A lengyel elnök aláírja az Izrael és Ukrajna által bírált jogszabályt, de utólagos normakontrollt kér
Andrzej Duda lengyel elnök kedden bejelentette, hogy alá fogja írni a Nemzeti Emlékezet Intézetéről (IPN) szóló törvényt módosító jogszabályt, egyúttal azonban utólagos normakontrollt kér az alkotmánybíróságtól. Az új előírásokat az elmúlt napokban elsősorban Izrael és Ukrajna bírálta.
A törvény értelmében az IPN ügyészei büntetőjogi eljárásokat indíthatnak azok ellen, akik – a törvény betűje szerint – a lengyel nemzetet és a lengyel államot nyilvánosan és a tényeknek ellentmondva a náci német Harmadik Birodalom bűntetteiben való bűnrészességgel vádolják, vagy „kirívóan csökkentik e tettek valódi elkövetőinek felelősségét”. Az ilyen tetteket a törvény pénzbírsággal vagy három évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni. Az új szabályozás egyaránt vonatkozik lengyel és külföldi állampolgárokra, „függetlenül a tett elkövetésének helyszínén érvényes előírásoktól”. Nem számít bűncselekménynek viszont, ha ezt „művészeti vagy tudományos tevékenység keretében” követik el.
Varsó a jogszabállyal a „lengyel haláltáborok” vagy ahhoz hasonló kifejezések alkalmazását akarja megakadályozni. Duda e vonatkozásban hangsúlyozta: Lengyelországnak szüksége van arra, hogy megvédhesse jó hírnevét.
Rámutatott: a törvény tervezete hosszabb ideje óta ismert volt, őmaga már egy évvel ezelőtt folytatott erre vonatkozó egyeztetéseket Izraelben.
Hangsúlyozta: a törvény eleget tesz annak az Izrael által korábban megfogalmazott követelménynek, hogy ne akadályozza a holokauszt tudományos kutatását.
Felidézte: a második világháborús német megszállás következtében csaknem 6 millió lengyel állampolgár veszítette életét, köztük mintegy 3 millió volt zsidó. 1939 után Lengyelország földrajzi értelemben nem létezett – mutatott rá Duda, emlékeztetve arra, hogy az emigrációs lengyel kormány és a földalatti Honi Hadsereg zsidómentő tevékenységet folytatott annak ellenére, hogy ezért a megszállt Lengyelországban halálbüntetés járt.
Elejét kell venni azoknak az állításoknak, hogy a lengyelek intézményesen részt vettek a holokausztban – hangsúlyozta Duda, rámutatva: éppen ellenkezőleg, a lengyel földalatti állam a zsidók mentését szervezte.
Meggyőződésének adott hangot, hogy a törvény nem akadályozza a holokauszt kutatását. Mindazonáltal úgy látta: az ennek kapcsán felmerült kétségeket tisztázni kell, a túlélők közül senki sem tarthat attól, hogy büntetőjogi eljárás fenyegeti Lengyelországban, ha tanúvallomást tesz.
Duda ezért is kéri ki az alkotmánybíróság véleményét a törvény aláírása után, hogy ez nem korlátozza-e a szólásszabadságot.
Fontosnak nevezte azt is, hogy az aláírandó törvény pontosan meghatározza a bűncselekménynek minősülő tetteket, ezért az alkotmánybíróság véleményét e meghatározás pontosságára vonatkozóan is kikéri.
Izrael egyik kifogása az volt, hogy a jogszabály túl tágan fogalmazza meg a kifogásolt cselekedeteket. A törvényben nem szerepel ugyanis egyenesen a „lengyel haláltáborok” kifejezés, tekintettel arra, hogy a külföldi sajtóban számos, Varsó szerint hasonlóan sértő fordulat jelenik meg (lengyel Gestapo, stb.), és ezek listáját összeállítani technikailag lehetetlen. Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter azonban nem zárta ki, hogy a törvényen utólag például a végrehajtást szabályozó rendelkezések révén pontosítanak.
A törvénymódosítás ellen élesen tiltakozott Izrael. Az Ukrán Felkelő Hadseregre (UPA) vonatkozó kitételek miatt pedig a jogszabályt elítélte az ukrán parlament kedden megszavazott határozatában. Az Egyesült Államok is aggodalmának adott hangot a törvény esetleges nem kívánt következményei miatt.
Sigmar Gabriel német külügyminiszter viszont szombaton hangsúlyozta országa történelmi felelősségét a holokauszt miatt, nyilatkozatát telefonos beszélgetésben meg is köszönte Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter.