mintegy 25 ezer krími tatár elhagyta a Krímet. Összesen a hivatalos adatok szerint 50 ezren költöztek el a félszigetről, de Taseva szerint számuk akár kétszer ennyi is lehet, hiszen nem mindenki jelenik meg közülük a rendszerben belső menekültként, csak azok, akik szociális ellátásra szorulnak.

A tisztségviselő elmondása szerint Oroszországból a rendfenntartókon és a katonákon kívül főként orvosok, tanárok, az igazságszolgáltatási rendszerben dolgozók, úgymint ügyészek és nyomozók települtek át. A bekötözőket az orosz kormány ingyenes vagy kedvezményes bérletű lakással, illetve kezdő anyagi támogatással csábítja a Krímbe. Az ukrán tisztségviselő szavai szerint rajtuk kívül középvállalkozókat is ösztönöznek az áttelepülésre azzal, hogy a Krímben könnyebben jutnak a tevékenységükhöz szükséges engedélyekhez.

Kifejtette, hogy Moszkva igyekszik megszabadulni azoktól a krímiektől, akik nem fogadják el a félsziget Oroszországhoz tartozását. Elmondta, hogy jelenleg a Krímben több mint 60 személyt tartanak bebörtönözve politikai okokból, zömük krími tatár. Szavai szerint a Krím orosz megszállását elutasító ukránokat úgy állítják be, mint akik akadályozzák „a béke és a stabilitás” megteremtését a félszigeten, ezért őket elsősorban kémkedéssel vagy diverzióval vádolják meg, a krími tatárokat pedig „szélsőségeseknek és terroristáknak” minősítik.

Hangsúlyozta, hogy a krími tatárok ezzel szemben egyetlen terrorcselekményt sem hajtottak végre a félszigeten, hanem a békés ellenállás módszereit alkalmazzák: a házkutatásokkor vagy a bírósági tárgyalásokkor többtucatnyian, időnként több százan gyűlnek össze, hogy jelenlétükkel támogassák társukat és fejezzék ki az eljárás elleni tiltakozásukat.