Kezdőlap » Kárpátalja » Nézőpont » A magyar kultúra őrhelye Beregszászon

A magyar kultúra őrhelye Beregszászon

Beregsurány után átlépve a magyar határt, úgy érzi először az ember, mintha egy másik világba csöppenne. Kezdődik az ukrán oldalon a bürokratikus ügyintézéssel, majd folytatódik a kátyúkkal sűrűn foltozott, elhanyagolt útszakasz leküzdésével. Szerencsére mindössze hat-hét kilométert kell megtenni, s megérkezünk Beregszászra, Kárpátalja egyetlen magyar többségű járásának a székhelyére. A közel harmincezer fős kisváros lakossága fele részben magyar, a másik fele ukrán, ruszin, illetve orosz. Minden táblán, épületen olvasható magyar felirat, sőt a járási tanács határozata értelmében az ukrán mellett a magyar zászlót is kitűzik a középületekre, s az itteni magyarság szabadon énekelheti a Szózatot és a Himnuszt, ami egyedülálló az egész Kárpát-medencében. Az is feltűnő, hogy a magyarok a magyarországi órajáráshoz igazodnak, míg a lakosság másik fele a hivatalos kijevi időt követi.
A beregszászi magyarság büszke múltjára, erősen kötődik anyaországához és nagyon is számon tartja történelmi emlékeit, amit jelez, hogy lépten-nyomon emléktáblákba botlunk. A boldog békeidőket idéző egykori polgárházakról, középületekről, szállodákról sajnos sok helyen potyog a vakolat, s az út- és járdafelújítás is lassan halad. A visszamaradt infrastruktúra és az ütött-kopott külső jórészt még a szovjet időszak öröksége: ide, a birodalom nyugati határszélére nem telepítettek ipart, s nem is fejlesztették. Az 1990-es évek nagy visszaesése után még mindig csak lábadozó ukrán gazdaság erejéből sem igen futja még városszépítésre. A mostoha körülmények ellenére a kisváros vált a kárpátaljai magyarság első számú szellemi és művelődési központjává, miután a nagyobb városok, Ungvár és Munkács magyar lakossága az elmúlt évtizedekben a töredékére esett vissza. Bár Beregszászon a magyar nyelvű általános iskolákon és középiskolákon kívül magyar színház és konzulátus is működik, a legnagyobb vívmány az, hogy a magyar közösség, illetve annak társadalmi szervezetei, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség főiskolát alapított a városban, amely az elmúlt években nemcsak talpon tudott maradni, hanem folyamatosan bővült, s közel ezer hallgatójával immár a 15. tanévzárójára készül.
Kárpátalja egyetlen magyar tannyelvű, és egyetlen alapítványi fenntartású felsőoktatási intézménye, mely 2003-tól viseli a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola nevet, államilag elismert diplomát adó képzéseket folytat, ám mivel nem állami alapítású, Ukrajnától semmiféle támogatást nem kap. Fő támogatója a magyar állam, illetve annak közalapítványai. Orosz Ildikó, a főiskola elnöke, akinek az irányításával már több nehéz esztendőt is átvészeltek, most abban bízik, hogy miután a főiskola felkerült a nemzeti jelentőségű intézmények listájára, nem kell évről-évről pályázniuk és egyedi döntésekre várni, hanem normatív alapon juthatnak forrásokhoz, s ezzel kiszámíthatóbb és stabilabb lesz a finanszírozásuk. Elmondta azt is, hogy hallgatóik zöme kis falvakból érkezik, túlnyomórészt olyan családokból, ahol elsőgenerációs értelmiségiek lesznek. Igyekeznek számukra kedvező lehetőségeket nyújtani a tandíjmentes nappali, és a mérsékelt költségű levelező képzésekkel. Tíz diplomát adó szakjuk van: óvodapedagógus, tanító, magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, földrajz, biológia, ukrán nyelv és irodalom, angol nyelv és irodalom, s a legújabb: könyvvitel és auditálás. A fő profil a pedagógusképzés, s meghatározó szerepet játszanak a magyar iskolák és óvodák szakember-utánpótlásában. A többség szülőfalujába, általában a környékre megy vissza tanítani, mások egyfajta missziót is vállalva olyan szórványvidékekre kerülnek, mint a Felső-Tiszavidék. Váradi Natália, a felnőttképzési központ vezetője arról tájékoztatott, hogy a helyi igények kielégítésére a nyelvtanfolyamok és számítástechnikai tanfolyamok mellett egyre több szakképzést indítanak, újabban például egészségügyi és szociális segítő, projektmenedzser és pályázatíró, valamint turisztikai szolgáltató szakképzést is lehet tanulni náluk.
Orosz Ildikó azt tartja a főiskola legnagyobb eredményének, hogy nemcsak sokszínű képzési kínálatával, hanem kulturális és tudományos központként is szolgálja a kárpátaljai magyarság művelődését és megmaradását. Gondot fordítanak a tudományos utánpótlás nevelésére, jól példázza ezt a tavaly végzett angol–történelem szakos hallgató, Dobos Sándor esete, aki végzés után egyből kutatói állást kapott a főiskola bölcsészeti-társadalomtudományi kutatóintézetében, s már be is iratkozott a Debreceni Egyetem történettudományi doktori programjába. Ő is elismerően nyilatkozott a főiskola értelmiségképző és kultúrafenntartó szerepéről: számos kiállításon, koncerten, valamint tudományos, ismeretterjesztő és egyéb kulturális rendezvényen vehetett részt hallgatótársaival, s rendszeresen látogatták a magyar színház előadásait kedvezményes bérletükkel. Azóta online rádiót is indított az intézmény, sőt egy hírportál is elkezdte működését a főiskola bázisán, Kárpátalja.ma néven.
A főiskola otthonául az 1908-ban épült törvényszéki palota szolgál, melybe 1945-ben előbb szovjet laktanya, majd hadiipari üzem költözött, s amikor a város 2001-ben a főiskolának átadta, szinte romokban állt. Amikor hat éve először ott jártam, még csak egy emeleti szint volt felújítva, majd lépésről-lépésre haladva, főként magyarországi önkormányzatok és civil szervezetek adakozásából tették rendbe belső tereit, s az egyes termeket az adakozó településekről nevezték el (a Győr teremben például konferenciákat rendeznek). A tetőszerkezet javítása azonban még hátra van. Mivel a százéves építményen még az eredeti, viharvert és az egész épület stabilitását veszélyeztető cserepek állnak, a főiskola cserépjegy akciót hirdetett a tetőcsere és a külső javítások támogatására. Számításaik szerint összesen kétszázhetvenezer cserépre van szükség, melyeknek darabja 1800 forintba kerül. A megvásárolt cserépről névre szóló számozott tanúsítványt adnak. Bővebb információ az akcióval kapcsolatban az intézmény honlapján olvasható: http://www.kmf.uz.ua
Völgyesi Zoltán
történész, főiskolai tanár

Forrás: polgarportal.hu

More in Beregszász, felsőoktatás, magyar, oktatás
Bántalmazás: kérdőre vonták, miért beszél magyarul

Bántalmazták az RMDSZ egyik alkalmazottját Kolozsváron, mert magyarul beszélt telefonon – közölte a Hír Televízió.

Close